Visszatekintő – 2025

0

Fényképezőgépek

Kompakt fényképezőgépek:

A Canon tartalomgyártóknak, videobloggereknek fejlesztett új prémium kompaktotot, amelyet PowerShot V1 néven dobott piacra. A gépbe eddig nem túl jellemző, 1,4″ típusú szenzor került, amely méretét tekintve közel van az APS-C-hez: 18,4×12,3 mm (1,4×-es fókuszszorzót jelent), objektíve kisfilmes 16-50mm-es látószögével egyenértékű, fényereje f/2,8-4,5. A PowerShot V1 4k UltraHD felbontásban 60 kép/mp-es képfrissítést, valamint HDR PQ és Canon Log 3 mentési mód támogatását kínálja.

Tagadhatatlanul az év egyik legérdekesebb nem cserélhető objektíves gépe (amely kompaktnak méretéből adódóan már nehezen nevezhető) a Fujifilm GFX100RF. A GFX100RF szenzora 102 Mpixeles, 43,8×32,9 mm-es, azaz már a középformátumú ligában játszik. A beépített 35mm f/4 objektívével együtt (amelynek látószöge megegyezik egy kisfilmes 28 mm-esének) sem nyom többet 735 grammnál. Képességei alapján sejthető, hogy azoknak készült, akik elegendőnek tartják egy mai átlagos okostelefon (nagy, de nem ultranagy) látószögét, ugyanakkor fontosnak érzik az extra nagy felbontást, a nagy dinamikaátfogást, valamint az alacsony képzajt és jó utófeldolgozhatóságot.

Talán hihetetlen, de ennyivel nem elégedett meg a Fujifilm, ugyanis még egy nagyon különleges és extravagáns kompakt masinát dobott piacra, ez pedig a Fujifilm X-Half, vagy X-HF1. A gépbe 1″ típusú (13,3×8,8 mm-es) képérzékelő került, de a megszokottól eltérően álló (portré) helyzetben. Objektíve 32mm ekv. látószöget kínál, fényereje f/2,8.

A Nikon nagy meglepetésre idén frissítette ultrazoom kompaktját, s piacra dobta a Coolpix P1100 modellt. Jóllehet, jelentős változások nem történtek a 125×-es zoomot kínáló elődmodellhez képest, inkább csak az EU előírásainak megfelelően kapott frissített USB csatlakozót a Type-C képében, ezen felül újabb verziójú a Bluetooth modulja is.
Viszont amit ebben látnunk kell: a kompakt szegmens azért ha nem is látványosan, de még valamelyest és, így a már gyártósoron lévő termékek apróbb változtatásában lehet gazdasági potenciál.

Bár már lelőttük a poént, de első ránézésre akár Sony is lehetne a felbontásbajnok a kompaktok körében, hiszen a 61 Mpixeles full-frame szenzorral szerelt Sony DSC-RX1R III igazi ritkaság. Jó, persze mondhatjuk, hogy full-frame szenzorral ez jelenti a csúcsot a beépített objektíves gépek között.

Cserélhető objektíves vázak (Tükör nélküliek, MILC-ek)

Ha manapság cserélhető objektíves gépről beszélünk, mint újdonságok, akkor tulajdonképpen már csak a tükör nélküliekre kell asszociálnunk, hiszen a DSLR-ek gyakorlatilag kihaltak (Pentax márkanév alatt még kaphatók kifutó modellek).
Haladjunk ezúttal is szenzorméret alapján, kezdjük a mikro NégyHarmados rendszerrel.

Mikro NégyHarmad (mFT):
Ebben a szegmensben csak az OM Digital Solutions tevékenykedett. Egy új, közbenső kategóriát is teremtett a felső szegmensben az OM-3 vázzal, amely külsejében leginkább az Olympus érából ismert OM-D E-M10-re hasonlít, képességeiben pedig az OM-1 géphez van közel.

Ezen kívül az OM System egy másik vázat, az OM-5 Mark II-t is bemutatta. Igaz, ez szinte csak a kissé átdolgozott markolatával, na és persze az EU által előírt C típusú USB-vel lépett előrébb.

APS-C szenzorral:

A Canon frissítette EOS R50 gépét és 2025-ben megjelent az EOS R50 V, amely főképp a tartalomgyártók, videobloggerek számára hozott hasznos újdonságokat. Külsejében is ennek megfelelően változott, így a korábbi SLR szerű formát a téglatest jelleg váltotta, illetve lekerült az elektronikus kereső is. Újdonság viszont a 4k 60 kép/mp felvétel lehetősége, valamint a Log-3, HDR PQ és HLG videómentési módok.

A Fujifilm X-E5 az első modell az E szériában ami 40 megapixeles X-Trans™ CMOS 5 HR APS-C képérzékelőt és 7 Fé előnyt kínáló érzékelő-eltolásos képstabilizátort használ. 10 bites, 6k videórögzítésre is képes, HDMI kimenetére pedig ProRes RAW és Blackmagix RAW jelfolyam is küldhető.
Formája miatt inkább utazó gépnek, vagy videós tartalomgyártáshoz ideális.

Full-frame és nagyobb szenzorral:

A Canon kifejezetten a videósoknak készítette EOS C50 gépét, amely az eddigi legkisebb filmezős EOS gép, RF bajonettel. 32 Mpixel felbontású 36×24mm-es képérzékelőjével akár 7k 60 kép/mp felvételkészítés is elérhető, míg DCI-4k felbontásban 120 kép/mp a maximális képfrissítés. Mechanikus zár a szenzor elé nem került, ezt teljes elektronikus zár váltja ki. A felvételeket CFexpress Type B, vagy SD kártyára menthetjük, de utóbbira max. 4k felbontású felvételek rögzíthetők.

De nem csak a tartalomgyártókra gondolt 2025-ben a Canon, hiszen megújult az EOS R6 is, amely immár a harmadik generációnál tart. A Canon EOS R6 Mark III több fontos ponton is előrelépést mutat 24 Mpixeles elődjéhez képest.
Elsőként a 33 Mpixeles, hagyományos felépítésű CMOS szenzor, amely azonban nagyobb felbontása ellenére mégis sokkal gyorsabb, mint elődje. A gyors szenzornak köszönhetően a gép sorozatfelvételi képessége nem lett lassabb a nagyobb felbontás ellenére sem: mechanikus zárral 12 kép/mp-re, elektronikus zárral 40 kép/mp-re képes. Az új gép is kínál szenzorstabilizálást, ennek hatékonysága is javult kissé, most 8,5 Fé-et adott meg a gyártó.
Újdonság, hogy immár CFexpress Type B kártyát is használhatunk (bizonyos szempontból a dupla SD kártyához képest az SD+CFe kombó kicsi macerásabb lett). Erre minden bizonnyal a 7k RAW videók felvételéhez lesz feltétlenül szükség, amelyet 60 kép/mp képfrissítéssel tudja rögzíteni a gép. 4k felbontásban 120 kép/mp a képfrissítési sebesség plafonja. Különböző tónusgörbék közül választhatunk, így például a Canon Log 2 és Log 3 is elérhető. Lehetőségünk van 10 bites színmélység használatára is 4:2:2 színmintavételezéssel. A tömörítés H.264 vagy H.265 (HEVC) kodekkel történhet. Képkivágást az EOS R6 Mark III nem végez, azaz a teljes szenzorszélesség elérhető.

A Nikon felfrissítette a belépő full-frame MILC, azaz a Z 5 vonalát és elkészítette annak második generációs változatát. A Nikon Z 5II hátsó megvilágítású (BSI) CMOS szenzort kapott, a felbontás viszont változatlanul 24 Mpixel. A hátsó LCD az első modellnél csak dönthető kialakítású volt, az Z 5II LCD-je viszont teljesen kihajtható és elforgatható. Az új szenzornak köszönhetően gyorsult a sorozatsebesség, és javultak a videós képességek is.

A Nikon és a RED közös gyermekeként debütált a videós képességekre kihegyezett Nikon ZR. A részben rétegelt full-frame CMOS szenzora 24 Mpixel felbontású, azaz maximum 6k felbontású videók készíthetők, ez azonban akár 60 kép/mp képfrissítéssel. A képérzékelő 7,5 Fé előnyt adó (szenzor-eltolásos) stabilizáló egységre került. A kiváló hangminőségű felvételek érdekében a gép támogatja a lebegőpontos hangrögzítést.

A Panasonic a 8k videózáshoz optimalizált, hátsó megvilágítású (BSI) CMOS szenzorral hozta ki 2025-ben az L bajonettes Lumix S1R II modelljét, ami a fotósok szempontjából főképp a fázis-különbség érzékelés támogatásával ugrott nagyot előrébb, hiszen elődje csak az alapvetően kontraszt alapú DFD (Depth from Defocus) fókuszrendszerrel rendelkezett, ahol minden élességállítás előtt a gépnek meg kellett állapítania előre-hátra fókuszálással, hogy milyen irányban kell az élességet keresnie.

De nem csak az S1R-et, de az S1 modellt is frissítette, ráadásul rögtön kétféle típussal.
A Panasonic Lumix S1 II már rétegelt CMOS szenzort alkalmaz, 24 Mpixeles felbontása 5k illetve 4k videók rögzítésére elég, de a képfrissítés akár 120 kép/mp is lehet. Fotózásnál teljes felbontásban 70 kép/mp érhető el. A képérzékelő 8 Fé hatékonyságú stabilizátorra épül.
A Panasonic S1 II E főbb képességeiben megegyezik az S1 II-vel, azonban ez nem rétegelt, hanem hagyományos BSI szenzort használ, így 4k felbontásban max. 60 kép/mp, valamint sorozatsebessége is alacsonyabb.

A Sigma is adott ki új cserélhető objektíves, full-frame szenzoros gépet L bajonettel, a Sigma BF azonban még nem a várva várt Foveon szenzort használja, ez is csak a megszokott Bayer-alapszínszűrős megoldást viszi tovább. Formája miatt fotózásra kevésbé ergonomikus, így inkább a videósok számára teremtették.

A Sonytól a fotósok és a videósok számára is érkezett egy-egy új váz.
A fotósoknak elsősorban a Sony Alpha 7 V-t célozta a gyártó. 33 Mpixeles felbontása ugyan változatlan, de az ötödik generációs modellbe új szenzor került, amely már részlegesen rétegelt kialakítású, így gyorsabb elődjénél. 10 kép/mp-ről 30 kép/mp-re gyorsult a sorozatfelvételi sebesség, illetve a videórögzítésnél 4k UltraHD felbontásban már 60 kép/mp elérhető, 1,5× képkivágásnál pedig 120 kép/mp a maximum. Javult a szenzorstabilizálás hatékonysága is, 5,5 Fé-ről 7,5 Fé-re.

Profi videósok számára készült a Sony FX2, amely akár 13 óra folyamatos munkát tesz lehetővé. A videófelvételek maximum 4096 pixel szélességűek lehetnek, azaz DCI-4k felvételek is készíthetők, akár 10 bites színmélységge, HDMI kimenetén pedig akár 500 Mbps sávszélességű RAW jelfolyam is elérhető.