Címke: CFexpress

Mark Wallace egy szinte lerágott csontot vesz újra elő (mondhatnám, vesz újra szájába ;) ), de nem hiába. Az ő bemutatója végre gyakorlati oldalról közelíti...

Mindig elborzasztott, amikor megláttam egy női táska mennyi apró kis vackot tartalmaz, és milyen iszonyú "bőrönddel" képesek egyesek közlekedni a világban. Sőt, bevallom, sokszor kinevettem, amikor láthatóan évekkel ezelőtt elfeledett tárgyak is előkerültek a mélyéről. Ezek után belevágtam a vízalatti fotózásba. Ma már kevesebbet mosolygok a sok cuccon, én egy teljes bőröndöt képes vagyok megtölteni apró bizbaszokkal.

Szocialista ringlispíl, fekete-fehér majális, baráti kirándulások és családi utazások egy egyre inkább elreteszelt világban, a semmiből kinövő panelnegyedek vonalas esztétikája: csak néhány évtizeddel ezelőtti, mégis alig ismert számunkra az a Nagyvárad, amibe egy amatőr fotós lencséjén keresztül leshetünk be, bepillantva a Ceaușescu alatti magyar polgárság hétköznapjaiba.

Ki ne emlékezne Robert Aldrich háborús klasszikusára, a Piszkos tizenkettő című filmre? Egy tucat mindenre elszánt bűnöző hajt végre kényes, kemény harci feladatot, hogy a film végére megfogyatkozva bár, de dicsőségben nyerjék el az áhított szabadságukat. Hasonló cél vezérelt minket is, amikor összeszedtük a digitális utómunkában ismert tizenkét "legelszántabb" interpolációs algoritmust, hogy izzasztó missziónak alávetve őket, megküzdjenek a dicsőségért.

A Fortepan két héttel ezelőtt közzétett ismeretlen fotók gyűjteményében saját nagyszüleit ismerte fel a Kossuth-díjas építész.