Dobok, dobosok és egyéb csudaságok

ALion már időtlen idők óta fényképez koncerteken. Azért is hangsúlyozom ki a FÉNYképez szót, mert amit ő csinál, az nem egyszerű koncertfotózás. Fényképet csak fény segítségével lehet igazán jól készíteni, viszont ő megpróbálja a majdnem lehetetlent is. A fénytelenségben – koncertvilágítások alkalmával – vaku nélkül készít zenészportrékat, élő koncertfelvételeket. Ezek az arcok aztán élni kezdenek a feketés vagy elmosódott bokeh-szerű hátterek előtt, megmutatva, hogy igenis emberi lélek lakik a zenészben, táncosban, előadóművészben is. Nem is akármilyen lelkek. Kiállításainak főcíme egyben az ars poeticája is: Amikor láthatóvá válik a hang és hallhatóvá válik a fény… Ezzel utalva arra is, hogy a koncert nemcsak látvány és „hallvány”, hanem összetett, egymás nélkül nem annyira ütős műfaj, hiszen több annál, mint hogy felteszünk egy lemezt, vagy csak nézünk valami showt egy színpadon. A műfaj komplexitására utal.

Dobos fotó kiállítást most láthatunk először. Mikor valaki koncertekről tudósít, többnyire a frontembert lövi, talán más előtérben lévő zenészt, de a háttérben lapuló dobost, aki igazából a zenekarok mostoha fenegyereke, nem nagyon preferálják a fotósok. Általában nincs rajtuk fény, rettenetesen mozgékonyak, egyes vakuk fénye (már, aki azzal dolgozik) el sem ér odáig. Egyszóval kevés a jó dobos fotó.

Ezen a tárlaton ízelítőt kaphatunk a dobok és a dobosok egész arzenáljából. A fotós kiválóan használja ki a cintányérok és a dobok fémrészeiről visszacsillanó fények adta megvilágítási lehetőségeket, olykor a dobból kiáramló fényt, a hátterek extremitását, a furcsa mikrofonok, egyéb apró hangszerek keltette plusz érdekességet. Nézőként sok esetben nem is nagyon látunk rá, mi minden vesz körül egy háttérben zenélő dobost. Arcukat meg még kevésbé figyeljük, pedig érdemes!

Az egyéb csudaságok kategóriájában láthatunk különleges hangszereken muzsikáló zenészeket, megjelennek középkori dudák, üstdobok, taiko dobok, didgeridook, djembék, de láthatunk genderen játszó művészt és középkori gordont is – és ez a néhány kép elenyésző hányada annak a sokféle különleges hangszernek, dobnak, cinnek, amelyeket lencsevégre kap.

ALion megmutat a nézőknek olyan koncertpillanatokat, amelyekkel nem minden nap találkozhatunk, s nem is juthat el mindenki egy-egy ilyen érdekes eseményre. Nem beszélve arról még, hogy olykor olyan szemszögből láthatjuk a színpad homályában munkálkodó dobost, mely a nézőtérről sohasem látható.

S. Varga Ilona sokadik koncertportré tárlatát láthatjátok ismét a Gödör Klubban, mely egy hónapig látogatható.

L.G.