Te is használod a hisztogramot? És egészen biztos vagy benne, hogy JÓL használod?

7
5 286

A hisztogram ma már sok-sok fényképezőgép alap szolgáltatásai között is megtalálható, így nem csak a profik, de a haladó amatőr, vagy akár a hobbifotósok is használhatják azt.
Azt vélhetőleg mindenki tudja már, hogy a hisztogram nem más, mint a képen található képpontok világosságbeli eloszlását mutató diagram.
Bal szélén a teljesen sötét, jobb szélén a teljesen világos képpontok száma látható, azaz az x tengelyen a világosság, y tengelyen a mennyiség szerepel. Mindez persze világosságbeli hisztogram esetén csak a szürkeárnyalatos képre vonatkoztatva.
RGB hisztogram esetében már a vörös, zöld és kék csatornákra külön megtekinthető ez eloszlás, amelyből elviekben meghatározható, hogy mennyi bebukott, illetve túlvezérelt rész található a képen.

A hisztogram azonban önmagában, a kép ismerete nélkül nem mond semmit.

A fenti képből is csak annyi derül ki, hogy nincs bebukott része a képnek, kiégett rész pedig igen csekély. Arról azonban nem ad információt, hogy maga a kép helyesen exponált-e, annak ellenére, hogy az ábrán látható a “Good Exposure” felirat, s ráadásul a hisztogram csúcsa is itt található. Ha a téma ugyanis a középszürkéhez képest jóval világosabb, mondjuk egy nyomtatott betűket tartalmazó fehér lap, akkor egy ilyen képnél a fenti hisztogram azt mutatja, hogy jelentősen alulexponált a kép. Ugyanakkor ha invertáljuk a dolgot és egy fekete lapot képzelünk el fehér betűkkel, akkor pedig azt jelenti, hogy jelentősen túlexponált.
A fehér lap fekete betűkkel esetében nagyjából ilyesmi lenne a helyes expozíció hisztogramja:

Míg a fekete lap fehér betűkkel így mutatna jól:

Látható tehát, hogy a hisztogram önmagában nem sokat árul el arról, hogy a kép helyesen, vagy helytelenül van-e exponálva, problémás-e a bebukott vagy kiégett részek mennyisége, hiszen ez csak akkor kap értelmet, ha a hozzá tartozó képet is látjuk. Azaz egyáltalán nem az a jó kép, ami a fenti első ábrán látható. Az csak akkor igaz, ha középtónusú a témánk, homogén világítással, árnyékok és erős csúcsfények nélkül és mi is így akartuk megörökíteni.

Az sem mindegy, hogy a bebukás, vagy kiégés a kép mely részén és milyen mértékben jelentkezik. Egy téli havas tájképnél pl. nem óriási probléma, ha a havas rész egy kisebb területén kiégés tapasztalható, hiszen a hó ilyen, részletet pedig úgysem vesztünk ezáltal (hasonlóképpen egy nyári tájképnél a felhőzet egy kisebb területének kiégése sem jelent katasztrófát).

A témáról bővebben Matt Granger fotós beszél az alábbi videóban, amelyben három fontos tényt is megemlít:

  • nincs ideális hisztogram, minden téma más és másféle hisztogramot mutat ideális expozíció esetén (lásd fent)
  • a fényképezőgépeken látható hisztogram a gép JPEG motorjával készült kép hisztogramja, nem a RAW fájlé
  • azonos érzékenységet, rekeszt és zársebességet tartva ugyanaz a téma más hisztogramot mutat, ha objektívet cserélünk

Hozzászólások

hozzászólás

7 HOZZÁSZÓLÁS

  1. A végén még kiderül, hogy semmi értelme ennek a hisztogramnak, tök felesleges az egész. 🙂
    Aki RAW-ban fotóz annak nincs is értelme nézni, mert a jpg képre vonatkozik csak? Azért csak van összefüggés a két féle kép között.
    De tényleg, én mintha úgy szoktam volna látni, h a “profik” nem igazán használják, mintha csak a képet ellenőriznék le a monitoron és nem néznének hozzá hisztogramot. Lehet ők már ezt tudják azért, vagy csak rosszul láttam, vagy más?

    • Nem szeretnék belemenni abba a háborúba, hogy a RAW arra jó, hogy az elcseszett fotókat valahol helyre lehessen hozni.
      Bevallom, megrögzött JPG párti vagyok a fotós gyökereim miatt, abból kiindulva, amit az expónál elrontottál, azt a végén kijavítva, JPG-ben fogod közzé tenni.
      Tehát jó, hogy gépeden látható a hisztogram, bár nem csodaszer.
      Az élőhisztogram jelentősége ott van egy expó elött, hogy az expoziciós korrekciónál figyelheted, hogy az X tengelyen minnél szélesebb legyen.
      Ez minden képnél más.
      Az már csak hab a tortán, ha a gépeken élő kiégés jelző is van, és a kettőt együtt használod.

    • A hisztogram is csak egy eszközt a fotós kezében a helyes/kívánt kép elérése érdekében. Tudni kell használni, ismerni kell. Ez csak adatokat szolgáltat, a felhasználónak kell az adatokból információt dekódolnia, majd azt használni. Ha nem ismeri valaki a hisztogramot, annak működését, akkor csak egy halom adatotlát, ami kitakarja a képet visszanézéskor, vagy zavar a komponálásban.

      A raw sem csodaszer. Az nem arra van, hogy az elrontott expozíciót helyrehozza a lúzer, hanem a határokat tágítja ki a kép digitális előhívása közben. Mint régen a polaroid (mai jpg) és a negatív/diapozitív (ma raw) volt. Akkor is helyesen kellett exponálni, mégis, a film és a papírkép hívásakor bele lehetett nyúlni a dolgokba egyéni ízlés szerint. A polaroidnál nem, ahogy a jpg-nél is korlátozottak a lehetőségek.

      • Én eddig is használtam a hisztogramot, meg ezután is fogom. Mondjuk én jpg-ben fotózok elsősorban, így oda eleve jó is. Azonban arra nem is gondoltam, h RAW esetén kissé más a helyzet. Most, h végiggondoltam, valóban, hiszen a hisztogram a kész képre vonatkozik, ha módosítjuk a képet, akkor az is változik vagy változhat.
        Azonban a kiégést és a bebukást a RAW esetben is jól kell, h mutassa, hiszen az ott is, fizikailag is megtörténik.

  2. “a fényképezőgépeken látható hisztogram a gép JPEG motorjával készült kép hisztogramja, nem a RAW fájlé”
    Ez valahogy nem hagy nyugodni.
    A gépem átállítva csak RAW-ba, ugyanúgy mutatja expokorrekciónál a hisztogram változását, mint a kiégést.
    Ez most akkor miért van?

    • A RAW fájlokban megtalálható egy beágyazott JPEG fájl. Ezt használja a fényképezőgép a képek közötti lapozásnál, illetve az előnézeti képnél, valamint a képnagyításnál is és persze a hisztogramot is ebből a JPEG-ből veszi.

      Próbáld ki a következőt:
      Tedd állványra a fényképezőgéped.
      Fotózz le valami témát RAW-ban.
      Majd állítsd át a képstílus paramétereit, mondjuk növeld a kontrasztot.
      Fortózz újra.
      Mivel a beállított képfeldolgozási paraméter a beágyazott JPEG-re érvényes lesz, így ha ez esetben más hisztrogramot látsz, mint az első képnél, akkor a RAW fájlod megtekintésénél is a beágyazott JPEG hisztogramját látod.