Túlélő objektívek kezdőknek

Így 2014 elején a DSLR (tükörreflexes) fényképezőgépek már nem csak a profi és haladó fotósok játékszerei. Sokan első gépként vásárolják, és teljesen kezdőként eléggé elveszve érzik magukat a cserélhető objektívek világában. Mire jó, mit tud, hányszoros zoom, mi az a fényerő, és ehhez hasonló kérdések kavaroghatnak bennük. Most anélkül, hogy fizika tankönyv részletességgel belemélyednénk az optika témába, fussuk át a legtipikusabb kezdő objektívek tulajdonságait! Túlélési tanácsok az objektívtenger habjaiban. 18-55mm Az örök „kitobi”! Szinte bármilyen márkájú APS-C-s DSLR-t választunk, jó eséllyel egy 18-55mm-es objektívet kapunk hozzá kezdésnek. Mire alkalmas ez a gyújtótáv? A hobbifotózásban leggyakrabban előforduló témákhoz tökéletesen megfelel. Más objektív többnyire csak különleges helyzetekben indokolt, például ha vadállatokat akarunk fotózni, vagy makró, profi portréfotóra vágyunk, esetleg még szélesebb látószögre van szükség, illetve még jobb képminőségre van szükség. Ezek az objektívek 28-80mm körüli (ekvivalens) gyújtótávolságot nyújtanak, mely a fényképezésben leggyakrabban használt tartomány. Alkalmas akár táj és épületfotóra, csoportképekhez, de portrézásra is. A kisebb szenzor miatt változik a gyújtótávolság? Nem. Az minden esetben annyi, amennyit az objektívre írtak (pl. 18-55mm). Az ekvivalens gyújtótávnak nevezett érték (28-80mm ekv.) viszont azt mutatja meg, hogy a kisfilmes képérzékelőhöz (filmhez) viszonyítva mekkora részt vág ki szenzorunk az objektív képéből. A fotó végső látószögére következtethetünk belőle, vagyis, hogy mennyi minden fér majd a fotóra. Ez a fotózásban a kisebb, változó méretű szenzorok miatt elterjedt viszonyítási alap, hogy minden cserélhető objektív esetén tippelhető legyen a képre kerülő terület mérete, látószöge. Mekkora a zoom? 55/18mm, vagyis körülbelül 3×-os. Ez kevésnek tűnhet, és az is, de a cserélhető objektíves gépek világában nincs sok értelme zoomátfogásban gondolkodni, hiszen egy másik objektívvel teljesen eltérő tartomány fedhető le, nem is beszélve a fix gyújtótávolságú, zoom nélküli objektívekről. Mennyire jó képminőségűek ezek az objektívek? Jobbára átlagosnak mondhatók. Felbontóképességükkel nagyrészt nincs gond, de a kép szélein sarkaiban kicsit gyengébben zenélnek, jobban sötétednek, vagy színhibát mutatnak ezek az optikák. Milyen a gyártási minőségük? Olcsók, így sok esetben ezen a téren spórol leginkább a gyártójuk. Gyakorta műanyag bajonettet kapnak, kicsit lassabb és hangosabb élességállítást, és mechanikailag is kényesebbek egy munkára kifejlesztett objektívnél. Gondos használat mellett azonban évekig jó társnak bizonyulhatnak. Mennyire jó a fényereje? Többnyire 1:3,5-5,6 lesz az objektívre írva a fényerő értékként, ami teljesen átlagosnak számít. Ennél alig jobb fényerőért súlyos tíz és százezreket kell fizetnünk. Melyik változatot érdemes venni? A gyártók elég gyakran továbbfejlesztik ezt a kategóriát, kisebb méretű, javított optikai képességű, vagy stabilizátorral szerelt változatokat hoznak ki. Ha anyagi lehetőségeink engedik, válasszuk az újabb verziót (általában római számmal jelzik: pl. II), vagy az IS, VR, SR, OIS és egyéb jelölésű stabilizátoros változatot. Jellemző továbblépés? 18-105mm-es, vagy 18-135mm-es, stabilizátoros zoomra. Full frame profi gépváz cseréjénél 24-70mm-es F2,8-as „riporterzoomra” Megéri első (vagy egyetlen) objektívnek ilyet választani? Igen. Nem a fotózás csúcsa, de kezdésként, akár egyetlen objektívként is a legkézenfekvőbb, legjobb „ár-érték” arányú objektívek. Kiváló fotók készülhetnek kitobjektívvel is. 55-200mm, vagy 70-300mm Sok esetben úgynevezett dupla kitben vásárolhatjuk meg első DSLR gépünkkel és egy 18-55mm-es objektívvel együtt. Mire alkalmas ez a gyújtótáv? A laikus vásárló többnyire kevésnek érzi a 18-55mm-es nyújtotta „zoomot”, így sokan tervezik mellé e telezoom megvásárlását is. Tökéletes kiegészítője lehet a fenti optikának, melynek köszönhetően a 18-300-es (28-450mm ekv.) gyújtótávolság tartomány két objektívvel kényelmesen lefedhető és ráadásul együtt megvásárolva olcsóbban is jutunk hozzá a két kezdő zoomhoz. Alaposan meg kell azonban gondolni a beszerzését, mert akkora előnye nincs, mint elsőre gondolnánk, az alap zoom objektív a témák többségére elég lesz, és sokszor egyszerű „lábzoommal” is megoldható, hogy közelebb menjünk egy nem ijedős témához. 200mm vagy 300mm? Nincs köztük túl sok különbség. Vadállat, madárfotóhoz mindkettő kevés, és ne feledjük, hogy ezek az optikák pont a tele végükön a leggyengébbek képminőség szempontjából. Ha mégis kevés a 18-55mm, az 55-200mm bőven elég kiegészítés a magasabb tartományokban. Nem lenne célszerűbb inkább egyetlen objektív? De, bizony! Ha mindenképpen a nagyobb zoom a cél és egy „mindenes” objektívet szeretnénk érdemes egy 18-250mm-esben (16-300 !!!) gondolkodni. Képminőségben általában nem rosszabbak a kitobinál. Milyen a gyártási minőségük? Átlagos. Jobbára a 18-55mm nyomdokain. Főleg az azt kiegészítő 55-22mm-es. A 70-300mm-esek között találni néhány gyártási minőségre jobb darabot is. Mennyire jó a fényereje? Semmi kiemelkedő. Akkor mégis, mire használhatók? Többnyire portrézásra, épületek részleteinek megragadására, esetleg állatkerti „vadfotóra”. Jellemző továbblépés? 70-200mm-es zoom F4-es fényerővel. Profiknak 70-200mm F2,8, vagy fix 300mm-es teleoptika. Megéri első (vagy egyetlen) objektívnek ilyet választani? Nem igazán. Hiányozni fog az alap, és a nagylátószögű gyújtótávolság tartomány. Melyiket érdemes választani? Ebben a tartományban már kiemelten fontos a stabilizátor, ezért érdemes IS, OS, VC, OIS, VR jelű változatokat választani. Nem árt a megbízható autofókusz sem egy USM, HSM, SSM motor képében. A minél jobb képminőség érdekében pluszt jelenthet az APO, ED, ASPH, LD jelölés. A MACRO nevű változatok az átlagnál egy fokkal jobb makró képességet (nagyítást) jelentenek, de sem minőségben sem leképezési arányban nem közelítik meg a valódi makró objektíveket. 50mm F1,8 A kezdők első, olcsó belépője a fix objektívek világába. A fix objektívek jobb képminőségűek? Többnyire igen, bár lehetnek kivételek. Ha biztosak vagyunk, hogy a kiszemelt témához arra a gyújtótávolságú fixre lesz szükség, akkor jó eséllyel jobb képminőséget és fényerőt kapunk valamivel alacsonyabb áron, mintha hasonló zoommal szeretnénk elérni ugyanazt a hatást. Mire alkalmas ez a gyújtótáv? Portrézáshoz (mellképek), és adott esetben tárgy vagy némi kiegészítéssel (pl. közgyűrű) makrózáshoz is ideális. Milyen a gyártási minőségük? Átlagos, vagy néha az alatti minőségűek. Olcsó műanyag váz, néha műanyag csatlakozó bajonett, idejétmúlt AF meghajtás… Mennyire jó a fényereje? Nagyon. Ha kíváncsi vagy milyen előnyei vannak a jó fényerőnek, érdemes kipróbálni egy olcsó 50mm-est. Mennyire jó a képminőségük? Néhány apróbb hibát leszámítva átlag feletti. Jellemző továbblépés? F1,4-es fényerejű 50mm-es optikára, vagy valódi makró objektív és portré (85mm F1,8) objektívre. Megéri első (vagy egyetlen) objektívnek ilyet választani? Előnye és hátránya is lehet egy ilyen döntésnek. Egyrészt olcsón kapunk, egy kiváló képminőségű objektívet, melynek fix gyújtótávolsága rákényszerít, és megtanít a pontosabb képkomponálásra. Kényelmi szempontból azonban nem egy jó választás, és vannak olyan helyzetek (pl csoportkép, vagy épületbelső) ahol nem sok minden fér majd a képbe.