Szereted az asztrotájképeket? Utálod a fényszennyezést? Akkor ez a bejegyzés Neked szól. Ian Norman segítségével lerántjuk a leplet az erős fényszennyezésben készítendő asztrotájképek technikájáról.
Mint azt már bizonyára Te is tudod, a csillagokat és a Tejutat is bemutató, de tájképként is funkcionáló ún. asztrotájképek készítéséhez jó fényerejű objektívre (célszerűen f/2,8, de F4 is megteszi), nagy érzékenységre, és olyan helyre van szükség, ahol kevés a fényszennyezés. Egy-egy félresikerült próba után mindenki megtanulja, hogy az egyszerű hosszú expozíciók, amelyek ISO6400 érzékenységnél 20-30 mp-cel készülnek (ultranagylátószögű objektív esetén), fényszennyezett helyeken már nem hoznak járható utat. Az ilyen képek többnyire túl fátyolosak. De van megoldás, méghozzá az ún. ETTR technika, azaz exponálj a helyes értékre, vagyis hagyd figyelmen kívül azt, hogy fényszennyezés van és állíts be a gépeden olyan érzékenység, rekesz és záridő hármast, amellyel helyes eredményt kapnál fényszennyezés nélkül. Ez 14 mm-es, f/2,8-as objektív esetében ISO6400, f/2,8, 30 mp, F4-es objektívnél ISO12800, f/4, 30 mp. Nagyobb gyújtótávolságnál a 600/f szabályt alkalmazva kaphatod meg a maximális záridőt, amelyhez igazítanod kell az érzékenységet (f a kisfilmes gyújtótávolság). Természetesen az ISO12800-as érzékenységgel készült kép esétben jelentősebb képzajra kell számíts, de kis méretben így is káprázatos eredményt kaphatsz. Az így beállított fényképezőgéppel készítsd el a fotót RAW formátumban, majd az alábbi videóban bemutatottak szerint dolgozd ki a RAW-t (expo le, kontraszt fel, feketék le). Ennek köszönhetően jobb eredményt kapsz, mint ha alulexponált képet próbálnál felhúzni: E technika természetesen innentől kezdve több expozícióból összerakott csillagjárásos kép készítésére is használható, ehhez az egyes képeket hasonló módon kell kidolgozni, majd Photoshopban az egyes képkockákat egymás feletti rétegre helyezni (célszerű a File/Scripts/Load Files into Stack funkciót használni, kikapcsolt automatikus igazítássa). A rétegek áttűnési módja a legalsó kivételével legyen Lighter Color típusú (összes réteg kijelölése a legalsó kivételével, majd a Blending módnál Lighter Color kiválasztása).
Manapság kétféle fotós létezik: aki esküszik az UV szűrők fizikai védelmet nyújtó hatására és aki azt mondja, balgaság az egész.
Igazságot tenni nagyon nehéz, talán...
E technika természetesen innentől kezdve több expozícióból összerakott csillagjárásos kép készítésére is használható, ehhez az egyes képeket hasonló módon kell kidolgozni, majd Photoshopban az egyes képkockákat egymás feletti rétegre helyezni (célszerű a File/Scripts/Load Files into Stack funkciót használni, kikapcsolt automatikus igazítássa). A rétegek áttűnési módja a legalsó kivételével legyen Lighter Color típusú (összes réteg kijelölése a legalsó kivételével, majd a Blending módnál Lighter Color kiválasztása).
