Bátorfi Andrea – ”EngenderMe”

Az „EngenderMe” Bátorfi Andrea legújabb absztrakt fotóművészeti sorozata, amelyet a svájci Alpokban készített vízesések , folyók és sziklák többszörös expozíciójú (rétegű) fotografálásával. E sorozatában a művész látszólag kibékíthetetlen ellentétekre koncentrál: víz és szikla, születés és hanyatlás, női és férfi energiák első ránézésre összeegyeztethetetlen minőségeire. A művész azonban ezeket az ősi poláris ellentéteket egybesimítja, összeolvasztja különleges, sokszoros rétegekkel dolgozó absztrakt technikájával és az élet ellentéteinek kibékítésére törekvő spirituális megközelítésén keresztül.

Az „EngenderMe” a művész első kiállítása Magyarországon, amit a Svájcban készített sorozatai közül mutat be. Egyszersmind egy mélységes és megindító személyes vallomás az újrakezdés és a lelki újjászületés tapasztalatáról.

Bátorfi az elmúlt években Svájcban dolgozott és élt, ahol elbűvölte az Alpok égbenyúló szikláinak a látványa, és a dübörgő, hatalmas vízesések energiája. Többrétegű, komplex fotóin és videómunkáiban a svájci folyók és vízesések lenyűgöző természeti erőit szublimálja misztikus, absztrakt tájképekké, mintha a természeti erők a belső, lelki erők láthatóvá tett megfelelései lennének. Dr. Matthias Frehner, a Kunstmuseum Bern igazgatója Bátorfi 2013-as berni kiállításmegnyitóján állította, hogy nem ismer más kortársművészeti munkát, amely komplex fotográfiai kozmoszában összehasonlítható lenne Bátorfi alkotásaival.

A bemutatásra kerülő új sorozatban Bátorfi az eleve többrétegű, sejtelmes fotóit poliptichonokba (több képből összeállított együttes) rendezi, amelyekben a képek párbeszéde végtelen asszociációs lehetőségeket enged meg, kitágítva a képek értelmezését kozmikus távlatokba. Új univerzumok születésének, megformálódásának lehetünk szemtanúi, energiák örvénylenek, szinte a teremtés kohójában érezzük magunkat.

Az „EngenderMe” kollekció 2015 májusában került először bemutatásra Bernben, s egy kiállítássorozat második állomásaként érkezik Budapestre.

Bátorfi Bill Viola videó művészt nevezi meg legfőbb példaképeként és inspirálójaként a kortárs művészetben. Viola a világ érzékelését és a műalkotások létrehozását az önismerethez vezető egyik legfontosabb útnak tekinti. Munkáiban az emberi lét esszenciális kérdéseit boncolgatja – élet és halál, öröklét versus elmúlás, öntudat és a tudat beolvadása egy nagyobb egészbe – a lét spirituális dimenzióira nyíltan rámutatva, miközben legfőképpen a keresztény miszticizmusra és a zen buddhizmusra hivatkozik. Bátorfi természeti erőket transzformáló, monumentális fotó poliptichonjait és videóit szemlélve a néző szintúgy saját létének keletkezés és elmúlás oldalaival, az egy emberi életen belül is állandóan ismétlődő lét-ciklusokkal szembesül.

Víz és szikla – ez a két meghatározó elem Bátorfi legújabb munkájában. A két elem ellentétes minőségének kiemelkedő szimbolikus értéke van a művész szemében: míg a kő erőt, férfiasságot, szilárdságot, ugyanakkor keménységet és kímeletlenséget tételez, a víz rugalmasságot, alkalmazkodóképességet, puhaságot, nőiséget és vitalitást szimbolizál. A Forrás címet viselő, 12 részből álló főmű szemlélésekor felmerül bennünk a kérdés, vajon a szikla veszi-e körbe és korlátozza a víz áramlását, vagy a vízesés, kitartó zubogásának köszönhetően vág utat a kemény sziklába.

Bátorfi Andrea tapasztalt nemzetközi kiállító művész, 2011 óta rendszeresen mutatja be fotósorozatait és videóit Európában, Japánban, s legújabban az Egyesült Államokban. A Zürich-Budapest bázisú művész munkáival Svájcban több helyen, Zürichben, Bernben és Zugban találkozhatott a svájci és nemzetközi közönség. Zürichben, az egyik legnagyobb múltú svájci templom, a Grossmünster melleti Zwingliplatzon egy nagysikerű szabadtéri videóperformanszot is bemutatott 2014 nyarán a magyar táncművésszel, Gergye Krisztiánnal együttműködve.

Hegyi Lóránd szavaival élve Bátorfi része az európai nőművészet legújabb új-romantikus mozgalmának. Ez Bátorfi esetében azt jelenti, hogy a művész a természetben fellelhehető, a romantikusok által is oly nagyra becsült fenségeslenyűgöző, egyben félelmetes látványával és érzetével dolgozik, s ezen keresztül az emberi temészetben bennrejlő veszélyes és felemelő energiák, tendenciák kettősségét mutatja fel.

A művész látásmódját és témáit nagyban befolyásolja Carl Gustav Jung mélypszichológiája iránti érdeklődése, valamint a kortárs spirituális filozófiák és a misztikus vallási tradíciók iránti szenvedélye.

Bátorfi minden munkája felkavaró, egyszersmind meditatív, amelyek összetett vizuális és érzéki élményt, s erőteljes érzelmi tapasztalatot kínálnak a nézőknek. Számára a fotózás és a filmkészítés egy meditatív tevékenység, amelyben a természet és önmaga rejtett mélyrétegeivel kerül kapcsolatba.