Az Adorama TV-n nemrégiben megjelent videóban Gavin Hoey mutatja meg a nézőknek, miért jó a szórt fény (felhős idő), illetve miért nem, valamint azt, hogy miképp lehet a legtöbbet kihozni ebből az időjárásból portrézás során.
Akár vaku vs. természetes fény vita is kialakulhat ezen posztunk alatt, hiszen akik csak a természetes fényt kedvelik, azoknak az itt bemutatott kép nem biztos, hogy elnyeri tetszésüket, ugyanakkor a vakus fotózástól nem idegenkedők joggal érvelhetnek azzal, hogy vaku nélkül nem lehetne a fentihez hasonlóan drámai fotót készíteni (hacsak nem Photoshoppal/Lightroommal utólag buherálva a képet). Egy biztos, ebből a videóból megtudhatod, hogy miért jó a szórt fény, hogy mi vele a probléma, hogy mennyit segít ilyenkor egy derítőlap, s azt is, hogy egy rádiós vakukioldóval és egy rendszervakuval mit lehet kihozni (a videóban TTL vakukioldót használ a fotós, de a zársebesség nagyjából lehetővé teszi az egyszerű manuális kioldó használatát is, csak ilyenkor ügyelni kell a vakuszinkron időre, hogy ne lépjük túl!). Azt azért hozzátenném, hogy a háttér sötétítését ízlés szerint alakíthatjuk a zársebesség emelésével/rekesz szűkítésével és a hiányzó fény vakuval pótlásával. . Lehet erősebb, lehet finomabb. Az itt bemutatott példa a drámaibb hatáshoz a háttér erősebb alulexponálását hozta. A videó végén egyébként egy-két tippet is kapunk a fotók feldolgozásához.
Pár perce találtam az alábbi videót a youtube-on, amely azt mutatja be, hogyan lehet olcsó kiegészítőkkel finom gyertyafény hatású fotót készíteni. A technikai beállításokon...
A kisfilmes kategória gépvázai könnyen hordozható, szinte korlátlanul és univerzálisan kiépíthető rendszerek alapjai, de méretükből és felépítésükből adódóan alkalmatlanok a precizitást igénylő, több száz megapixeles high-end fotózásra. Nem lehet például nagyfelbontású, minden arcon éles csoportképeket készíteni velük 50 emberről, de nem alkalmasak olyan igényes modellfotóhoz sem, ahol az egész alakos képen minden hajszál külön repül, minden szövet-textúra látszik, és még a modell lábai is meg vannak nyújtva. Vagyis a nagygépek képépítő, képkompozíciós lehetőségeit nem adják az alkotó fotós kezébe.
Ma Magyarországon már csak alig egy-két helyen csodálhatjuk meg eredeti környezetükben a főúri kastélyokat, pedig egykor a fényűzéshez éppúgy hozzátartozott a hatalmas park, mint az impozáns épület. Fotókon az ország legszebb precízen megtervezett kastélyparkjai.
Azt azért hozzátenném, hogy a háttér sötétítését ízlés szerint alakíthatjuk a zársebesség emelésével/rekesz szűkítésével és a hiányzó fény vakuval pótlásával. . Lehet erősebb, lehet finomabb. Az itt bemutatott példa a drámaibb hatáshoz a háttér erősebb alulexponálását hozta. A videó végén egyébként egy-két tippet is kapunk a fotók feldolgozásához.
