Az Adorama TV-n nemrégiben megjelent videóban Gavin Hoey mutatja meg a nézőknek, miért jó a szórt fény (felhős idő), illetve miért nem, valamint azt, hogy miképp lehet a legtöbbet kihozni ebből az időjárásból portrézás során.
Akár vaku vs. természetes fény vita is kialakulhat ezen posztunk alatt, hiszen akik csak a természetes fényt kedvelik, azoknak az itt bemutatott kép nem biztos, hogy elnyeri tetszésüket, ugyanakkor a vakus fotózástól nem idegenkedők joggal érvelhetnek azzal, hogy vaku nélkül nem lehetne a fentihez hasonlóan drámai fotót készíteni (hacsak nem Photoshoppal/Lightroommal utólag buherálva a képet). Egy biztos, ebből a videóból megtudhatod, hogy miért jó a szórt fény, hogy mi vele a probléma, hogy mennyit segít ilyenkor egy derítőlap, s azt is, hogy egy rádiós vakukioldóval és egy rendszervakuval mit lehet kihozni (a videóban TTL vakukioldót használ a fotós, de a zársebesség nagyjából lehetővé teszi az egyszerű manuális kioldó használatát is, csak ilyenkor ügyelni kell a vakuszinkron időre, hogy ne lépjük túl!). Azt azért hozzátenném, hogy a háttér sötétítését ízlés szerint alakíthatjuk a zársebesség emelésével/rekesz szűkítésével és a hiányzó fény vakuval pótlásával. . Lehet erősebb, lehet finomabb. Az itt bemutatott példa a drámaibb hatáshoz a háttér erősebb alulexponálását hozta. A videó végén egyébként egy-két tippet is kapunk a fotók feldolgozásához.
Mostanában egyre több fényképezőgép specifikációjában találkozunk ezekkel a bővös 4-es, 2-es és 0-ás számjegyekkel egy-egy kettősponttal elválasztva. De mit is jelentenek ezek a számok?
Cikkünkben ezt igyekszünk elmagyarázni.
Azt már bizonyára mindenki tudja, hogy fotózni kétféleképpen lehet: vagy megelégedve a rendelkezésre álló fényekkel, vagy módosítani, kiegészíteni azokat és kreatív megvilágítást használva.
Utóbbi nyilván...
Előző blogbejegyzésünkben az ND szűrők két féle jelöléséről, és azok átváltásának képletéről írtunk. A száraz matematika helyett azonban sokszor valóban egyszerűbb egy összefoglaló táblázat,...
Andrew Walker videójából megtudhatjuk, mi igaz abból, hogy a tórium-oxid bevonatos régi objektívek radióaktív sugárzása láthatóvá válik a fotón és tönkreteheti a képünket is.