egyéb

Miért nem számít a DPI a pályázatoknál?

szerző:

2016-01-04 00:00

Sokszor találkozom olyan fotópályázati kiírással, ahol hibásan, 300 dpi felbontású fotókat kérnek. Nos, ez nem csak a kiíró hozzá nem értését bizonyítja, de a fotósokat is megtévesztheti. Íme egy jó kis videó a pixelben mért felbontás és a dpi különbségéről.

A főként kezdőket érdeklő téma és a videó angol nyelvűsége miatt röviden összefoglalnám, mi is a lényeg: Amikor egy fényképezőgépet megveszünk, akkor az alapanyag maximális felbontását választjuk ki (jó esetben, az objektívek feloldóképességének különbségeitől most tekintsünk el). Egy 24 Mpixeles fényképezőgép 6000×4000 pixeles felbontású képet készít. Amikor egy fotópályázaton megadják a képek minimális felbontását, akkor azt pixelben kell tenniük. Akár úgy, hogy min. 5 Mpixeles képet várnak, akár úgy, hogy min. 2600 pixel hosszabbik oldalhosszúságú fotót. A kettő nagyjából ugyanazt jelenti, legalábbis a tipikus 4:3 és 3:2 képoldalarányok esetében. A lényeg az, hogy ilyen esetben a fotós könnyen el tudja dönteni, hogy képe alkalmas-e a nevezésre, vagy sem. Ha Mpixelben adják meg a kívánt értéket, akkor a nevezendő kép két oldalának felbontását összeszorozva kapjuk a kép felbontását (pl. 3000×2000 pixel az 6 Mpixel). Ha pedig a hosszabbik oldal minimális felbontását adják meg, akkor még egyszerűbb dolgunk van (csak meg kell nézni, hogy a képünk eléri-e a minimális képhosszt).

A dpi azonban más lapra tartozik. Konkrétan a nyomdatechnikából kaptuk, ahol a Dot Per Inch, azaz a pont colonkénti (1 col=2,54 cm) mennyiségének mértékegysége. Elviekben az emberi szem számára kézből nézve is tökéletesen részletes képek 300 dpi felbontásúak, míg falra helyezendő képeknél, amiket legalább 1 méterről nézünk, elegendő a 100 dpi.

Ha egy fotópályázaton azt írják, hogy a nevezések 300 dpi felbontásúak kell legyenek, de nem adják meg a nyomatméretet (azaz hogy hány cm × hány cm papírméretre szánják), akkor nem kell kétségbe esnünk, hiszen nagy eséllyel nem is értik azt, amit írtak. Ugyanis bármelyik képfájl bármilyen dpi felbontású lehet (Photoshopban könnyedén beállítható ez is). Ez csupán a nyomat méretét fogja meghatározni, ha automatikus módon kinyomtatja valaki. Egy 6000×4000 pixeles kép 300 dpi-vel 20×13,3 col, azaz 50,8×33,8 cm méretű lesz. Ugyanez a kép 100 dpi-vel 60×40 colos, azaz 152×102 cm-es. De nyomtatni bármilyen méretben lehet, s általában nem is a dpi határozza meg a nyomatméretet. Ha nyomat minőséget ad meg egy megrendelő, akkor dpi-ről beszél. Ha képméretet, akkor pedig centiméterekről. Megfordítva: ugyanezt a képet 60×40 cm-es kiállítási méretre nyomtatva 254 dpi nyomatfelbontással, 30×20 cm-es A/4-es méretre nyomtatva 508 dpi felbontással, 10×15 cm-es képeslapra pedig több, mint 1000 dpi felbontással is nyomtathatjuk. Már ha lenne ilyen nagy felbontású printer. (A nyomdatechnika dpi értéke egy kicsit más, mint amit mi egyszerű emberek felfogunk a pixelek alapján, hiszen a nyomatokon nem pixelekben, hanem festékpöttyökben helyezkednek el a színinformációk, így egy monitor, vagy telefon kijelzőjének PPI (pixel per inch) értéke nem összevethető a nyomdatechnika dpi értékeivel, ahol a nagyobb dpi érték a jobb árnyalást is jelenti.)

A lényeg az, hogy a pixelekben mért felbontás az alapanyag felbontását jelenti, dpi-ben pedig akkor kell csak gondolkozzunk, ha nyomtatásról van szó.

Ha weboldalra szeretnénk képet feltölteni, akkor a dpi nem számít. Csak a pixelben mért felbontás. Így érdemes képernyő felbontásban gondolkozni, amely napjainkban általában maximum 1920 pixel szélességű (a 2560×1440 pixeles WQHD és a 3840×2160 pixeles 4k monitorokból még igen kevés van). Facebookra pl. 1200 pixelnél nagyobb oldalhosszúságú képet felesleges is feltölteni, úgyis leméretezi majd a facebook motorja.

Ha viszont kiállításra készülünk, akkor a nyomatméretet is figyelembe kell vennünk! Sajnos hiába van marha jól elkapott madaras természetfotónk, ha azt úgy kaptuk, hogy a 10 Mpixeles képből kivágtuk az egynyolcadát. Az 1,3 Mpixeles képünk 40×26 cm-es méretben már nem fog szépen mutatni! Az ugyanis csupán 87 dpi lesz, kiállításon pedig előfordul, hogy a lelkes látogatok közel hajolnak a fotókhoz. Arra pedig a 87 dpi már kevés, magyarul szép biköbös pixeleket lát majd az óvatlan látogató. Az viszont a kép minősége szempontjából teljesen lényegtelen, hogy Lightroomból milyen dpi értéket bepötyögve exportáltuk ki a képünket.

Most pedig következzen Nino Batista videója a dpi-kről és a pixelekről: