Mennyire rekeszeljünk?

0

A kérdés itt elsősorban nem az, hogy milyen rekeszt állítsunk be egy makrónál, hogy a bogár füle töve és a háta közepe is éles legyen. Itt most olyan szituációról lesz szó, amikor a legnagyobb részletességet várjuk el, pl. egy tájképtől. De milyen rekeszt használjunk?

camera_aperture
A tapasztalatlan, kezdő fotósok általában úgy kezdenek neki egy tájképnek, hogy a gépük objektívjét lerekeszelik F16-ra, vagy F20-ra, mondván legyen minden éles. Csakhogy a tájképeknél a nagy távolságok miatt eleve nagy a mélységélesség, így egyrészt felesleges ennyire rekeszelni (kivéve ha a közeli előtérben is van valami lényeges), másrészt a képminőség szempontjából nem is előnyös, ha nagyon szűk rekeszt használunk, mivel általában cserélhető objektíves gépnél F8-tól kezdődően a diffrakció miatt fellépő részletvesztés elég jelentősen beleszól a kép végső részletgazdagságába.

Általános vélekedés, hogy az objektíveket F8-ra kell lerekeszelni, hogy a legrészletezőbb rajzolatot adják. Ez a régi ökölszabály nagyjából igaz is addig, amíg nem valami fényerős fixet kezdünk használni. Akkor ugyanis az F5,6 rekesz által okozott diffrakció már károsabb hatású lesz, mint amit az objektív gyengébb minőségű, külső peremének kiiktatásából nyerhetünk. A fényerősebb objektívek korában újabban már inkább azt hangoztatják, hogy a fényerőhöz képest 2 rekesszel kell lerekeszelni, ott ad legnagyobb felbontást az objektív. Legalábbis képközépen.

Roger Cicala, a Lensrentals.com szakembere utánajárt a kérdésnek és az alábbiakat foglalta össze:

  • képközépen a fényerőhöz képest 2 Fé-kel rekeszelve általában eljutunk a sweet pointhoz
  • a kép szélein és sarkában egészen 4 Fé-kel történő rekeszelésig javul a rajzolat
  • a képszélek és sarkok élessége nem lesz olyan jó, mint a képközép legjobb értéke, akármennyire is rekeszelünk (közel lehet hozzá, de nem éri el azt)
  • a képszéles és sarkok élessége megegyezhet a képközépével ahogy a diffrakció kezdi lerontani az objektív képközépi teljesítményét. Vagy mégsem 🙂

Sok a bizonytalanság, ami persze annak köszönhető, hogy minden objektív más és más. Nem lehet minden objektívre pontos szabályt hozni hogy hol rajzol a legjobban, így ezt érdemes magunknak megtenni, ha nagyon kíváncsiak vagyunk rá. Állvány, önkioldó, tükörfelcsapás, rekesz sorozat, majd analizálás.

Mindenesetre Roger készített egy tesztet a Canon 35mm f/1,4 USM (1. kiadás) és a Sigma 35mm f/1,4 Art objektívjeivel, amelyben azt kereste, hol rajzolnak a legjobban az objektívek. Nem csak a felbontást mérte, de megvizsgálta a képsarkokban tapasztalható kómát is. A teszt során jól láthatóan kijött, hogy a képközép F4-nél a legjobb (bár F5,6 valamiért kimaradt), míg a kép sarkai egészen F8-ig javulnak.

Roger_Cicala_Canon_Sigma_test

Fontos azért tudni, hogy ezek a megállapítások a nagy szenzoros (APS-C, full-frame) gépekhez készült objektívekre igazak általában. Tapasztalataink szerint kis szenzoros gépnél, illetve kompakt masinánál néha már F5,6-nál is olyan erős a diffrakció, hogy nem érdemes jobban rekeszelni, s így egy f/4 fényerejű objektívnél sem szükséges 2 Fé-et lerekeszelni F8-ig!

További diagramok és részletek: http://www.lensrentals.com/blog/2016/01/what-actually-happens-when-you-stop-down-a-lens