Úgy érzed, hogy néha egyhangúak a tájképeid? Pedig szép helyszíneken jársz, kisujjadban a tájképezés, de mégis üresnek hat? A megoldás az ember!
Mielőtt kicsit beleásnánk magunkat az ember és táj kapcsolatába, szeretném az elején leszögezni, hogy – szerintem – nem minden esetben ad pluszt egy tájképhez, ha ember van rajta. Vannak esetek, amikor a letisztultság, illetve komor üresség, kihaltság tehet hozzá a képhez. Vannak helyzetek azonban, amikor inkább jobbá válik a kép, ha ember is van rajta: Történet
Érdekesebbé teheted a képed, ha a tájhoz kapcsolódó autentikus személyt komponálsz a képre, amely valamilyen történetet képes elmesélni. Akár egy idős embert, aki a régi munkáján gondolkozhat, akár egy hazafelé tartó favágót, akár egy kerékpáros turistát. A lényeg, hogy a kép környezetéhez jól kapcsolódjon, a kompozíciót erősítse és ne tűnjön témaidegennek és feleslegesnek. Kompozíció
Előfordulhat olyan eset, amikor a kép ember nélkül nem adna teljes kompozíciót, üresnek hatna pl. az alsó része. Ilyen esetben ide embert vagy embereket komponálva teljesebbé tehetjük a fotót. Itt is fontos, hogy ne legyen hivalkodóak az emberek és illeszkedjenek a környezetbe. Arányok és méretek
Adódhat olyan helyzet is, hogy egy barlang, vagy kiugró szikla megörökítésénél a képen nem érzékelhetők a méretek. Az arányok szemléltetéséhez is jó eszköz az ember! Drámai hatás, mozgalmasság, izgalom
Ellenfényben egy sziluett, háttérben a komor viharfelhők drámai hatást növelhetnek, ugyanakkor a tengerparton naplementében szaladgáló gyermekek, vagy egy padon beszélgető, esetleg ölelkező szerelmespár mozgalmasságot, illetve izgalmat vihet a fotóba. Nyugvópont
Ha csak a táj egy részét örökítjük meg, vagy a táj túlzottan egyenletes és unalmasnak tűnő, szintén segíthet a képnek egy ember, vagy egy pár, amely nyugvópontjául szolgálhat a képet néző tekintetének. forrás:
http://digital-photography-school.com/5-good-reasons-to-add-people-into-your-landscape-photography/