Hugo Cornellier stop-motion és time-lapse rajongó évente frissíti magáról készített selfie-lapse-ét, amely most már 8,5 évet ölel át.
A videó készítésekor Hugo gondosan ügyelt arra, hogy a szemei mindig azonos pozícióban legyenek, így megelőzve azt, hogy a feje kellemetlenül ugráljon a képen. Ezt tökélyre is fejlesztette az elmúlt években, ez vitathatatlan. Az alábbi videó megtekintése azt is bemutatja, hogy milyen kitartó munka szükséges ahhoz, hogy egy ilyen hosszú idejű projektet valaki folyamatosan végezzen. Ez mindenképpen elismerést érdemel, ugyanakkor privát véleményem, hogy a fények használatával még kicsit foglalkoznia kellene Hugonak és talán valami történet, vagy bármi koncepció jól jönne a filmecskének azon kívül, hogy minden nap szelfizve összefűzi azokat. Isten a tanúm, nem az irigység beszél belőlem! Te mit gondolsz? Ha érdekel, hogyan lehet ilyen jól stabilizált videókat készíteni, Hugo ezt is megmutatja:
A világítástechnikában teljesen eltérő módon adják meg a stúdió vakuk, a rendszervakuk és az állandó fényű lámpák maximális fényteljesítményét. De mégis, melyik mennyire erős?
Ne mondassunk í betűs szavakat, használjunk más trükköt! Erről szól(hatna) az alábbi videó. Bizonyára sok fotós szembesül első portréfotózásán, vagy csoportkép készítésén...
Emlékszünk még a tetőcsomagtartón Gorenje hűtőt Bécsből hazahozó honfitársainkra? Az az idő már egy nyitás jele volt. De mi volt előtte? Zárt kapuk mögött a szocialista Magyarországon. Képválogatás a Fortepantól.