Hugo Cornellier stop-motion és time-lapse rajongó évente frissíti magáról készített selfie-lapse-ét, amely most már 8,5 évet ölel át.
A videó készítésekor Hugo gondosan ügyelt arra, hogy a szemei mindig azonos pozícióban legyenek, így megelőzve azt, hogy a feje kellemetlenül ugráljon a képen. Ezt tökélyre is fejlesztette az elmúlt években, ez vitathatatlan. Az alábbi videó megtekintése azt is bemutatja, hogy milyen kitartó munka szükséges ahhoz, hogy egy ilyen hosszú idejű projektet valaki folyamatosan végezzen. Ez mindenképpen elismerést érdemel, ugyanakkor privát véleményem, hogy a fények használatával még kicsit foglalkoznia kellene Hugonak és talán valami történet, vagy bármi koncepció jól jönne a filmecskének azon kívül, hogy minden nap szelfizve összefűzi azokat. Isten a tanúm, nem az irigység beszél belőlem! Te mit gondolsz? Ha érdekel, hogyan lehet ilyen jól stabilizált videókat készíteni, Hugo ezt is megmutatja:
Bár hazánkban a múlt heti melegfrontot követően a korábban szép, havas tájak egyre inkább ismét szürkévé válnak, biztosan van még, aki most készül téli...
A facebookon csak MarkP-ként magát megnevező angol glamour fotós oktatóvideót készített a nagy érzékenységgel és/vagy zajos képek utólagos élesítésének egy módjáról. A Photoshopban...
Ki ne emlékezne Robert Aldrich háborús klasszikusára, a Piszkos tizenkettő című filmre? Egy tucat mindenre elszánt bűnöző hajt végre kényes, kemény harci feladatot, hogy a film végére megfogyatkozva bár, de dicsőségben nyerjék el az áhított szabadságukat.
Hasonló cél vezérelt minket is, amikor összeszedtük a digitális utómunkában ismert tizenkét "legelszántabb" interpolációs algoritmust, hogy izzasztó missziónak alávetve őket, megküzdjenek a dicsőségért.