Remek videóban ismerhetjük meg a fénymérés alapjait, és azt is, hogy mi a különbség a fényképezőgép fénymérője és a kézi fénymérő között, illetve hogy miért jobb a kézi fénymérő.
Az Adorama TV videójában Mark Wallace egy ügyes animációban mutatja be, hogyan működik a fényképezőgép fénymérője és az miért nem alkalmas a vakus fotózás segítésére (az animációban a felcsapott tükörnél a segédtükröt helytelenül ábrázolták, de ez legyen a legnagyobb baj…). Míg a fényképezőgép csak a témáról visszavert fényt képes mérni, s azt is hosszú intervallumban, így a vaku villanási erejének mérésére alkalmatlan. Ráadásul az expozíció pillanatában akkor sem tudna korrigálni, ha akarna, mivel a fénymérő a pentaprizma mögött van, azaz expozíció ideje alatt nem jut oda fény. A kézi fénymérő ezzel szemben a beeső (témára érkező) fényt méri és rövid idejű villanás mérésére is alkalmas, így műtermi, illetve bármilyen vakus fotózásnál alkalmazható, persze csak az expozíció előtti méréshez. Más kérdés, hogy ma a digitális gépek korszakában talán túlzónak hat fénymérővel rohangálni és méregetni a fényeket, hiszen egy-két próba expozícióval könnyedén belőhetjük a kívánt rekeszhez szükséges vakuteljesítményeket csak úgy érzésre (én legalábbis a tesztjeinket megelőző termékfotózásnál soha nem használok fénymérőt, pedig van ilyenünk, de gyorsabb, ha a próbaképek után manuálisan utánállítom a vakuk teljesítményét). Persze tény, hogy egy fénymérővel szaladgáló fotós sokkal profibb(nak látszik), mint aki csak próbálgatással kattintgat. Mindettől függetlenül a videó nagyon hasznos azoknak, akiket érdekel a fénymérés és a stúdióban történő fotózás mikéntje.
Kis mélységélességű kültéri portrék készítésekor előforduló probléma az előtér és a háttér jelentősen eltérő világossága. Ezen derítőlapokkal és vakukkal segíthetünk, de ha az elérendő kis mélységélesség miatt a blendét nem tudjuk a bejövő fény szabályozására használni, akkor hamar akadályokba ütközünk. Az előtér és a háttér megvilágításának összehangolására ezúttal két lehetőséget vizsgálunk meg.
Mindig elborzasztott, amikor megláttam egy női táska mennyi apró kis vackot tartalmaz, és milyen iszonyú "bőrönddel" képesek egyesek közlekedni a világban. Sőt, bevallom, sokszor kinevettem, amikor láthatóan évekkel ezelőtt elfeledett tárgyak is előkerültek a mélyéről. Ezek után belevágtam a vízalatti fotózásba. Ma már kevesebbet mosolygok a sok cuccon, én egy teljes bőröndöt képes vagyok megtölteni apró bizbaszokkal.
Fotózással most ismerkedők számára általában elég nehéz megérteni olyan fogalmakat, mint érzékenység, zársebesség, mélységélesség, de még a látószög és a gyújtótávolság közötti kapcsolatnál is...