Ismét fotós útibeszámolót tartanak a Capa Központban, a cél ezúttal Irán.
Időpont: 2018. december 12., szerda, 17.30
Helyszín: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, Stúdió
Budapest, VI. kerület, Nagymező utca 8.
Bédekker – fotós beszámoló a nagyvilágból
A Capa Központ Bédekker címmel indított programsorozatának célja, hogy fotográfusok és fotográfiával foglalkozó elméleti szakemberek a saját utazásaik során készült képek vetítésével párhuzamosan meséljenek élményeikről.
A bédekker (~útikönyv, útikalauz.) szó személynévből ered. A XIX. század végén Karl Baedeker lipcsei kiadóvállalata jelentetett meg elsőként sorozatban olyan részletes és alapos útikönyveket, melyek minden gyakorlati tudnivalót is tartalmaztak az utakról.
A képes úti napló egyike a legkorábbi fotográfiai műfajoknak, hiszen a fotográfia felfedezése óta az utazásoknak, expedícióknak nélkülözhetetlen kelléke a fényképezőgép. A képes beszámolók nem csupán dokumentációként vagy híradásként szolgáltak, de az idegen tájak, városok, kultúrák, a „Másik” megismerésének lehetőségét is magukkal hozták.
A XXI. században, amikor a digitális technológia révén a világ szinte bármely pontja elérhetővé és megtekinthetővé válik technikai képeken keresztül, különösen fontossá válnak a személyes élmények és beszámolók.
Időpont: 2018. december 12., szerda, 17.30
Vendég: Máté Balázs
Helyszín: Capa Központ
Az eseményen való részvétel ingyenes.
„Tavaly szeptember 15-én, délután, Budapest egyik forgalmas kivezető útján elkezdtem stoppolni keleti irányba, hogy véghez vigyem egy régi tervemet: két hónap alatt minél távolabb jutni otthonról repülés nélkül. A tervezett Ukrajna helyett Románia felé hagytam el Magyarországot, Moldávián, a szakadár Transznisztrián, a Fekete-tengeren és Törökországon keresztül, a Kaukázuson át, Irán középső részéig jutottam.”
„Reggel arra kelek, hogy világos van, és realizálódik bennem, hogy elindultam, nem otthon vagyok, hanem Debrecenben egy park közepén egyedül egy függőágyban. Ez egyszerre ijesztő, bizarr, izgalmas és kicsit büszkeséggel is tölt el. Vagy örömmel. Tudom, hogy gyorsan fel kell kelnem és mennem kell. Furcsa belegondolni, hogy ez most valószínűleg két hónapig így lesz.” (Máté Balázs)
