A Nikon Coolpix 2000 nagy sikerét alacsony árának és jó minőségének köszönhette. Az utód Coolpix 2100-at idén februárban, a PMA-n jelentette be a Nikon.
A Nikon Coolpix 2100 elődjéhez a Coolpix 2000-hez képest nem csak belsőben, de külsőben is megváltozott. Az új gép azon kívül, hogy könnyebb és kisebb lett, új dizájnja sokkal kényelmesebb fogást eredményez, a gép szinte belesimul az ember kezébe. A Coolpix 2000 egyik problémáját is javították, a 2100-as már optikai keresőt is kapott. Ami viszont a belsőt illeti, több változás is történt. A CCD-t egy fokkal kisebb méretűre cserélték, a korábbi 1/2,7" méretű helyett immár 1/3,2"-os dolgozik a gépben. A kisebb CCD kissé nagyobb zajtartalmat okozhat melegebb napokon, ugyanakkor nagyobb pontosságot is elvár az optikától. A kisebb CCD miatt azonos optika esetén az effektív fókusztávolságok is megnőttek volna, ami már a Coolpix 2000-nél is 38 mm-nél kezdődött. Ezt a Nikon is jól tudja, így a Coolpix 2100-ba egy átdolgozott optika került, melynek fényereje még jobb is lett, mint az elődé volt (f/2,8-f/4,9 helyett f/2,6-f/4,7). A zársebesség-tartományt is kiterjesztették, a Coolpix 2100 4-1/3000 mp közötti, míg a Coolpix 2000 1-1/1000 mp közötti zársebességre képes. A választható fénymérési módok sajnos kimaradtak ebből a gépből, míg a 2000-es modellnél háromféle választási lehetőségünk van, itt csak mátrix fénymérés használható. Pozitívum viszont, hogy videófelvétel már VGA felbontásban is készíthető.
A gép 1/3,2" méretű CCD-je 2,1 millió pixelt tartalmaz. A legnagyobb felbontásban 1600x1200 pixeles fotókat készíthetünk, de választhatunk kisebb felbontást is: 1024x768 vagy 640x480. A legnagyobb felbontású képekből 300 DPI-s fotólaborokban 15x10 cm-es méretig remek minőségű nagyítások kaphatók. A képminőség (tömörítés) érdekes módon csak a legnagyobb felbontásban állítható, ekkor High, vagy Normal minőség közül választhatunk. A gép bekapcsolása után 3 mp-nek kell eltelnie az első fotó elkészítéséig. Ez a kompakt kategóriában átlagosnak mondható.
A gép teljesen automatikus: sem az érzékenységet, sem a rekeszt, sem pedig a zársebességet nem lehet közvetlenül módosítani. A rekeszt F2,7 és F8 között, a zársebességet 4 mp és 1/3000 mp között, míg az érzékenységet ISO50 és ISO800 között képes változatni az automatika. Az autofókusz sebessége átlagos, témától, fókusztávolságtól és megvilágítástól függően 1-2 mp-et vesz igénybe az élességállítás. A kis vaku hatótávolsága a nagy érzékenységnek köszönhetően akár 3 méter is lehet. Üzemmódjai egyszerűek, automata módon kívül letiltható, derítésre bekapcsolható illetve vörösszem-hatás csökkentő módba állítható.
A fényképezőgép teljes automatikus módon kívül program automatika és téma-automatika módokban működhet. Utóbbi esetén party/belső, strand/hó, naplemente, éjszakai tájkép, makró, múzeum, tűzijáték, papírmásolat és ellenfény témákra állítható be. Ezen kívül a vezérlőtárcsáról kiválasztható a portré, a tájkép, a sport és az éjszakai mód. Ez utóbbi módban használhatjuk ki a gép nyújtotta leghosszabb záridőt, 4 mp-et (ilyenkor állvány vagy más rögzítés használata már erősen ajánlott).
Sorozat-felvétel esetén másodpercenként 1,3 kép készíthető. Ez 2 Mpixel esetén High minőségben 4 képig, Normal minőségben 9 képig, 1024x768 pixeles felbontás esetén 21 képig lehetséges egyszerre. Ezen kívül Multishot 16, vagy Multishot 16-2 módok is használhatók. Ekkor egymás után 16 felvétel készül, melyeket a gép egy 2 Mpixeles fotón helyez el (4x4 darab 400x300 pixeles kép). A Multishot 16-2 mód gyorsabb sorozatot eredményez, ilyenkor a CCD video-módban dolgozik, a zár folyamatosan nyitva van.
A fehéregyensúlyt az automatika beállításán kívül a fotós is megadhatja napfény, felhős, izzó, fénycső, vagy vaku beállításokat választva, illetve kézi beszabályozásra is van lehetőség.
Érdekes, hogy szépia illetve fekete-fehér fotók létrehozására csak a színes fotó elkészítése után van lehetőség. A színeffektek tehát csak már létező fotóra alkalmazhatók. Ekkor választhatunk, hogy felülirja az eredeti fotót, vagy készítsen egy új másolatot a módosított változattal. Az elkészített fotókból utólag készíthetünk kisebb felbontású képeket is (640x480, 320x240, vagy 160x120 pixeles képeket létrehozva), illetve alkalmazható képkivágás is, 1,2x-6x-os nagyításig (utólagos digitális "zoom").
A gépen elhelyezett optikai keresőt kategóriájának megfelelően dioptria korrekciós lehetőséggel nem látták el. A gép hátulján 1,5" méretű LCD található, ennek felbontása 75 ezer pixel. Ez az előd modellhez képest sajnos visszalépésnek számít. Az LCD fényerősségét a menüben 5 lépésben állíthatjuk. Lejátszás esetén 1,2x-estől 6x-osig növelhetjük a nagyítást, 0,2x-es lépésekben.
A gép alján található műanyag állvány-menet az optikai tengely vetületétől 2,5 cm-rel távolabb található körülbelül a gép tömegközéppontja alatt. A gép állványra helyezett állapotában az akkumulátorokat nem tudjuk kicserélni.
A működtetéshez szükséges energiát 2 darab AA-méretű NiMH akkumulátor szolgáltatja. A két akkus megoldás viszonylag nagy áramok felvételét jelenti, ezzel szemben a próbák során az akkuk kellően lemerült állapotában kapcsolt csak ki a fényképezőgép, így fogyasztás terén jól vizsgázott.
Az F2,6-F4,7 fényerejű optika 36-108 mm-nek megfelelő fókusztávolságra állítható be. Ez a fényerő a kompakt, 3x-os zoomobjektívek között jó, hiszen túlnyomó részt F2,8-es kezdőfényerővel találkozunk. A teljes zoomtartományon belül mintegy 19 zoomállás választható, amely kiemelkedően sok ebben a kategóriában. A temérdek zoompozíció igen pontos fókusztávolság beállítást tesz lehetővé. Az optika frontlencséjét a gép kikapcsolt állapotban két, automatikusan a lencse elé mozduló lamella védi. Normál módban 30 cm-es, makró állásban 4 cm-es közelponttal dolgozhatunk. Makrózás esetén használható a zoom is, ilyenkor az LCD-n egy zöld nyíl jelzi az ideális pozíciót, ahol a legkisebb terület fogható be (nem a legnagyobb tele állásban!). A befogható legkisebb terület szélessége 35 mm, amely bőven átlagon felüli makróképességet jelent.
Videó-rögzítés esetén 640x480, vagy 320x240 pixeles felvételeket kapunk, VGA felbontás esetén maximum 7 mp-es, 320x240 pixeles felbontás esetén maximum 15 mp-es időtartamban. A videófelvétel során sem a fénymérés, sem a fókuszálás, sem a zoom pozíciója nem rögzített, a felvétel ideje alatt módosulhat. A videók hang nélkül kerülnek rögzítésre.
Vakuval, kellemes színek.
100%-os képkivágás
Vaku nélkül, 1/7 mp zársebesség, kissé túlexponálva, alacsony képzajjal.
100%-os képkivágás.
Élesítés nélküli, lágy kép, közepes aberráció.
100%-os képkivágás.
A fényképezőgép a CompactFlash Type I-es kártyákat fogadja. A 2 Mpixeles felbontásnak megfelelően ajánlott már a gép vásárlásakor legalább 64 MB-os, de inkább nagyobb kártyát beszerezni .
A fényképezőgép dobozában a gépen kívül következőket találjuk:
2 db AA-méretű 2000 mAh kapacitású NiMH akkumulátor
akkumulátor töltő
8 MB kapacitású CF kártya
USB kábel
video kábel
hordszíj
szoftver CD
A Nikon Coolpix 2100-at azoknak ajánljuk, akik eddig teljesen automata filmes fényképezőgéppel fotóztak és ezután sem a fotózás technikai oldalával szeretnének bajlódni. A Coolpix 2100-as egy elfogadható árú (a cikk megjelenésének idején nettó 68 ezer forint), könnyen kezelhető, zoomos digitális fényképezőgép.
A tesztgépet a Mediker - Digifényképtől kaptuk kölcsön a kipróbálás idejére.
A fényképezőgépről készült felvételeket a Canon termékeivel készítettük.
Jelenség. Így lehet leírni a Baricz Katalinnal való első találkozást. A fotóművészből a beszélgetés elején egyből Baricz Kati lesz, és óriási energiával lát neki elmagyarázni azt, hogy mitől is olyanok a képei, amilyenek - hogyan szövi át az életét a fotózás, és fordítva.
Folyamatosan keresi az új utakat, képeivel érzéseket közvetít - Gáti Kornél az egyetlen magyar fotós, aki karnyújtásnyi távolságból fényképezhette indiai lakhelyén a Dalai Lámát. Tapasztalatairól, élményeiről (is) beszélgettünk.
Ha a gép beázik, beázik, a cápa pedig nem is olyan félelmetes – hazánk legelismertebb búvárfotósával, Dombovári Tiborral beszélgettünk. A miskolci fotós számtalan pályázat győztese, egyik nagy álma pedig bálnákat fényképezni.
Az, hogy mi a művészet, nehéz megállapítani – vallja Keleti Éva, aki még most is folyamatosan küzd azért, hogy a fotóművészet az őt megillető helyére kerüljön elismertség szempontjából. Bár ma már ritkán fényképez, ezer szállal kötődik a fotós közeghez, és úgy gondolja: a digitális kor hamarosan letisztul, és visszatér a fotózás gyökereihez.
Fotóművész, fotóriporter, a HVG rovatvezetője, a Mai Manó Ház egyik alapítója, számos kiállítás kurátora. Bánkuti András vallja: mindig azt a szemszöget kell keresni, ami a legegyénibb, a fotósnak pedig minden alannyal meg kell tudnia találni a hangot.
Szerte a világon elismerik munkásságát, Eifert Jánost ugyanakkor nem lehet bekategorizálni – képeivel kapcsolatban leginkább a tánc-akt-természet hármast szokták emlegetni. Jelenleg tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik, megszámlálhatatlan különálló és csoportos kiállításon, díjon, nagydíjon, különdíjon van túl, és határozottan vallja: a jó fotós együtt él témáival.
Sorozatunk korábbi részeiben láthattuk, hogy az érzékelőre jutó fény mennyiségét az objektívben lévő blende szabályozza. Ez azonban csak az egyik fele a fénymennyiség szabályozásának, hiszen az érzékelő megvilágításának ideje legalább ennyire fontos. Ebben a részben a megvilágítási idő szabályozásának az eszközét, a zárat mutatjuk be.
Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.
Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.
A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.
Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.
Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.
