A Coolpix 2100 mellett a Nikon egy nagyobb felbontású, 3 Mpixeles modellt is piacra dobott. Természetesen a Coolpix 3100-at is kipróbáltuk.
A Nikon Coolpix 3100 elődjének is a Coolpix 2000 tekinthető, attól függetlenül, hogy a 2000-es változatból két új gépet alkotott a Nikon. Ez a gép is könnyebb és kisebb lett, új dizájnja a Coolpix 2100-nál megismert kényelmes fogást eredményezi. Míg a Coolpix 2100 kisebb CCD-t kapott elődjénél, a Coolpix 3100-ban az elődhhöz képest ugyanakkora méretű, de 3 Mpixeles szenzor dolgozik. Mivel a CCD mérete megmaradt, így az optikát örökölhette a Coolpix 2000-től. Vagyis ebben a gépben nem a Coolpix 2100-nál bemutatott optika található, hanem a régi, Coolpix 2000-ben használt F2,8-F4,9 fényerejű. A többi változtatásra a Coolpix 2100-nál leírtak a mérvadóak.
A gépen belül 1/2,7" méretű CCD dolgozik, mely 3,3 millió pixelt tartalmaz. A legnagyobb felbontásban így 2048x1536 pixeles fotókat kapunk. Ezen kívül választhatunk kisebb felbontást is: 1600x1200, 1024x768 vagy 640x480. A legnagyobb felbontásban készített fotókat 300 DPI-s fotólaborokban akár 18x13 cm-es méretig nagyíttathatjuk remek minőségben. A képminőség (tömörítési fok) érdekes módon - ahogy a Coolpix 2100-nál is - csak a legnagyobb felbontásban állítható, ekkor High, vagy Normal minőség közül választhatunk. A gép bekapcsolása után 3 mp-nek kell eltelnie az első fotó elkészítéséig. Ez átlagosnak mondható a kompakt kategóriában.
A gép teljesen automatikus, sem az érzékenységet, sem a rekeszt, sem a zársebességet nem lehet közvetlenül módosítani. A rekeszt F2,8 és F8 között, a zársebességet 4 mp és 1/3000 mp között, míg az érzékenységet ISO50 és ISO800 között képes változatni az automatika. Az autofókusz sebessége átlagos, témától, fókusztávolságtól és megvilágítástól függően 1-2 mp-et vesz igénybe az élességállítás. A gépre AF segédfényt nem helyeztek el. A kis vaku hatótávolsága a nagy érzékenységnek köszönhetően akár 3 méter is lehet. Üzemmódjai egyszerűek, automata módon kívül letiltható, derítésre bekapcsolható illetve vörösszem-hatás csökkentő módba állítható.
A fényképezőgép teljes automatikus módon kívül program automatika és téma-automatika módokban működhet. Utóbbi esetén party/belső, strand/hó, naplemente, éjszakai tájkép, makró, múzeum, tűzijáték, papírmásolat és ellenfény témákra állítható be. Ezen kívül a vezérlőtárcsáról kiválasztható a portré, a tájkép, a sport és az éjszakai mód. Ez utóbbi módban használhatjuk ki a gép nyújtotta leghosszabb záridőt, 4 mp-et (ehhez már erősen ajánlott állvány használata).
Sorozat-felvétel esetén másodpercenként 1 kép készíthető. Ez 3 Mpixel esetén High minőségben 3 képig, Normal minőségben 6 képig, 1600x1200 pixeles felbontás esetén 9 képig lehetséges egyszerre. Ezen kívül Multishot 16, vagy Multishot 16-2 módok is használhatók. Ekkor egymás után 16 felvétel készül, melyeket a gép egy 3 Mpixeles fotón helyez el (4x4 darab 512x384 pixeles kép). A Multishot 16-2 mód gyorsabb felvételt eredményez, ilyenkor a CCD video-módban dolgozik, a zár folyamatosan nyitva van.
A fehéregyensúlyt az automatika beállításán kívül a fotós is megadhatja napfény, felhős, izzó, fénycső, vagy vaku beállításokat választva, illetve kézi beszabályozásra is van lehetőség.
Érdekes, hogy szépia illetve fekete-fehér fotók létrehozásához csak egy színes fotó elkészítése után van lehetőségünk. A színeffektek tehát csak már létező fotóra alkalmazhatók. Ekkor választhatunk, hogy felülirja az eredeti fotót, vagy készítsen egy új másolatot a módosított változattal. Az elkészített fotókból utólag készíthetünk kisebb felbontású képeket is (640x480, 320x20, vagy 160x120 pixeles képeket létrehozva), illetve alkalmazható képkivágás is, 1,2x-6x-os nagyításig (utólagos digitális "zoom").
Kategóriájának megfelelően az optikai keresőn nincs dioptria korrekciós lehetőség. A hátsó panelen 1,5" méretű LCD található, ennek felbontása 110 ezer pixel, vagyis a Coolpix 2100-hoz képest nagyobb felbontású. Az LCD fényerősségét a menüben 5 lépésben állíthatjuk. Lejátszás esetén 1,2x-estől 6x-osig növelhetjük a nagyítást, 0,2x-es lépésekben.
A gép alján található műanyag állvány-menet az optikai tengely vetületétől 2,5 cm-rel távolabb találhatóm körülbelül a gép tömegközéppontja alatt. A gép állványra helyezett állapotában az akkumulátorokat nem tudjuk kicserélni.
A működtetéshez szükséges energiát 2 darab AA-méretű (ceruzaelem) NiMH akkumulátor szolgáltatja. A két akkus megoldás viszonylag nagy áramok felvételét jelenti, ezzel szemben a próbák során az akkuk kellően lemerült állapotában kapcsolt csak ki a fényképezőgép, így fogyasztás terén jól vizsgázott.
Az F2,8-F4,9 fényerejű optika 38-115 mm-nek megfelelő fókusztávolságra állítható be (a valós fókusztávolság 5,8-17,4 mm). Ez a fényerő a 3x-os zoomobjektívek között átlagos. A teljes zoomtartományon belül mintegy 19 zoomállás választható, amely kiemelkedően sok ebben a kategóriában. A temérdek zoompozíció igen pontos fókusztávolság beállítást tesz lehetővé. Az optika frontlencséjét a gép kikapcsolt állapotban két automatikusan a lencse elé mozduló lamella védi. Normál módban 30 cm-es, makró állásban 4 cm-es közelponttal dolgozhatunk. Makrózás esetén használható a zoom is, ilyenkor az LCD-n egy zöld nyíl jelzi az ideális pozíciót, ahol a legkisebb terület fogható be (nem a legnagyobb tele állásban!). A befogható legkisebb terület szélessége 35 mm, amely bőven átlagon felüli makróképességet jelent.
Videó-rögzítés esetén 640x480, vagy 320x240 pixeles felbontást használhatunk, VGA felbontás esetén maximum 20 mp-es, 320x240 pixeles felbontás esetén maximum 40 mp-es felvételeket rögzíthetünk. A videófelvétel során sem a fénymérés, sem a fókuszálás, sem a zoom pozíciója nem rögzített, a felvétel ideje alatt módosulhat. A videók hang nélkül kerülnek rögzítésre. Videó-felvételekkor szürkeárnylatos, vagy szépia módban is dolgozhatunk.
Vakuval készült felvétel, szép színek.
100%-os képkivágás
Vaku nélkül, 1/8 mp zársebesség, kissé túlexponálva de alacsony képzajjal.
100%-os képkivágás.
Éles részletek, gyenge aberráció.
100%-os képkivágás.
A fényképezőgépbe CompactFlash Type I-es kártyákat tehetünk. A 3 Mpixeles felbontásnak megfelelően a gép vásárlásakor ajánlott legalább 128 MB-os kártyát beszerezni.
A fényképezőgép dobozában a gépen kívül következőket találjuk:
2 db 2000 mAh kapacitású AA NiMH akkumulátor
akkumulátor töltő
8 MB kapacitású CF kártya
USB kábel
video kábel
hordszíj
szoftver CD
A Nikon Coolpix 3100-at, a 2100-ashoz hasonlóan, azoknak ajánljuk, akik eddig teljesen automata filmes fényképezőgéppel fotóztak és ezután sem a fotózás technikai oldalával szeretnének bajlódni, viszont szeretnék fotóikat néha a megszokott 10x15 cm-es méretnél nagyobban is kidolgoztatni. A Coolpix 3100-as egy elfogadható árú (a cikk megjelenésének idején nettó 92 ezer forint), könnyen kezelhető, zoomos digitális fényképezőgép, képminősége és kiforrottsága alapján bártan ajánlhatjuk.
A tesztgépet a Mediker - Digifényképtől kaptuk kölcsön a kipróbálás idejére. Köszönjük!
A fényképezőgépről készült felvételeket a Canon termékeivel készítettük.
Jelenség. Így lehet leírni a Baricz Katalinnal való első találkozást. A fotóművészből a beszélgetés elején egyből Baricz Kati lesz, és óriási energiával lát neki elmagyarázni azt, hogy mitől is olyanok a képei, amilyenek - hogyan szövi át az életét a fotózás, és fordítva.
A műemlékeket kevésbé szakmai, inkább közönségcsalogató módon kellene bemutatni, hogy az emberek felismerjék: érdemes őket megőrizni – vallja Hack Róbert, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hivatásos fotográfusa. Munkájáról, Budapestről, valamint az épületfotózás szakmaiságáról beszélgettünk.
A legjobban a saját főnöke szeret lenni, és véleménye szerint nem jó, ha egy kép direkt vicces akar lenni. Barakonyi Szabolcs, az Index fotósa beszélt az online világról, és arról, hogy egy fotóriporter is lehet művész.
Legyen az divatfotó vagy enteriőr, tévéműsor vagy egy magazin borítója, a stylist minden mögött ott lehet. Legtöbbször ott is van – hogy mennyire, az az egyéni kreativitástól, és a stílusérzéktől függ. Matis Edittel a divatról, a sminkről, és a bugyija színéről beszélgettünk. Utóbbiról kevesebbet.
Fontos tudni, miért készítjük a képeinket – vallja Kudász Gábor Arion. A fotóművész szerint akkor jó a kép, ha lehet nála jobbat csinálni, egy sorozat képei pedig önállóan is meg kell, hogy állják a helyüket.
Az, hogy mi a művészet, nehéz megállapítani – vallja Keleti Éva, aki még most is folyamatosan küzd azért, hogy a fotóművészet az őt megillető helyére kerüljön elismertség szempontjából. Bár ma már ritkán fényképez, ezer szállal kötődik a fotós közeghez, és úgy gondolja: a digitális kor hamarosan letisztul, és visszatér a fotózás gyökereihez.
A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.
Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.
Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.
Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.
Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.
A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.