Röviden: Nikon Coolpix 2200 / 3200 (teszt)

Nagy Gergő - 2004. május 7. 11:17 (rövid digitális fényképezőgép teszt)
A Nikon az év elején frissítette belépőszintű gépeit, azaz a 2000-3000 szériát. A ráncfelvarrás nem hozott pamela anderson-i szintű változásokat, de mostmár a Coolpix 3700-hoz hasonlóan az új Coolpix 2200 és Coolpix 3200 modellek is SD kártyával működnek.

A némileg karcsusított "kasznin" a kezelőszervek áttervezése jelenti az újdonságot: a bekapcsológomb különvált az exponálógombtól, jobban elérhető helyre vándorolt a módválasztó tárcsa, és mivel a többi gomb is kézreállóbb pozícióba került, most már minden - jobbkezes - fotós akár egy kézzel is kényelmesen használhatja a legkisebb Coolpix-eket. Ami a belsőt illeti, több kisebb mellett a legfontosabb változás a CompactFlash-ről SD-re való áttérés.





RÉSZLETEK MUTATÁSA / REJTÉSE (invertálás)
Bővebben »
Külső:
műanyag burkolat, ergonómikus külalak
Bővebben »
Képérzékelő:
2 illetve 3 Mpixel felbontás (2200/3200), közepes képzaj és részletgazdagság
Bővebben »
Képek komponálása:
80.000 képpontos, 1,6"-es LCD, gyors és nagy lejátszás zoom
Bővebben »
Kézi beállítások:
minimális kézi beállítási lehetőség, ellenben 11 téma mód
Bővebben »
Optika:
finom állítású 3x-os zoom, erős torzítás makró és nagylátószög állásban
Bővebben »
Sorozat, videó:
640x480-as maximális felbontás, 3 és 16 képes sorozatfelvétel
Bővebben »
Sebesség:
átlagos sebesség, de nagyon lassú vakufeltöltés
Bővebben »
Extra szolgáltatások:
BSS, hangmegjegyzés
Bővebben »
Akkumulátor, memóriakártya:
SecureDigital és ceruzaelem
Bővebben »
Értékelés:
elérhető árú átlagos fényképezőgép

A Nikon Coolpix 2200 és 3200 digitális fényképezőgépeket a Nikon Kft.-től kaptuk kölcsön a kipróbálás idejére. Köszönjük!

A cikk írásának idején a Nikon Coolpix 3200 ára áfával 94.000 Ft, a Nikon Coolpix 2200-é - szintén áfával - 64.000 Ft.

Az alábbi képen a Nikon Coolpix 3200-zal készült képek láthatók. A Coolpix 2200 képeihez kattintson ide.

„Ez az én életem” - interjú Baricz Kati fotográfussal.

Jelenség. Így lehet leírni a Baricz Katalinnal való első találkozást. A fotóművészből a beszélgetés elején egyből Baricz Kati lesz, és óriási energiával lát neki elmagyarázni azt, hogy mitől is olyanok a képei, amilyenek - hogyan szövi át az életét a fotózás, és fordítva.

„Lehet tudni, ki merre lő” – interjú Szandelszky Béla fotóriporterrel

Koszovó és Grúzia viszonylagos biztonságától eljutottunk az afgán hadműveletekig – Szandelszky Béla fotóriporter szerint bárhol és bármit fényképez az ember, mondanivaló kell a szép kép mögé. A fotós szerint az élet produkál néha furcsa dolgokat, sokszor pedig csak az események után érti meg az ember, hogy mi is történt.

„Mindig az egység a lényeg” – interjú Bakcsy Árpád ételfotóssal

Nem csak fényképezi, készíti is az ételeket, közben pedig azon dolgozik, hogy a magyar konyha ismét világhírű legyen. Bakcsy Árpád ételfotós és –stylisttal rövid időn belül eljutottunk a középkori erdélyi receptekhez, de – mint elmondta – lehet, hogy a hazai konyhának is ezt kéne tennie.

„A fényképezés egyfajta terápia is” - interjú Marjai Judit fotóművésszel

Aktmodellként kezdődött, majd fotósként folytatódott Marjai Judit karrierje, aki a legszívesebben azt csinálja, amit ő akar. Kóka Jánostól Karafiáth Orsolyáig rengetegen megfordultak már a fényképezőgépe előtt, ő pedig vallja: képei kérdéseket tesznek fel, amikre válaszolni a közönségnek kell.

„Az a szép, ami iszonyatosan fáj” – interjú Nánási Pál fotóssal

Lágy zene, akvárium, egy pihenő kutya, és egy rendezői szék, a hátán a fotós nevével. Nánási Pál stúdiója már az első pillanattól azt üzeni: nyugodj meg, és, mint az az interjúból kiderül, nem véletlenül. Az elsősorban Playboy-fotósként emlegetett Nánási büszke egyéb munkáira, és vallja: az embereknek át kell látniuk a meztelenségen.

„A fotózás nem technikai dolog” - interjú Gárdi Balázs fotóriporterrel

Rengeteg utazás, maximális szabadság, és némi életveszély: röviden így jellemezhető Gárdi Balázs szabadúszó fotóriporter élete, aki megjárta Afganisztánt, Iránt, képeit pedig a World Press Photo Awardson is díjazták. Van, aki egyenesen festőkhöz hasonlítja, ő viszont azt vallja, a fotós dolga az, hogy minél több embernek bemutathasson olyan problémákat, amiket ő fontosnak ítél.

Fotóelmélet: Optika 5

Az optikával kapcsolatos cikkekben eddig a legegyszerűbb modellt, a bikonvex vékony lencsét használtuk. Az alapvető törvényszerűségek bemutatására ez is kiváló, de annak megértéséhez, hogy a valós objektívek miért ilyen összetettek, tovább kell lépnünk. Ennek első állomása a modell és a valóság különbségének, a leképzési hibáknak az elemzése.

Fotóelmélet: Optika 2

Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.

Fotóelmélet: Optika 1

Ez a site a friss fotós hírek és részletes fényképezőgép adatbázis mellett a termékeket részletesen bemutató cikkek miatt népszerű. Arról azonban keveset írtunk eddig, hogy mi is áll valójában a képalkotás hátterében. Hiába újdonság a digitális fotózás, a legfontosabb szabályok az első fényképezőgépek megjelenése óta változatlanok. Ezzel a cikkel induló sorozatunk a fizikai alapok mellett igyekszik bemutatni a modern, digitális fotózásban használt technológiákat is. Bemelegítésképpen ismerkedjünk meg az alapvető optikai fogalmakkal.

 
Bezárás