Bizonyára sok Olvasónk tud róla, hogy a magyarországi Artisjus még 2002-ben bevezette az üres adathordozókra vonatkozó átalányjogdíjat, amely indoklásuk szerint azokra az üres háttértárolókra fizetendő, amelyekre szerzői jogvédett audiovizuális tartalom másolható. Ide tartoznak az írható és újraírható CD-k, DVD-k, Bluray lemezek, merevlemezek, memóriakártyák (utóbbiak eszközbe integrált módon, lásd okostelefonok, tabletek), illetve 2009. óta a pendrive-ok is. Az összeg befizetéséről a forgalmazók gondoskodnak. Legalábbis azok, amelyek Magyarországon legális kereskedelmi tevékenységet folytatnak e téren.
Külföldről (illetve némely szlovákiai székhelyű, de Magyarországon is tevékenykedő webshopokból) vásárolva ezt a jogdíjat az itthoni forgalmazónak, vagy direkt értékesítés esetén a felhasználó személynek kell megfizetni az Artisjus felé.
Az Artisjus erről így rendelkezik:
„Az adatszolgáltatásra és a díj befizetésére kötelezett az a személy, aki az üres kép- vagy hanghordozót
- gyártja,
- importálja,
- más uniós tagállamból behozza,
- belföldön először forgalomba hozza.
A jogdíj megfizetéséért az adott hordozó összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel.”
Honnan lehet tudni, hogy egy adattároló után befizették-e a jogdíjat? Az adattároló csomagolásán az Artisjus hologramos matrica igazolja ezt.
Ez eddig mindenki által ismert tény volt, nem vita tárgya (az igazságosságáról és az elvről már lehetne vitatkozni, de e posztnak most nem ez a célja).
Azt azonban nem mindenki tudja, hogy ha üzletszerű tevékenység folytatása közben adathordozók cserélnek gazdát, akkor az átadó cégnek/vállalkozónak igazolnia kell tudni egy esetleges ellenőrzés során, hogy az általa átadott adathordozó után megfizette az Artisjus felé a jogdíjat. A szokásos adórendelkezések szerint ezt 5 évre visszamenőleg kérheti a NAV. Az igazoláshoz nem szükséges az Artisjus matrica megőrzése, de a vásárlás helyét és időpontját igazoló számlát jó, ha a többi közé rakjuk, biztos helyre. A vásárlás helye alapján ugyanis megállapítható, hogy a forgalmazó befizette-e az Artisjus felé a jogdíjat, vagy sem.
De miért kell fotósként jogdíjat fizetni?
Nem azért kell jogdíjat fizetni, mert fotós vagy és a saját képeid írod rá, hanem azért, mert Magyarországon az 1999. évi LXXVI. törvény alapján az üres adathordozók után jogdíjat kell fizetnie a gyártónak/importőrnek vagy annak, aki elsőként forgalomba hozza hazánkban. Ha tehát hivatalos importőrtől vásároltál, akkor nem kell külön jogdíjat fizetni, ha azonban külföldről származik az adathordozó és elsőként te értékesíted azt a képeiddel együtt, akkor neked kell gondoskodnod a jogdíj befizetéséről! (Jogdíjat akkor is fizetni kell, ha saját fotóid tárolod az adathordozón!)
Két dologra kell tehát figyelnie annak a fotósnak, aki fotóit DVD-n, vagy pendrive-on (memóriakártyán, egyéb adathordozón) adja át:
1. az Artisjus felé a jogdíj rendezve legyen
2.a Ha az üres adathordozó olyan forgalmazótól származik, aki már befizette a jogdíjat, akkor a vásárlás helyét és dátumát igazoló számlát kell megőrizni
2.b Ha az üres adathordozó külföldről került Magyarországra, akkor az eredeti számlát vagy annak másolatát, az Artisjus felé benyújtott adatszolgáltató nyomtatványt és a befizetést igazolását kell megőrizni!
címlap kép: Freepik
