Fotográfiai elismerések itthon és a nagyvilágban – beszélgetés Papp Elekkel

0

Manapság akár interneten, akár a való életben történő egy-egy apróbb kiállítás során megfigyelhető, hogy egyre többen használják a fotóművész, fotográfus elnevezést. Ezek azonban gyakran nem odaítélt, hanem felvett címek. Kiállítása, albuma már szinte bárkinek lehet, ezek értéke napjainkban jelentősen csökkent, ezért az egyik legjobb fokmérő, ha az ember független szakmai zsűrivel méretteti meg képeit. Ezekben segítenek a hazai és nemzetközi szervezetek állandó pályázatai, amelyeken sokszor könnyebb elindulni, mint azt elsőre gondolnánk.

Melyek is ezek a független, szakmai zsűri által értékelt komoly pályázatok?

Több rangos magyar megmérettetés is van, ismerhetjük pl. az Év természetfotósa pályázatot, ahol kifejezetten természetfotókat várnak, de a teljesség igénye nélkül említhetnénk példaként a Sajtófotó pályázatot is, amely szintén nyitott, de több kategóriáról szól. A TIT – Év fotósa, az Alföldi Szalon és a Pannónia Szalon kiírásai nyitottak, így bármilyen témájú képet küldhetünk. Az Ágens fotópályázatra nem csak hazai, hanem külföldi fotósok képeit is várják. Rangos és nagy múltra tekint vissza a Barátság hídja biennálé, amely szintén nemzetközinek számít.
Az időről-időre, rendszeresen kiírt pályázatok mellett természetesen ott vannak a National Geographic, a Bayer, stb. által kiírt versenyek.

Külföldi pályázatoknál is érdemes megnézni, hogy melyiken nevezünk. Érdemes a rangos, FIAP (Fédération Internationale de l’Art Photographique – Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség) vagy PSA (Photographic Society of America – Amerikai Fotográfusok Szövetsége) által támogatott fotópályázatokat előnyben részesíteni.

Miért jók a FIAP vagy PSA patronált fotópályázatok?

Általában öt, de minimum három országból választják ki a nemzetközi zsűri tagjait. A kiírásnak pedig szigorú követelményrendszert kell teljesíteni, a lezárult pályázat végén katalógust kell kiadni a kiállításról, s a FIAP illetve PSA értékeli a kiállítás és a katalógus színvonalát. Ez garantálja a minőséget.
Az eredményeinkről a FIAP és PSA statisztikát vezet, a PSA a katalógusok alapján éves rendszerességgel adja ki a Who is Who in Photography (Ki, kicsoda a fotográfiában) kiadványát, mely az előző éves periódust zárja le.

Jól értem, ebből tudhatjuk meg a régebbi idők sikeres fotósainak nevét?

Igen. Innen tudhatjuk meg akár az 1939-ben kiállításon legtöbbet szereplők listáját. A 2000 név között 50 magyart találunk, az első 20 között van Aszmann Ferenc, Csörgeő Tibor, Ramhab Gyula, Szöllősy Kálmán, Osoha László, és Vadas Ernő.

Mennyire jellemző, hogy ezeken a toplistákon magyar fotóst találunk?

Sajnos egyáltalán nem. Több kategóriában találhatunk rengeteg hong kong-i fotóst, szinte a teljes palettát lefedik, de magyar fotós a TOP25-ben csak egy szerepel.

Az az egy fotós Te vagy, igaz?

Igen, 5 éve folyamatosan sikerül jelen lennem az első 25-ben. Ez több kategóriát foglal magába, de a legsikeresebb a nagy formátumú fekete-fehér képek között vagyok.

Idén hogyan néz ki ez a toplista?

A nagy formátumú fekete-fehér képek között Hong Kong után Magyarország áll a második helyen az országok listáján. A TOP25-be még egy szingapúri és egy svéd fotós került be.

Mi szükséges ahhoz, hogy ilyen (FIAP és PSA által támogatott) pályázaton induljunk?

Rendelkeznünk kell a kiírás kategóriájának megfelelő képpel, ez lehet színes, vagy fekete-fehér, papír vagy elektronikus formájú. A határidőkre figyelnünk kell, de egyébként ha a szabályokat átolvassuk, különösebb elvárás nincs. Gyakorlatilag bárki nevezhet.

Térjünk át a különféle díjakra, címekre. Mi a helyzet a fotoművész címmel?

Nem túl régen még csak az használhatta ezt a címet, aki a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja volt. Ma már ez nem így van, sok az önjelölt művész, de talán egy jó megfogalmazás erre a kérdésre, hogy fotóművész az, akit mások is annak tartanak.

A Nemzetközi Fotóművészeti Szövetségnek (FIAP) kitüntetési és minősítési szabályzata feltételhez köti a különböző művészeti fokozatokat. Fotográfus művészek számára a következő fokozatokat hozták létre:

  • A FIAP művésze minősítés: AFIAP
  • A FIAP Kiváló művésze minősítés: EFIAP
  • A FIAP Kiváló művésze minősítés, bronz fokozat: EFIAP/b
  • A FIAP Kiváló művésze minősítés, ezüst fokozat: EFIAP/s
  • A FIAP Kiváló művésze minősítés, arany fokozat: EFIAP/g
  • A FIAP Kiváló művésze minősítés, platina fokozat: EFIAP/p
  • A FIAP Mestere minősítés: MFIAP

A FIAP hivatalos magyarországi tagszervezete a MAFOSZ (Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége), amelyen keresztül lehet pályázni a FIAP kitüntetésekre. De itthon is megvannak a különféle minősítések, melyeket a MAFOSZ ad a hazai MAFOSZ pályázatokon való sikereink függvényében.

Tehát a legkomolyabb kitüntetés az MFIAP?

Igen, a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség legmagasabb szintű elismerése. Ennek eléréséhez az előző fokozatokat szükséges megszerezni (AFIAP, EFIAP), melyek a pályázatokon elért eredményekről szólnak. Ezzel szemben az MFIAP odaítélésénél már nem játszanak szerepet a megszerzett díjak.

Miért, az MFIAP odaítélését hogyan végzik?

Az MFIAP címre pályázni kell. Ebben mellékelni kell egy 20 alkotásból álló portfóliót papírképekből, melyeket vékony alapra kell kasírozni, s a végleges méretnek 30×40 cm-esnek kell lennie. Olyan érdekes elvárásnak is meg kell felelni, hogy a kollekció össztömege nem haladhatja meg a 2 kg-ot. Fontos viszont az átgondoltság. A portfoliónak összefüggőnek kell lennie az elgondolás, megvalósítás és megjelenés szempontjából is.
A kitüntetést a FIAP Igazgató Testülete ítéli oda Párizsban a soron következő rendes ülésén, ha a kollekció alapján ezt indokoltnak tartják.

Mely magyar fotóművészeknek sikerült eddig MFIAP kitüntetést elérni?

20 évvel ezelőtt, 1991-ben Tillai Ernő kapta meg ezt a rangos elismerést. Azóta magyar fotográfus nem kapta meg az MFIAP kitüntetést. Azt szeretném, ha ezen a kitaposott úton haladva, több magyar is képviselné a magyar fotográfiát ezeken a nemzetközi pályázatokon.

Mit üzensz a hazai fotósoknak? Mibe kapaszkodjanak, hogy hasonló eredményt érjenek el?

Nekem példaértékű volt mesterem, Tóth István munkássága, aki 1980-ban elnyerte az Évszázad Kiváló Fotóművésze címet (New York, 1980). Ő a nemzetközi megmérettetést választotta, ahol több, mint 330 díjat nyert. Eredményeimmel neki szeretnék köszönetet mondani. Hálás vagyok a lehetőségért, amelyet a HUNGART Alkotói Ösztöndíj teremtett meg számomra.

Szeretném, ha a magyar fotósok nem csak a fióknak készítenének képeket, hanem mérettessék is meg azokat hazai s nemzetközi fórumokon. A legnegatívabb kritikában is van valami megfontolni való, ne szegje kedvüket a negatív vélemény. Ha több pályázaton is megmérettetjük képeinket, objektívebb képet kaphatunk fotónk megítéléséről.

S gondoljunk arra, hogy a magyar fotográfusok sikere Magyarország sikere is.