Kipróbáltuk: Panasonic Lumix DMC-GX1 teszt

0
933

Bevezetés és újdonságok

Bevezetés

A Panasonic széles termékkínálatában a G-sorozat modelljei jelentik a csúcs-fényképezőgépek kategóriáját. A japán cég ugyebár leállt a digitális tükörreflexes gépek gyártásával és mindenkinél serényebben nekikezdtek az új MILC (cserélhető objektíves rendszerkompaktok) gyártásának. Ezen belül négy termékvonalat kínálnak.

2008 végétől itt van nekünk a G-sorozat, mely kis túlzással a bridge kompakt FZ-k nagytestvére, nagy szenzormérettel, a cserélhető objektívek sokoldalúságával, és az elektronikus keresős kompaktok kényelmével. Aztán rövid időn belül ezen szegmens több szolgáltatást kínáló „pro” változatát is megismerhettük, melyet mind mai napig a GH széria jelent. A Panasonictól soha nem állt távolt a kicsi, szögletes-retro hangulatú „zsebkompaktok” világa sem, így nem kellett sok idő, hogy a GF1 képében megjelenjen az első ilyen MILC modelljük.

balra a GF3, jobbra a GX1

balra a GF3, jobbra a GX1

Sokáig úgy tűnt a GF sorozat jelenti majd a könnyen hordozható változatot a top gépeik között. Ezt az elképzelést erősítette, hogy a gyártó minden újabb GF modellel egyre kisebb méret kategóriát, egyre szimplább kezelést, egyre kevesebb szolgáltatást kínált. Megmaradt persze a nagy szenzor, a cserélhető objektív, és ezzel együtt a DSLR-ekkel vetekedő képminőség, de fokozatosan le kellett mondanunk az elektronikus kiegészítő csatlakozóról, a vakupapucsról, a vezérlőtárcsáról és egy sereg egyéb kezelőszervről. A legutóbbi GF3 modell már egy külsejében is nagyon egyszerű, inkább a kis méretre törekvő fényképezőgép volt.

balról-jobbra: GF1; GF2; GF3; GX1

A haladó kategóriás (vagy nevezzük profinak?) zsebkompaktok szegmensét nem akarta más gyártók játszótereként meghagyni a Panasonic, ezért tavaly ősszel egy új termékvonalat indítottak a GX1 modellel. Bár új kategóriáról van szó, nevezhetjük akár visszakanyarodásnak is a GF1 által megkezdett, de azóta elfeledett útra.

Elődök és konkurensek

Ismét kapunk vakupapucsot, csatlakoztathatunk elektronikus kiegészítőket, és a kényelmes érintőképernyős vezérlés mellett azért a kezelőszervek száma is megszaporodott. A DMC-GX1 egyelőre előd nélküli, így bármely korábbi Panasonic modellel való összevetése nem túl igazságos. Annyi biztos, hogy a könnyen hordozható MILC kategória csúcsmodelljéről van szó.

Konkurensei között olyan gépeket említhetünk, mint például a Sony Alpha NEX-5N, vagy NEX-7. Azért írtam mindkettőt, mert a GX1 valahol a kettő között helyezkedik el. Kezelőszervek és szolgáltatások terén messziről a Sony MILC csúcsmodellnek számító NEX-7-tel lehetne összevetni, bár itt nem kapunk EVF keresőt és 24 megapixeles érzékelőt.

Az ugyanúgy Micro 4/3”-os rendszert használó Olympus gépek közül a PEN rendszer magasabb kategóriás darabjaival lehetne összevetni, mint amilyen az E-P3, mely ugyan megmaradt a 12 megapixelnél, de az érintőképernyő, a gyorsabb kiolvasású szenzor, és persze az igényes kivitel ennél a fényképezőgépnél is adott.

Hozzászólások

hozzászólás