Kipróbáltuk: Tokina AT-X 12-24mm/F4 PRO DX (teszt)

Irházy Róbert (Birdie) - 2005. november 14. 10:04 (Objektívek)
Az APS-C szenzormérethez már több gyártó is készít nagylátószögű zoomobjektívet. Ezeknek közös tulajdonsága, hogy csak ilyen érzékelő méret mellett érdemes használni, hiszen nagyobb képérzékelőnél erőteljes peremsötétedés léphet fel. A Tokina a DX betűkkel jelzi, hogy optikáját APS-C szenzorhoz ajánlja.

Felépítés

A Tokina AT-X 12-24mm/F4 PRO DX objektíve APS-C méretű képérzékelővel ellátott digitális tükörreflexes gépekhez készült. Vetélytársának több objektív is tekinthető, melyek főként árukban és képminőségükben térnek el. A Tokina ezen objektívje nem tartozik a túlzottan drága nagylátószögűek közé, így főleg azok számára lesz kívánatos darab, akik nem szeretnének több százezer Ft-ot elkölteni e célra.


Tokina AT-X 12-24mm/F4 PRO DX
Gyújtótávolság12-24 mm (19-38mm ekv.)
Látószög (diagonális)99o-61o
Legszűkebb blendeF22
Felépítés13 lencsetag 11 csoportban
Fókusz rendszerbelső élességállítású
Rekesz9 lamellából
Közelpont 30 cm
Legnagyobb nagyítás1:8 (0,12x)
Szűrőmenet77 mm
Méretek (átmőrő x hossz)84x89,5mm
Tömeg570 gramm
Gyári tartozékobjektívsapka
BH777 napellenző
Opcionális tartozékoktok

Az élességállítás viszonylag csendes, a teljes tartományt oda-vissza 1,8 mp alatt járja be (hangfelvétel itt). Az automatikus élességállítással viszont nem nagyon vagyunk megelégedve. A két végállásban többször bizonytalankodott, s előfordult hogy teljesen rossz fókuszponton maradt. A Tokina objektíveknél megszokott módon az AF/MF átállást az élességállító gyűrű magunk felé húzásával érhetjük el. Ennek a megoldásnak az előnye hogy nem kell keresgélnünk a kapcsolót, hátránya hogy egyszerűen nem használhatjuk a beállítottért élesség rögzítésére, mivel a gyűrű hátrahúzásakor az elállítódik. Szerencsére az optikán távolságskála is van, így ennek állását megfigyelve visszaállíthatjuk az eredeti élességi pontot. A zoomgyűrű kicsit keskenyebb, mint az élességet állító, ráadásul elég nehezen jár. Ugyan kényelmetlennek még nem lehet nevezni, de ha lazábban el lehetne forgatni az jobb volna.

Az optikát Canon EOS-300D-vel próbáltuk ki.



„Sosem szokom le a fotózásról” - interjú Féner Tamás fotóművésszel

Kiemelkedő fotográfusi, fotóriporteri tevékenységéért, valamint az új generáció képzésében, oktatásában és a szakmai közéletben végzett munkásságáért kapott Kossuth-díjat március 15-én – Féner Tamással, a hazai szociofotó meghatározó alakjával a díjakról, a munkáról, és a technológiáról is beszélgettünk.

„Nem csapok a saját kezemre” – interjú Gőbölyös Luca képzőművésszel

A művészség nem erőből jön, a jó mester pedig hagyja kibontakozni diákjait – véli Gőbölyös Luca. Arról is beszélgettünk, van-e még határvonal művész és fotós között, valamint lehet-e divatfotókat készíteni a kutyagumiról. Utóbbit eláruljuk: lehet.

„Tudni kell felrúgni a szabályokat” – interjú Eifert János fotóművésszel

Szerte a világon elismerik munkásságát, Eifert Jánost ugyanakkor nem lehet bekategorizálni – képeivel kapcsolatban leginkább a tánc-akt-természet hármast szokták emlegetni. Jelenleg tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik, megszámlálhatatlan különálló és csoportos kiállításon, díjon, nagydíjon, különdíjon van túl, és határozottan vallja: a jó fotós együtt él témáival.

„Mindig az egység a lényeg” – interjú Bakcsy Árpád ételfotóssal

Nem csak fényképezi, készíti is az ételeket, közben pedig azon dolgozik, hogy a magyar konyha ismét világhírű legyen. Bakcsy Árpád ételfotós és –stylisttal rövid időn belül eljutottunk a középkori erdélyi receptekhez, de – mint elmondta – lehet, hogy a hazai konyhának is ezt kéne tennie.

„A fényképezés egyfajta terápia is” - interjú Marjai Judit fotóművésszel

Aktmodellként kezdődött, majd fotósként folytatódott Marjai Judit karrierje, aki a legszívesebben azt csinálja, amit ő akar. Kóka Jánostól Karafiáth Orsolyáig rengetegen megfordultak már a fényképezőgépe előtt, ő pedig vallja: képei kérdéseket tesznek fel, amikre válaszolni a közönségnek kell.

„Van, amikor meg kell csípned magad” – interjú Korbely Attila természetfotóssal

„Esélyem van megtapasztalni, ahogy egy faj képes kiirtani egy bolygót. Végülis ez egy felemelő dolog, hogy az ember egy ilyen hatalmas erőt lát maga körül mozogni, de ugyanakkor katasztrofális, hogy pont ebben élünk.” – vázolja a természetfotózás kettősségét Korbely Attila természetfotós.

Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.

Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.

Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.

Fotóelmélet: Optika 2

Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.