Kipróbáltuk: Tokina AT-X 12-24mm/F4 PRO DX (teszt)
Az APS-C szenzormérethez már több gyártó is készít nagylátószögű zoomobjektívet. Ezeknek közös tulajdonsága, hogy csak ilyen érzékelő méret mellett érdemes használni, hiszen nagyobb képérzékelőnél erőteljes peremsötétedés léphet fel. A Tokina a DX betűkkel jelzi, hogy optikáját APS-C szenzorhoz ajánlja.
Felépítés
A Tokina AT-X 12-24mm/F4 PRO DX objektíve APS-C méretű képérzékelővel ellátott digitális tükörreflexes gépekhez készült. Vetélytársának több objektív is tekinthető, melyek főként árukban és képminőségükben térnek el. A Tokina ezen objektívje nem tartozik a túlzottan drága nagylátószögűek közé, így főleg azok számára lesz kívánatos darab, akik nem szeretnének több százezer Ft-ot elkölteni e célra.
| Tokina AT-X 12-24mm/F4 PRO DX |
| Gyújtótávolság | 12-24 mm (19-38mm ekv.) |
| Látószög (diagonális) | 99o-61o |
| Legszűkebb blende | F22 |
| Felépítés | 13 lencsetag 11 csoportban |
| Fókusz rendszer | belső élességállítású |
| Rekesz | 9 lamellából |
| Közelpont | 30 cm |
| Legnagyobb nagyítás | 1:8 (0,12x) |
| Szűrőmenet | 77 mm |
| Méretek (átmőrő x hossz) | 84x89,5mm |
| Tömeg | 570 gramm |
| Gyári tartozék | objektívsapka BH777 napellenző |
| Opcionális tartozékok | tok |
Az élességállítás viszonylag csendes, a teljes tartományt oda-vissza 1,8 mp alatt járja be (hangfelvétel itt). Az automatikus élességállítással viszont nem nagyon vagyunk megelégedve. A két végállásban többször bizonytalankodott, s előfordult hogy teljesen rossz fókuszponton maradt. A Tokina objektíveknél megszokott módon az AF/MF átállást az élességállító gyűrű magunk felé húzásával érhetjük el. Ennek a megoldásnak az előnye hogy nem kell keresgélnünk a kapcsolót, hátránya hogy egyszerűen nem használhatjuk a beállítottért élesség rögzítésére, mivel a gyűrű hátrahúzásakor az elállítódik. Szerencsére az optikán távolságskála is van, így ennek állását megfigyelve visszaállíthatjuk az eredeti élességi pontot. A zoomgyűrű kicsit keskenyebb, mint az élességet állító, ráadásul elég nehezen jár. Ugyan kényelmetlennek még nem lehet nevezni, de ha lazábban el lehetne forgatni az jobb volna.
Az optikát Canon EOS-300D-vel próbáltuk ki.
„Sosem szokom le a fotózásról” - interjú Féner Tamás fotóművésszel

Kiemelkedő fotográfusi, fotóriporteri tevékenységéért, valamint az új generáció képzésében, oktatásában és a szakmai közéletben végzett munkásságáért kapott Kossuth-díjat március 15-én – Féner Tamással, a hazai szociofotó meghatározó alakjával a díjakról, a munkáról, és a technológiáról is beszélgettünk.
„Tudni kell felrúgni a szabályokat” – interjú Eifert János fotóművésszel

Szerte a világon elismerik munkásságát, Eifert Jánost ugyanakkor nem lehet bekategorizálni – képeivel kapcsolatban leginkább a tánc-akt-természet hármast szokták emlegetni. Jelenleg tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik, megszámlálhatatlan különálló és csoportos kiállításon, díjon, nagydíjon, különdíjon van túl, és határozottan vallja: a jó fotós együtt él témáival.
„Mindig az egység a lényeg” – interjú Bakcsy Árpád ételfotóssal

Nem csak fényképezi, készíti is az ételeket, közben pedig azon dolgozik, hogy a magyar konyha ismét világhírű legyen. Bakcsy Árpád ételfotós és –stylisttal rövid időn belül eljutottunk a középkori erdélyi receptekhez, de – mint elmondta – lehet, hogy a hazai konyhának is ezt kéne tennie.
„A fényképezés egyfajta terápia is” - interjú Marjai Judit fotóművésszel

Aktmodellként kezdődött, majd fotósként folytatódott Marjai Judit karrierje, aki a legszívesebben azt csinálja, amit ő akar. Kóka Jánostól Karafiáth Orsolyáig rengetegen megfordultak már a fényképezőgépe előtt, ő pedig vallja: képei kérdéseket tesznek fel, amikre válaszolni a közönségnek kell.
Fotóelmélet: Expozíció

A köznyelvben gyakran használunk a fénnyel kapcsolatos kifejezéseket vegyes értelemben, mint pl. „világos felület” vagy „erős fény”. A fénytanban ezekhez a sokszor hasonló kifejezésekhez egy-egy szigorúan meghatározott értelmezés társul. Ahhoz, hogy a fényképészeti expozíciót megérthessük, tisztázni kell a fénytani alapokat és az emberi szem néhány tulajdonságát.
Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.
Fotóelmélet: A digitális színes fénykép

Megvan az optikánk, beállítottuk az élességet, a blendét és a záridőt, kiolvastuk a képet az érzékelőből, de még mindig csak egy szürkeárnyalatos kép reprodukálására elegendő adatmennyiséggel rendelkezünk. Ebből kell a fényképezőgép belső szoftverének vagy más külső szoftvernek színes képet varázsolnia.
Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.
Fotóelmélet: Optika 4

A mélységélesség megértése - miközben az egyik legfontosabb eszköze bizonyos típusú felvételeknek - annak ellenére nem könnyű, hogy a fotós társalgások mindennapi témája. Pedig nem annyira bonyolult mint amilyennek látszik. Érdemes egyszer rászánni az időt, hogy végiggondoljuk az összefüggéseket, mert egy kis gyakorlással könnyedén a magunk hasznára fordíthatjuk őket. Fotóelméleti sorozatunkban a mélységélesség mellett több, a témához kapcsolódó tévhitről is lerántjuk a leplet.
Fotóelmélet: Optika 2

Most, hogy már tisztában vagyunk a lencsék alapvető működésével, nézzük meg, hogy milyen összefüggésben áll a látószög a képmérettel. A fotóelméleti sorozatunk második részében áttekintést kapunk az elterjedt érzékelő méretekről, és megismerkedhetünk az ide kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakkal is.