Akkuteszt – Első mérés
Ahogy két hete írtam, hosszú akkumulátor tesztbe kezdtünk. A próba által megválaszolandó kérdés az, hogy mennyivel tartják tovább töltésüket az új generációs Ni-MH ceruzaakkuk (a tesztben képviselőjük a mérések indulásakor egyedül kapható Sanyo Eneloop). Az akkukat feltöltöttük, mértünk, majd tartóba tettük őket. Terveink szerint két hetente mérjük a zárlati áramerősséget, hogy kiderüljön hogy viselkednek a régi és az új Ni-MH akkuk, illetve a tartós elemek.
Az első mérés számomra igencsak meglepően alakult. Az akkumulátorokon egyöntetűen 1 amper körüli veszteséget mértünk, míg az elemeknél az értékek kb. fél amperrel voltak kevesebbek, mint két hete. A legfurcsább, hogy a régi és az új generációs Ni-MH akkuk között lényegében nem látható különbség.
Felmerült bennem, hogy ha ilyen gyorsan merülnek az Eneloop akkuk is, akkor hogy lehetett kibontás után 6,8 A körüli áramerősség ezekben az akkukban. Azt kell mondjam, hogy nem tudom. Egyetlen épeszű tippem, hogy a hermetikus csomagolásban lévő levegő száraz, így azon keresztük kicsi az önkisülés. Ha viszont ez visszafogja az akkuk merülését, akkor a hagyományos akkumulátort miért nem így csomagolják? (Birdie szerint ez kizárt, itt csak belső önkisülésről lehet szó.)
Persze bennem is felmerült, hogy biztosan rosszul mértem (a műszer kijelzője nem áll meg folyamatosan egy számon, de minden mérésnél a legmagasabb felvillanó számot vettem figyelembe). Valahol remélem, hogy tényleg csak rossz mérés eredménye az Eneloop akkuk gyenge szereplése. Ha így van, az két hét múlva ki fog derülni (mivel a mérés jelentősen meríti az akkukat, így feleslegesen nem ismételgettem a tesztet). (A teszt során minden akkumulátor típusból két példányt használtunk, ezért van minden cellában két érték.)
| Akkumulátor / elem | Kapacitás | ?r | október 7. | október 20. |
|---|---|---|---|---|
| Sanyo Eneloop | 2000 mAh | ~4000 Ft / 2 db (még pontosítom) |
6,82 A / 6,79 A | 5,84 A / 6,15 A |
| Sanyo Advanced | 2500 mAh | 2790 Ft / 2 db | 6,83 A / 6,74 A | 5,84 A / 5,89 A |
| Energizer Advanced | 2500 mAh | 1990 Ft / 2 db | 6,80 A / 7,12 A | 5,83 A / 5,75 A |
| Duracell Supreme | 2500 mAh | 999 Ft / 2 db | 7,01 A / 7,10 A | 5,96 A / 5,99 A |
| Ansmann (használt) | 2200 mAh | - | 4,78 A / 6,43 A | 3,71 A / 4,13 A |
| Panasonic Digital Xtrem Power |
- | 1290 Ft / 4 db | 7,08 A – 6,96 A | 6,35 A / 6,36 A |
| Duracell Ultra M3 | - | ? Ft / 4 db | 6,41 A – 6,40 A | 5,91 A / 5,92 A |
Mikor a tesztet terveztem bő fél éves időszakra gondolam. Nem sejtettem, hogy két hét alatt ilyen jelentős változást fogok tudni dokumentálni. Ilyen sebességű töltésvesztés mellett már akár karácsony előtt is kihirdethetjük az eredményt.
2006. október 25. at 08:03
Javaslom egy analóg műszer beszerzését – ha még egyáltalán lehetséges – az érzéketlenebb a kicsiny ingadozásokra, szerintem ilyen típusú összehasonlító mérésekre alkalmasabb. Persze jelen tesztben a mérések hitelességét tekintve már nem lenne célszerű az alkalmazása, az eltelt pár hetet talán érdemes lenne feláldozni egy új kísérlet indításával.
2006. október 26. at 09:13
Nekem van egy régebbi Deprez-rendszerű műszerem, de ezzel az a baj, hogy sajnos elég nagy az ellenállása (15 évvel ezelőtt vettem egy lengyelpiacon ;).
Tényleg most már keverni nem lenne érdemes, mert biztosan mást mérne, viszont a digit mérésnél azért a fő érték megnyugvásáig várunk, de természetesen a századok ugrabugrálnak.
Ha kellően nagy a differencia (ahogy ígérték) az Eneloop és a normál NiMH akkuk között, akkor így is ki kellene jönnie a különbségnek.
2006. október 31. at 15:41
Sziasztok!
Mint villamos ember mondom (aki időnként akkumulátorokat is szokott mérni), hogy szerintem ennek a tesztnek így semmi értelme. Rövidzárási áramból maximum az akku belső ellenállására lehet következtetni, ami természetesen valamilyen összefüggésben van a töltöttséggel. De ebből következtetéseket is levonni..?
Hogy én hogy csinálnám? ?gy:
-kerítenék egy akkutesztert, amelyik tud csak kisütéssel is kapacitást mérni.
-egy formázás után rögtön megmérném az akkuból kivehető kapacitást. Ez a 100%.
-Akku újra feltöltve, majd áll a polcon 2 hetet. Utána újra megmérjük a kivehető kapacitást. Ezt a metódust ismételgetjük, csak egyre hosszabb időkkel.
Természetesen párhuzamosan, több tipussal elvégezve a méréseket.
Belegondoltatok már abba, hogy -miközben ampermérővel rövidre zárjátok az akkut- , a leadott áram több nagyságrenddel nagyobb, mint a saját önkisülése? A kétféle akkut ezredmásodpercre ugyanannyi ideig terheltétek?
Szóval, ahogy azt nekem annak idején méréstechnikából tanították, nem elég mérni; a mért adatokat értelmezni is kell tudni…
Remélem, nem sértődtök meg a fentebb leírtakon. Ha gondoljátok, nagyon szivesen segítek, ha tudok.
2006. november 5. at 19:11
Az általad írt tesztmetódus valóban sokkal hatékonyabb, mint a mi módszerünk, viszont szomorúan konstatálnunk kell ismételten, hogy szegény ember vízzel főz.
A módszereddel két gond van (legalábbis számunkra):
egyik, hogy vagy sok akku kellene, amivel nem rendelkezünk
vagy több évre nyúlna a tesztidőszak, ami megint csak nem biztos hogy jó.
Ettől függetlenül érthető, hogy nem tartod tökéletesnek a mérést, hisz nem is az. De talán valamit azért mutat ez a fajta módszer is.
Az önkisülés mértéke valóban kisebb lehet, mint a mérés időtartama alatt átfolyó áram, de ha belekalkuláljuk, hogy egy mérés cirka 1 mp-ig tart, akkor ez a kisütés talán jelentéktelennek számít.
Ha valóban igaz az, hogy a normál NiMH akkuk 2 hónap alatt 30% töltést képesek elveszteni (10% a töltés utáni 24 órában utána havinta 10%), akkor a 2 heti 1 mp-es zárlati áram mérés ehhez képest semmi. Ez ugye közelítőleg 1,2V × 7A × 1 mp = 2,3 mWh, szemben az akku ~2,8 Wh kapacitásával, amiből elméletileg 30% veszik el, vagyis 0,84 Wh. Szóval talán azért ez nem olyan óriási érték. A mérésből elvesző töltés két hónapon keresztül mindössze 10 mWh-nak kell hogy adódjon a 4 mérést tekintve. Ez az egyébként 840 mWh-hoz képest elég kicsinyke.
Persze lehet valahol nagyon elszámoltam magam.
Ha igen, jelezd kérlek.
2006. november 9. at 08:53
Hali!
Photoblognak igaza van, a rövidzárási áram ugyan kapcsolatban van az akkuban lévő töltésmennyiséggel, de ebből a kapacitás nem igazán határozható meg. A belső ellenállás – ezzel együtt a rövidzárási áram – függ az akku típusától is. Egy AA méretű szárazelem zárlati árama kisebb, mint egy NiCd akkumulátoré, de a kapacitásuk nagyjából megegyezik (~2000mAh).
A másik probléma, hogy az akkumulátorok kapacitását általában 0.1C kisütőáram mellett adják meg. Ez azt jelenti, hogy a cellát a névleges kapacitás 1/10-ének megfelelő árammal sütjük ki (2000mAh esetén 200mA-rel). Nagy árammal történő terhelés esetén a kémiai reakció sebessége lehet korlátozó tényező. Ugyanekkor cella felmelegedése növeli a belső ellenállást, ami szintén csökkenti a kivehető teljesítményt, mert annak egy része hő formájában távozik. Tehát nagy árammal terhelve az akkuból a névleges kapacitásánál jóval kevesebb töltés vehető ki.
A tesztet én is máshogyan végeztem volna el. Először formáztam volna az akkukat, ami néhány töltés-kisütés ciklust jelent. Ez alatt éri el cella a maximális kapacitását. Az akkumulátorok lemerítését célműszer híján vagy egy fényképezővel sokszor kattintva vagy egy mp3/cd-lejátszóval végeztem volna. Ez az üzemmód közelebb áll a valódi használati körülményekhez. Ezután – újratöltés után – kezdtem volna “pihentetni” az akkukat, 2 hónap után újra lemerítettem volna őket az előbb említett módon. Ekkor már látszani kell a különbségnek (ha van). Ennél hosszabb tesztnek szerintem nincs értelme, mert ha ennyit állt az akku, akkor úgyis feltölti az ember haszálat előtt.
A számítással kapcsolatban csak annyit, hogy mivel töltésmennyiségről van szó, ezért nem kell beszorozni feszültséggel az értékeket. De a kapott értékek nagyságrendileg jók. Újraszámolva 1,94mAh veszteség jön ki, ami elhanyagolható lenne a teljes kapacitáshoz (2200mAh) képest, ha ideális kondenzátorról lenne szó. ?m ahogy fentebb írtam, a nagy árammal való kisütéskor máshogy viselkedik a cella, jóval nagyobbak a veszteségek.
Szerintem még nem késő újrakezdeni a tesztet más módon. Talán akkor olyan eredményt kapunk, amit jobban lehet használni.
Ha van valami kérdésetek, akkor szóljatok, megpróbálok válaszolni.
Imi
2006. december 25. at 00:30
Üdv!
Nem hiszem, hogy szerencsés dolog rövidre zárogatni az akkukat. Hamar tönkre lehet így vágni őket, de ha nem is teleportálnak az örök vadászmezeőkre, akkor is szinte biztosan károsodnak.
Egyszerű teszt lehetne, hogy beteszed a frissen töltött akkukat egy zseblámpába és megméred meddig világít. Akkuknál ez jó módszer, mert nem szép lassan hervadnak le, hanem viszonylag gyorsan, néhány másodperc alatt kialszik a fény, mert az akkuk feszültsége hamar letörik a kimerülésükkor.
Aztán második lépésben az ismét feltöltött akkukat elteszed néhány hétre pihenni, majd lehet lámpázni újra.
Elemekre ez nem jó módszer, náluk bizony folyamatosan mérni kellene a feszültséget a kisütés alatt egy megállapított értékig, mert náluk a feszültséggörbe vége sokkal laposabb.
Az ötlet viszont jó, érdekelne mit is tudnak valójában a különféle akksik.
Üdv
Bored
2006. december 27. at 15:27
Teljesen fölösleges az akkumulátorok kapacitását méricskélni. Ez függ a leterheléstől, a külső hőmérséklettől de még a költözőmadarak vándorlásától is. A feltölthetőség a fontos. Az, hogy a drága akkukat 200 vagy 300 alkalommal lehet-e feltölteni. (ezer csak a prospektusban van) Mindig legyen a zsebünkben frissen töltött akku.