A motorháztető alatt: Sony Alpha 1 részletek

0

A Sony tegnap jelentette be a tükör nélküli Alpha rendszerének legújabb, egyben legprofibb tagját, az 50 Mpixeles szenzorral szerelt, akár 30 kép/mp sorozat sebességre, illetve 8k videózásra is képes Alpha 1 tagját.
Bár hírünket is igyekeztünk a lehető legrészletesebbre megírni az online bejelentés és a sajtóanyag alapján, általában ezek során nem másznak annyira mélyére a technológiai trükkök ismertetésének.
Korábban a szaksajtó számára valami szép helyen tartottak külön sajtótájékoztatóval egybekötött részletes bemutatót, amelyre a koronavírus járvány miatt most csak online kerülhetett sor. Az eseményre mi is meghívást kaptunk, így természetesen részt is vettünk rajta. Az itt elhangzottak és a bemutatott diák alapján részletesen tudjuk ismertetni a Sony Alpha 1 képességeit.

Az online találkozó első etapjában Pierrick Masson, a Sony Europe digitális képalkotás üzletágának marketing igazgatója mutatta be a Sony Alpha 1 helyét az Alpha szériában. Elmondta, hogy ez a gép igazi mérföldőnek számít, hiszen nem egyik, vagy másik fotózási területre alkalmas gépet fejlesztettek (mint pl. az Alpha 7R széria a nagy felbontásra, az Alpha 7S sorozat a sorozat sebességre, illetve videózásra, vagy az Alpha 9 a profi fotóriporteri feladatokra), hanem olyan modellt, amely minden területen tökéletesen megállja a helyét.

Kitért arra is, hogy mely területeken kapott fejlesztéseket az új gép: kiemelte az új zárszerkezetet, az új, csak az Alpha 1 számára fejlesztett CMOS szenzort, a szintén vadonatúj Bionz XR képfeldolgozó processzort, valamint az eddigi legkomolyabb elektronikus keresőjüket.

A részleteket Ben Pilling, a Sony Europe technikai marketing menedzsere mutatta be.

Az 50 Mpixeles fényképezőgép vadonatúj, rétegelt Exmor RS CMOS szenzorra épül, amely a 35,9×24 mm-es méretű (full-frame) képérzékelő mögött közvetlenül tartalmazza a puffermemóriát, amelybe így igen gyorsan juttathatók a képi adatok. A gyors szenzorkiolvasás, valamint a nagy sebességgel feltölthető, fizikailag is közel található RAM teszi lehetővé az akár 30 kép/mp sebességű sorozatfelvételt 50 Mpixeles felbontásban.
A gyors képfeldolgozás érdekében új processzort is fejlesztettek, a Bionz XR elsőként az Alpha 1-ben debütál, ráadásul rögtön két processzor is dolgozik az adatok villámgyors feldolgozásán, amely így 8× gyorsabb képfeldolgozási sebességet jelent, mint amit a korábbi Bionz X processzor tudott.
A rendszerek közötti összehasonlításra egy táblázatot is mutattak.

Mint már említettük, a gép 30 kép/mp sorozatsebességre képes (mint később látni fogjuk, ezt csak elektronikus zárral kínálja), amelyet akár 155 tömörített RAW képig (vagy 165 JPEG képeig) képes tartani (CFexpress Type A kártyára mentés során). A 30 kép/mp sorozatsebesség AF-C folyamatos fókusz esetén min. 1/250 mp, más fókuszmódban min. 1/125 mp zársebességtől érhető el. Tömörítetlen RAW, valamint veszteségmentesen tömörített RAW esetében a maximális sorozatsebesség 20 kép/mp.
A Sony Alpha 1 gyorsaságát nem csak a remek sorozatsebessége jelzi, de az is, hogy másodpercenként 120 autofókusz illetve fénymérés számítást képez végezni (1/125 mp, vagy gyorsabb zársebesség esetén), amely kétszerese a Sony Alpha 9 II modellének. (A másodpercenkénti AF számítások mennyisége függ az alkalmazott objektívtől is.) A fénymérés számítása csupán 33 ms ideig tart, amely a gyors sorozatoknál is lehetővé teszi a pontos fénymérést.

A sorozatfelvételnél zavaró lehet, ha a keresőben az aktuális történések helyett csak feketeséget látunk. Ezt a tükörreflexes gépeknél ultragyors tükörmozgással igyekeznek csökkenteni, de teljes mértékben nem lehet ott kiiktatni a keresősötétedést. A tükör nélküli gépeknél van arra lehetőség, hogy az exponálás ideje alatt is lássunk képet a keresőben, illetve az expozíció után megjelenhessen a kész felvétel is (miközben a DSLR-nél csak épp a tükör visszacsapódása történne meg, amely fekete keresőképet adna). A Sony ezt Blackout-free, azaz elsötétedés mentes fotózásnak hívja, amelyhez az elektronikus zárat hívja segítségül.

Szintén az elektronikus zárnak köszönhető a teljesen hang nélküli fotózás, illetve a vibráció mentes expozíció. A tükörreflexes gépeknél a nagy gyújtótávolságú és/vagy nagy felbontású fotózás esetében a tükörmozgás sajnos nem kívánatos mikroberázásokat eredményez, amelyek még a tükör nélküliek esetében is előfordulhatnak – persze kisebb mértékben – a zárszerkezet mozgásából adódóan. Ezt küszöböli ki teljes mértékben az elektronikus zár.
Persze a gördülő zár miatt számítani kell a gyorsan mozgó témák esetében jello-effektus megjelenésére, de ennek mértéke az igen gyors szenzorkiolvasás miatt még az Alpha 9 II-nél is kisebb mértékű, ahhoz képest 1,5× gyengébb a gördülőzár okozta képtorzulás. Elektronikus zár használatakor a leghosszabb záridő 1/2 mp.
Mechanikus zár használata esetén a maximális sorozatsebesség 10 kép/mp.

A vibráló fények esetében a villódzás frekvenciájával nem szinkronban lévő sorozatok esetében zavaró sötétebb/világosabb képeket kaphatunk. Ezt elkerülendő már régóta kínálnak villódzásmentesített sorozatokat a komolyabb fényképezőgépek. A Sony Alpha 1 azonban ezt már elektronikus zár esetében is lehetővé teszi (a korábbi gépek csak mechanikus zárnál adták ezt a funkciót), ráadásul nem csak a szokásos hálózati frekvenciákra (50, 60 Hz okozta 100 és 120 Hz-es villódzás), hanem a pluzusszélesség modulációval meghajtott LED-es fényforrások esetében is, amelyek frekvenciája jelentősen meghaladja a hálózati frekvenciát. A nagy frekvenciájú villódzás kiszűrésére a gép lehetőséget kínál a zársebesség finomhangolására, hogy az szinkronban legyen és egyész számú többszöröse legyen a villódzás frekvenciájának. Ezt 1/50 és 1/8064,5 mp-es zársebességek között tudja a gép és a keresőben/hátsó monitoron tudjuk ellenőrizni a beállítást. Míg a villódzás mentesítés csak fotózásnál érhető el, ez utóbbi módszert a videófelvételeknél is használhatjuk.

Az elektronikus záraknál a lassú gördülőzár miatt eddig nem volt lehetőség vakut használni (más gyártónál sem), az Alpha 1 azonban teljes elektronikus zárnál is kínál 1/200 mp-es vakuszinkron időt, azaz vakuzhatunk 1/200 mp-es zársebességnél is. Ez egyébként feltételezi azt is, hogy a szenzor kiolvasási sebessége nem több 5 ms-nál (egy átlagos full-frame szenzor kiolvasási sebessége általában 25-40 ms közötti, még a leggyorsabb gépeknél is 16 ms a kiolvasási idő, lásd Canon EOS R5).
Az elektronikus zár nyújtotta előnyök, mint a keresősötétedés mentes sorozatfelvétel, a 120 AF/AE számítás, a valósidejű szem AF és a csendes fotózás így már vakuhasználatkor is elérhető.
Mechanikus zárat használva a Flash Sync. Priority menüpont engedélyezését követően pedig akár 1/400 mp-es szinkronidőnk, APS-C kivágásnál pedig 1/500 mp-es szinkronidőt is használhatunk, azaz ilyen zársebességgel is fotózhatunk vakuval HSS mód szükségessége nélkül. Ezt feltehetően az első zár elektronikus zárral való kiváltásával érték el (bár ezt nem kommunikálták).

Az 50,1 Mpixeles szenzor APS-C módban 21 Mpixeles felbontást kínál, dinamika átfogása 15 fényérték, érzékenység tartománya pedig ISO100-32000 közötti, amelyet kiterjeszthetünk ISO50-102400-ra. A hátsó megvilágítású kialakítás miatt a huzalozást nem a pixelek között, hanem azok alatt tudták létrehozni, így a hagyományos szenzorokhoz képest jobb helykihasználást értek el, végeredményben pedig nagyobb pixeleket használhatnak, amely az optimalizált mikrolencséknek köszönhetően nagy fényérzékenységet adnak a kis képzaj elérése érdekében.
A Bionz XR processzor a színhű leképezést igyekszik elérni, az automatikus fehéregyensúly pontos számítását pedig a váz elején lévő infravörös és látható fénytartományban dolgozó két külön szenzor is segíti.
A fotózás közben egyszerűen válthatunk full-frame és APS-C módok között, ami gyakorlatilag 2×-es nagyítást eredményez a minőség romlása nélkül.

A gép a szenzorstabilizációt végző finom mechanika segítségével arra is képes, hogy igen apró, fél pixelnyi (kb. 2-3 mikron) mozgásokat végezzen, amely lehetővé teszi a több képes expozíciót, amelyből számítógép segítségével nagy felbontású fotót készíthetünk. A Pixel Shift Multi Shot mód négy vagy tizenhat expozíciót készít, amelyből a Sony Imaging Edge szoftverrel 49,7 Mpixeles (négy képes) vagy 199 Mpixeles (tizenhat képes) RAW fájl hozható létre (a 49,7 Mpixeles mód előnye, hogy így kiiktatható a Bayer alapszínszűrő, azaz részletgazdagabb lesz, mint a demozaik eljárást igénylő 50 Mpixeles hagyományos kép).
Külön érdekesség, hogy a Sony Alpha 1 még teljes értékű vakuzást is lehetővé tesz ebben az üzemmódban (mivel a szenzor elektronikus zárral dolgozik, a többi gyártónál a vaku tiltva van, a Sony Alpha 7R IV-nél pedig max. 1/8 mp szinkronidő érhető el). A Pixel Shift módban ugyanúgy 1/200 mp vakuszinkron időt használhatunk, mint a többi teljes elektronikus zárat használó (pl. csendes) módban.

A RAW formátumnál is történt változás, a korábbi tömörítetlen és veszteségmentesen tömörített RAW formátumok mellett az Alpha 1 már a veszteségesen tömörített RAW formátumot is támogatja. Jó, ha tudjuk, hogy a 30 kép/mp-es sorozat csak a veszteségesen tömörített RAW formátumnál érhető el!
Immár van HEIF támogatás is, amely a JPEG-gel ellentétben nem 8, hanem 10 bites színmélységet kínál a veszteséges tömörítés mellett. A HEIF formátum esetében megadható a színmintavételezés is 4:2:2 vagy 4:2:0 közül választva.

Öt tengelyes szenzorstabilizáció ennél a gépnél is elérhető, hatékonyságára 5,5 Fé-et adott meg a gyártó. Érdemes tudnunk, hogy az objektívek beépített stabilizátorával továbbra se működik együtt a vázon belüli szenzorstabilizálás, azaz stabilizált objektív esetében az objektív stabilizátora, nem stabilizált objektív esetében pedig a váz stabilizátora fog dolgozni.

Egy ilyen nagy felbontású fényképezőgéphez, amely ráadásul 30 kép/mp-es sorozatfelvételt is kínál követő fókusszal, nagyon komoly fókuszrendszert kell fejleszteni.
A továbbfejlesztett 4D fókusz az Alpha 9 II váz 693 fókuszmezőjéhez képest már 759 fázis-különbség érzékelő fókuszmezőt kínál, amely a képmező 92%-át lefedi. Emellett 425 kontraszt érzékelő fókuszmező is használható. Javítottak a fókuszrendszer érzékenységén is, amely immár -4 Fé megvilágításnál is működőképes.
Az emberi arc- és szemfelismerés mellett immár állatoknál is használható a szemfókusz, amelyet követő fókusszal is kombinálhatunk. Az emberi szemérzékelés, illetve követő fókusz a videófelvételeknél is elérhető.
A témakövetés – ha szükséges – egy gombnyomással ideiglenesen letiltható. Felengedésére pedig folytatódik a témakövetés.

Videófelvétel terén is remekel a Sony Alpha 1.
8k UltraHD felbontásban 24, 25 és 30 kép/mp képfrissítést kínál, 4:2:0 10 bites felvétel mellett, ahol a teljes szenzorszélesség kihasználható (8640 pixelből méretezi le a gép 7680 pixelre a videóképkockákat). A tömörítés ebben a felbontásban H.265 XAVC HS, Long GOP módú. HDMI-n keresztül 8 bites, 4:2:0 színmintavételezésű jelfolyam érhető el, vagy RAW videó 4,3K felbontásban max. 60 kép/mp-ig.
4k UltraHD felbontásban 120 kép/mp képfrissítés is rendelkezésre áll, ebben az esetben 1,1×-es képkivágást eszközöl a gép. 4k UltraHD 60 kép/mp-nél viszont szintén a teljes szenzorszélesség elérhető. A tömörítés lehet H.265 XAVC HS vagy H.264 XAVC S-I (All Intra). Választható Super 35-ös felvétel is, ez esetben a max. képfrissítés 60 kép/mp. Ilyenkor 5760 pixeles képkockákat méretez le a gép UltraHD felbontásra a szokásos 1,5×-es képkivágás mellett. A maximális sávszélesség itt 600 Mbps.

Lehetőség van 10 bites S-Log 3, HDR (HLG) és S-Cinetone mentésre is.

A kiváló hangminőség érdekében a Multi Interface vakupapucsba helyezhető opcionális XLR adapterrel többféle mikrofon is használható, akár 4 csatornán is történhet a hangfelvétel, 48 kHz mintavételezéssel, 16 vagy 24 bites kvantálással.

A hatékony hőelvezetésnek köszönhetően a 8k videórögzítésnél sem probléma a melegedés, a Sony tesztjei szerint 25 fokos környezeti hőmérsékletben is garantálható a fél órás felvételkészítés, szünet nélkül.

A Sony Alhpa 1 továbbfejlesztett, 9,44 millió képpontos (2048×1536 pixeles) elektronikus keresőt kapott, amely a világon elsőként kínál 240 Hz-es képfrissítést. Ezzel a képfrissítéssel azonban nem érhető el a teljes keresőkép, csak kb. 1,3x kisebb méretű, 5,76 millió képponttal (1600×1200 pixeles). Ez utóbbi mód egyébként a szemüvegesek számára is előnyös, hiszen így nagyobb távolságból betekintve is teljes keresőképet láthatnak (ilyenkor 33mm a betekintési távolság).
A kereső teljes felbontásánál 0,9×-es nagyítású keresőképet látunk, ami 41 fokos látószögnek felel meg. A képfrissítés itt 60 vagy 120 Hz lehet.
Az ún. Frame Rate Low Limit paraméter beállításával a gyenge fényben történő fotózáskor is elérhető a hosszú expozíciós idő effektusát mellőző mód, ami segít a svenkelések elvégzésében.

A fényképezőgép energiaellátását NP-FZ100 akkumulátor biztosítja, amely egy feltöltéssel 530 képnyi energiát biztosít. A VG-C4EM portrémarkolat két akkumulátort is fogadni képes, így megduplázza az akkucsere nélkül elérhető készíthető képek számát. Az USB Type-C csatlakozón keresztül van lehetőség a gép táplálására külső energiaforrásból.

A magnézium ötvözet vázra épülő gép több ponton rendelkezik időjárásállóságot biztosító szigetelésekkel, így mostoha körülmények között is gond nélkül használható. Az Alpha 9 Ver2. firmware-ében megjelent, objektívcsere előtt a zárat lefuttató funkció az Alpha 1-ben is rendelkezésre áll, amely segít megelőzni az objektívcsere során a szenzor porosodását (viszont így óvatosabban kell cserélnünk, nehogy megsérüljön az igen vékony lamellákból álló, precíziós, érzékeny zárszerkezet). Apropó zárszerkezet, az új fejlesztésű redőnyzár élettartama eléri az 500 ezer expozíciót (elektronikus első redőny használata esetén). A nemkívánatos rezgések elnyelésére három rezgéscsillapítót építettek be a zárszerkezet felfogatásánál.

A biztonságos képtárolás érdekében dupla kártyafoglalatot kapott az Alpha 1, amibe akár két CFexpress Type A, akár két SD kártyát is helyezhetünk. A meetingen elhangzottak szerint 8k videófelvételhez is elegendő V90 besorolású UHS-II-es SD kártya, a CFexpress elsődlegesen a 4k UltraHD 120 kép/mp-hez szükséges XAVC-S ALL-Intra tömörítés esetén. Természetesen a sorozatfelvételek mentését is gyorsítja a CFexpress kártya, illetve az egy menetben rögzíthető képek száma is függ a kártyaírás sebességétől.

A csatlakozók között gigabites Ethernet, vakuszinkron, micro USB (Multi Terminal), Super Speed 10 Gbps USB 3.2 Type-C, teljes méretű HDMI, mikrofon és fejhallgató kimeneteket is találunk.

Fotóügynökségeknek dolgozó riporterek és sportfotósok számára izgalmas kérdés, hogy miként lehet gyorsan eljuttatni a fotókat a szerkesztőségnek, vagy az ügynökségnek. Nos, a Sony erre is gondolt. Az Ethernet porton, vagy a gyors, 5 GHz-es, 2×MIMO antenntás Wi-Fi vezérlőn keresztül is van lehetőség képtovábbításra, akár FTP-re történő direkt feltöltéssel (egyszerre 10 FTP beállítás menthető el a memóriakártyára).

A nagy méretű RAW fájlok mellett elérhető az új Light JPEG is, ami igen kis fájlméreteket eredményez, így könnyen elküldhetők. Ezen kívül a teljes felbontású RAW fájlok mellett van lehetőség kisebb felbontású tömörített képek mentésére is (legalábbis HEIF formátumban).
A képek utólag könnyedén leméretezhetők, vagy akár képkivágás is készíthető szabadon.
A fotózás során a képekhez hangmegjegyzés is fűzhető a későbbi könnyebb azonosításhoz. A képek FTP-n történő továbbítása során ez a hanganyagot is elküldi a gép.

A Sony Alpha 1 távvezérlésére többféle mód is rendelkezésre áll, amelyre az Imaging Edge asztali vagy Imaging Edge Mobile okostelefonos szoftvert alkalmazhatjuk, illetve interneten keresztül (HTTP) a Remote Camera Tool is használható.

A Sony Alpha 1 előrendelése már elindult, az első szállítmányok érkezésére azonban egyelőre nem adott meg dátumot a japán gyártó.
A váz ára 7300 euró lesz.