Különböző jól érthető okokból kifolyólag sokan igen komoly előítélettel viseltetnek az akciókamerák iránt, mondván, hogy: „minek nekem egy ilyen gyatra képminőségű műanyag dobozka?”. Viszont kevés olyan emberrel találkozni, aki egy ilyen trendi kütyü kipróbálását követően ne nyilatkozna pozitívan a vele szerzett élményekről. Hiszen nincs is jobb dolog annál, mint egy ilyen készülékkel megörökíteni egy alpesi sílesiklást a saját nézőpontunkból, vagy lefilmezni egy remek búvárkalandunkat valamelyik távoli egzotikus ország tengerében. Az élmény garantált, és ha vásárlás előtt egy kicsit körbejárjuk a témakört, akkor a képminőség és a használhatóság terén sem fogunk csalatkozni.
Formai kérdések
Az akciókamera szó hallatán legtöbbünknek egy apró high-tech téglatest jut eszünkbe, ami nem is csoda, hiszen a kategóriateremtő GoPro termékeinek túlnyomó többsége ilyen formával rendelkezik, na és persze a távol-keleti másoló iparág is leginkább ezt a designt alkalmazza. Ennek megfelelően a legtöbb ilyen készülék 60x40x20-30 milliméteres mérettel rendelkezik, és alaphelyzetben, tehát a strapabíró tok nélkül 50-80 grammot nyom a mérlegen. Az említett tok felapplikálást követően persze némileg megnő a méret, a mérlegen pedig 120-200 grammot is nyomhatnak a delikvensek, mindenesetre az akciókamerák még így is lényegében bárhova egyszerűen felszerelhetők, legyen szó bukósisakról, sílécről, szörfdeszkáról vagy akár egy távirányítós autóról vagy drónról.
Amennyiben a legtöbb esetben sisakon szeretnénk használni a kamerát, érdemes elgondolkozni valamilyen lövedékformájú modellen, hiszen ezek a kisebb légellenállású példányok egyszerűen jobban passzolnak ehhez a felhasználási módhoz. Ilyen például a GPS-navigációs piacról jól ismert TomTom nemrégiben érkezett újdonsága, a Bandit, ezenkívül pedig a leginkább magasított lövedékhez hasonló Sony akciókamerák mellett sem mehetünk el szó nélkül. Amennyiben igazán formabontó megoldásra vágyunk, érdemes néhány pillantást vetni a Panasonic HX-500E-re, melynek két lényegi alkotóeleme között vezetékes „köldökzsinór” biztosít kapcsolatot. Ugyancsak egyedi designnal bír, a GoPro Hero4 Session, mely kockaformájú akciókamera jelentősen kisebb és könnyebb a gyártó egyéb készülékeinél.
Kiegészítők
Vásárlás előtt ajánlott tájékozódni azzal kapcsolatban, hogy a megvételre esélyes modellekhez pontosan milyen rögzítési megoldások érhetők el. Ajánlott olyan akciókamerát választani, melyhez teljesen szabványos GoPro rögzítők valók, így ugyanis a későbbiekben egyszerűen bővíthetjük majd az eszköztárunkat, vagy könnyen cserélhetjük az esetlegesen eltört elemeket. Érdemes továbbá leellenőrizni, hogy az alapcsomagnak pontosan milyen kiegészítők képezik a részét: érdekesség, hogy a drágább kategóriás, úgymond márkás készülékek mellé általában csak pár darab rögzítési megoldás jár, és ezek utólagos beszerzése általában nem úszható meg olcsón, ezzel szemben az olcsóbb kínai termékekhez alapáron akár két tucatnyi kiegészítő is tartozhat.
Szenzor, felbontás
Mostanság egyértelműen az Ultra HD 4K felbontás korát éljük, így nem csoda, hogy egy ideje már akciókamera fronton is felütötte a fejét a Full HD-nél négyszer több részletet tartalmazó szabvány. Kiemelt figyelmet kell szentelni azonban annak, hogy egy sportkamera attól még nem feltétlenül nyújt korrekt 4K szolgáltatásokat, hogy a dobozán és a borításán ott figyel egy méretes 4K logó. Jelenleg csak a drágább felsőkategóriás modellek képesek valós 3840×2160 pixeles felbontású videókat készíteni 24/30 képkocka/másodperces sebesség mellett. Az olcsóbb távol-keleti versenyzők sok esetben csak úgy tudnak 4K-ban rögzíteni, hogy a felvételi sebesség ilyenkor mindössze 10-15 fps, illetve sok esetben azzal trükköznek a gyártók, hogy a felkonvertált 2K felbontást állítják be 4K-nak. A képminőséget továbbá nagyban befolyásolja a szenzorméret, mely az olcsóbb kamerák esetében mindössze 1/4 col, a minőségibb eszközökben pedig 1/3-1/2,3 colos lapkák találhatók. Értelemszerűen a nagyobb szenzorok rossz fényviszonyok mellett, éjszaka is jobban teljesítenek, illetve esetükben bátrabban emelhetjük meg a fényérzékenységet (maximum ISO6400-ig).
Sebesség, objektív
A fentebb említett 4K felbontás melletti 10-15 fps-es felvételi sebességet ajánlott nagy ívben elkerülni, hiszen ezek a videók lejátszáskor már egyáltalán nem folyamatosak. A 24-30 fps már járható út, de ha igazán kiváló eredményt szeretnénk elérni, akkor érdemes lehet 60 fps-t választani. Ma már az olcsóbb akciókamerák között is találunk olyat, mely Full HD-ban is képes a 60 képkocka/másodperc sebességre, de persze akadnak olyan példányok, melyek még csak 720p HD mellett képesek erre a produkcióra. A szerényebb teljesítményű kamerák esetében sokszor jelentősen lecsökken a látószög, ha 30 fps-nél magasabb sebességet választunk, erre érdemes odafigyelni. A csúcsmodellek ma már 2,7K és Full HD felbontásban is tudják a 60 fps-t, sőt egyes kamerák Full HD-ben már 120 fps-re képesek, a 720p felvételeik pedig akár 240 fps-esek is lehetnek. A fix gyújtótávolságú objektívek rosszabb esetben f2,8-as, jobb esetben pedig általában f2,4-es fényerővel bírnak, és ajánlott olyan készüléket választani, melyen állítható a látószög, még pedig a legtöbb esetben 70 és 170 fok között, három-négy lépésben. Az optikai képstabilizátor remek dolog, azonban ebben a termékkategóriában egyelőre sajnos még csak ritkán alkalmazzák (például a Sony).
A felvételek rögzítése
A jelenleg forgalomban lévő akciókamerák túlnyomó többsége H.264-es kodeket használ, és AVI vagy MOV állományokat hoz létre a szinte minden esetben microSD formátumú memóriakártyákon, melyek közül általában maximum 32/64 GB-os példányokat csúsztathatunk be a helyükre. A képminőséget és az általános vizuális élményt nemcsak a már említett felbontás és rögzítési sebesség befolyásolja, hanem többek közt a tömörítés is. Általánosságban véve elmondható, hogy a 30 fps-es Full HD mozgóképek 15-20 Mbit/s-os bitrátájúak, 60 fps esetén jó esetben ennek pont a dupláját kapjuk, a 4K videók pedig 40-50, de akár 100 Mbit/s-osak is lehetnek. Az persze már más kérdés, hogy a megosztásra leginkább használatos YouTube a későbbiekben általában sajnos jelentősen lerontja felvételeink minőségét, mindenesetre, ha van egy remek minőségű és hatalmas 4K tévénk, akkor azon igen jól mutathat egy magas bitrátájú eredeti felvétel. Bár az akciókamerák alapvetően videózásra vannak kitalálva, természetesen fotózni is lehet velük, de ezen a téren általában kevésbé szoktak jeleskedni: egyes 12-16 megapixelesnek hirdetett olcsó modellekben a valóságban csak 2-4 megapixeles szenzor szokott lenni.
Felszereltség
A fixen beépített akkumulátoros kamerákat értelemszerűen csak úgy lehet tölteni, hogy magát a készüléket dugjuk rá a töltőre, a cserélhető akksi példányok esetében pedig akár külső töltési lehetőséget is kaphatunk. Az apró lítium-ion áramforrások kiviteltől függően jellemzően 700-1200 mAh kapacitással rendelkeznek: legrosszabb esetben körülbelül 1 órás, jobb esetben 2-2,5 órás videózási időre számíthatunk. Egyes gyártók egy második akkumulátorral is megajándékozzák a vásárlókat, ami mindenképp nemes gesztus. A beépített mikrofonnal monó (ritkán sztereó) hangfelvételek készíthetők, a drágább példányokon mikrofon bemenet is lehet, a legolcsóbbakról viszont még az apró hangszórót is lespórolhatják. Számítógépre és töltőre általában micro/miniUSB porton keresztül dughatók rá az akciókamerák, melyek képét micro/miniHDMI kimeneten keresztül lehet kinyerni. A vízállóság általában egy átlátszó tok felapplikálásával oldható meg, de léteznek alaphelyzetben vízálló példányok is – a 30-40 méteres mélységig történő vízállóság teljesen átlagos, az eminens tanulókkal pedig akár 100 méter mélyre is merülhet az, aki ehhez megfelelő tudással és búvárfelszereléssel is rendelkezik.
Extrák
Érdekes módon kijelzőt nem minden esetben kapunk, pedig a kép megkomponálásában jó szolgálatot tehet egy 1,5-2 colos képátlójú display, mely adott esetben érintésérzékeny is lehet. Ezenkívül léteznek olyan kamerák is, melyeknek nem a hátoldalán, hanem az előlapján található egy kisebb, 0,8 col körüli információs kijelző. Az opcionális Wi-Fi kapcsolatnak köszönhetően akár több 10 méteres távolságból is látható a kamera által látott élőkép az okostelefonunkon, melyről akár a kamera beállításai is elvégezhetők, illetve az elkészült felvételeket is át lehet másolni. Egyes modelleken Bluetooth és NFC is található, ezenkívül pedig hasznos lehet, ha a kamerához okostelefonos és/vagy számítógépes videószerkesztő alkalmazás is jár, melyeket az olcsóbb termékekből a legtöbb esetben ki szoktak spórolni.
Adott esetben dash-cam funkciókat is kapunk, illetve biztonsági kamera szolgáltatásokat is igénybe vehetünk: ha a kamera mozgást lát, automatikusan elindítja a rögzítést, a mozgásérzékelős modellek pedig ugyanezt egy kisebb ütés hatására is meg tudják tenni. Egyes akciókamerákon olyan dedikált gombot helyeznek el a gyártók, melynek lenyomásával felvétel közben az adott pillanatokat érdekesnek, izgalmasnak tudjuk jelölni, ami komoly segítséget jelenthet a későbbi szerkesztési/vágási folyamat során. Ilyen funkció van például a komolyabb GoPro modelleken és a TomTom Banditen, sőt ez utóbbival a sportolás közben fellépő G-erők, sebességértékek, magassági adatok és pulzusadatok is rögzíthetők, és hasonló szolgáltatások a Garmin Virb XE-n is elérhetők.
Konklúzió
Akciókamerát ma már akár 20 ezer forintért is lehet kapni, de a minden földi jóval felszerelt márkás csúcsmodellekért adott esetben akár 200 ezer forintot is elkérhetnek. Vásárlás előtt elsősorban azt kell mérlegelni, hogy pontosan mire szeretnénk használni a készüléket és milyen minőségi elvárásaink vannak. Ahogy az élet sok egyéb területén, úgy ez esetben is ajánlott elkerülni a már-már gyanúsan olcsó termékeket, mert ezek esetleg nem pontosan azt nyújtják számunkra, mint amit hirdetnek magukról, illetve egy távol-keleti vásárlás esetén a garanciális ügyintézés is igen nehézkes lehet. Az olcsóbb kategóriából bátran tudjuk ajánlani az Sjcam és a Lamax márkákat, a drágább akciókamerák közül pedig többek közt egy GoPro vagy egy Sony modellel is jól járhatunk.
