Elöljáróban: Canon EOS-300D

0

Tegnap megérkezett hazánkba is az a gép, amit a Canon egyedülálló módon igazi meglepetésként (nem tájékoztatta előre a sajtót) jelentett be. A titkolózás igy útólag érthető, hiszen egy olyan fényképezőgépről van szó, amit már nagyon sok igényes amatőr várt. A Canon mérnökei biztosra mentek: fogták a 2. generáción túl lévő 6 megapixeles CMOS szenzorukat a 10D-ben, illetve egyéb gépekben már jól vizsgázott Digic processzorral együtt, és bépítették egy olyan vázba, aminek a múltját a filmes világban kell keresni. A biztonság kedvéért megemelték a termelést, hogy havonta több tízezer darabot tudjanak szállítani belőle, így az árat hihetetlenül alacsonyan tudták meghúzni.







De ne rohanjunk annyira előre. Bár az EOS-300D-t gyakorlatilag elég az árcímkével reklámozni, nem szabad elmenni szó nélkül a képességei mellett sem. A fényképezőgép azt a CMOS lapkát kapta, mint amit az EOS-10D-be is építettek (a hivatalos közlemény szerint nem teljesen azonos a két CMOS, csak nagyon hasonló), a korábban filmes géppel fotózók átcsábítása érdekében pedig megmaradt a Canon jól kitalált EF bajonettje. Ez utóbbinak köszönhetően a 300D-re a Canon kínálatában megtalálható 60 féle EF bajonettes objektív közül bármelyik feltehető. A filmkockánál kisebb CMOS lapka miatt az objektívek látószöge kisebb lesz, mint ahogy azt a filmes gépeken a fotósok megszokhatták, de hogy senki se maradjon olcsó nagy látószögű objektív nélkül, a Canon mérnökei új objektívépítési technikát fejlesztettek. Az elgondolás lényege az volt, hogy olyan objektívet építsenek, ami kisebb képet vetít, mint a hagyományos objektívek (felesleges olyan területre képet rajzolni, ahol nincs érzékelő), de a rögzítése nem zárja ki a korábban megvásárolt objektívek használatát. A megoldást az EF-S bajonettben találták meg. Az új csatlakozási rendszer mindenben azonos a régivel, a különbség az objektív gépvázba belógó részénél van. Míg az EF rendszerben a belógás minimális (hiszen a felcsapódó tükör miatt nem férne el), addig az EF-S rendszerű objektív néhány mm-re benyúlik a gépvázba. Ezt a kisebb tükör tette lehetővé. Az érzékelőhöz közelebb került leghátsó optikai elemnek köszönhetően olcsón sikerült jó minőségű, nagy látószögű optikát tervezni. A leggyakrabban használt látószög tartományt lefedő optika jó árfekvésének köszönhetően a tükörreflexes digitális fényképezőgépek történetében először lesz kapható olyan csomag, ami a gépváz mellett már optikát is tartalmazz. Az EOS-300D mellé az új (és jelenleg egyetlen) EF-S bajonettes optikát mellékelték, aminek gyújtótávolsága 18 és 55 mm között állítható, ami a hagyományos filmes rendszerek 29-88 mm-es objektívjeinek látószögét biztosítja. A kezdő fényerő a gyújtótávolságtól függően f/3,5 és f/5,6 között mozog. Az optikáról meg kell jegyezni, hogy hihetetlenül könnyű, ami valószínűleg az építéshez szükséges kisebb üvegmennyiségnek tudható be. A könnyű optika előnye, hogy nem növeli jelentősen a robosztus váz kompakt fényképezőgépekhez képest nagy tömegét, így a hobbi fotósok bicepsze nem fejlődik féloldalasan.







A fényképezőgép méreteit tekintve kisebb, mint a félig meddig elődjének tekinthető EOS-10D, de kellemes meglepetés volt, hogy a markolat maradt a régi. Így kézben fogva nem érzékelhető a kisebb méret, a gép stabilan tartható. A burkolat masszív műanyag, a gumírozott borítás azonban a filmes gépekhez hasonlóan ebben a kategóriában már nem jár.

A fényképezőgép kezelőszervei is inkább a kompakt gépeket idézik, mint az EOS sorozat többi tagját. A nagy hátlapi tárcsát négy iránygomb váltotta fel, és a gép tetején lévő információs LCD is a színes monitor fölé került. Meg kell jegyezni, hogy az ár csökkenése ellenére az infó LCD háttérvilágítása megmaradt, amit minden leendő vevő nevében köszönünk. A tervezők nem fukarkodtak a beállítási lehetőségekkel sem, a gép majdnem mindent tud, mint a magasabb osztályban szereplő EOS-10D. A különbségekről bővebben a részletes bemutató cikkünkben írunk majd.

Az EOS-300D menürendszere sem az EOS sorozatra, hanem a PowerShot gépekre emlékeztet, ami egyszerűvé teszi az átállást a jelenleg compakt Canon gépet használók számára.





A fényképezőgép használata a kezelőszervektől eltekintve azt az élményt nyújtja, amit az EOS-10D nyújt. Remek kereső, villámgyors AF és kényelmes forma. A képek természetesen CompactFlash kártyára kerülnek, de a Type II-es foglalatnak köszönhetően akár MicroDrive-ot is használhatunk benne. A fényképezőgép egyike a piacon kapható első PictBridge kompatibilis masináknak. A szabvány lehetővé teszi, hogy az elkészült fotót a fényképezőgépről bármilyen PictBridge kompatibilis nyomtatóval kinyomtassuk, függetlenül az eszközök gyártójától. Ezt a szolgáltatást a rendelkezésünkre álló egyetlen ilyen nyomtatóval még nem sikerült ugyan kipróbálnunk, de ami késik nem múlik.

Mivel a fényképezőgép alig néhány órája van nálunk, komolyabb próbának nem tudtuk még alávetni. Készítettünk azért néhány fotót, ami elöljáróban illusztrálja a fényképezőgép képességeit.


Frissítés
Ma reggel volt még egy rövid időnk, mielőtt visszaküldtük a gépet, így néhány fotóval frissítettük a mintaképeket. A délelőtti fotózás után az alap objektív megvételét mindenképpen javasoljuk (hacsak nem akar valaki több százezer forintot áldozni hasonló nagy látószögű optikára), mert olyan látószöget ad, amit olcsón az 1,6-os szorzó miatt egyébként nem lehetne használni. Ez az objektív nagyon hiányzik a többi hasonló méretű érzékelővel szerelt tükörreflexes fényképezőgépről.

Az EOS-300D két változatban lesz kapható: a csak vázat és szükséges kiegészítőket tartalmazó csomag ára várhatóan 339.990, míg az optikával megfejelt szett várhatóan 369.990 forintért lesz kapható.

A novembertől kapható fényképezőgépet a hét végén kezdődő BNV-re kilátogató érdeklődők a Studio Line és az Erva standján akár személyesen is kipróbálhatják.