Bevezetés
A váratlanul jött, igazi tél, és a mínusz 20 fok (na jó, csak -15) sem tudta elvenni kedvünket attól, hogy a hetet ne a Nikonnál indítsuk. Persze nem szimpla udvariassági látogatásról volt szó, hanem a legújabb fényképezőgépük, a Nikon D800 iránti csillapíthatatlan kíváncsiságunkról.
Az előd, D700 néven, valamikor 2008 nyarán került bejelentésre, vagyis nagyjából három és fél éve. Ez volt a Nikon első FX formátumú (teljes kisfilmes képkocka méretű érzékelővel szerelt) fényképezőgépe, mely az addigi egy számjegyes D-modellek mellett profi funkciókat kínált, a nagytesóknál jóval elérhetőbb (értsd, bőven egymillió forint alatti) áron.
A Nikon D800 ezt az elgondolást viszi tovább, és érthető módon igen sokat merít a nemrég bejelentett D4-ből (pl. AF rendszer, videó, kereső, dupla kártyafoglalat).
Konkurensek terén nem túl hosszú a lista. Az előd, és a nyilván hasonló árfekvésű D800 is a szintén régóta utód nélküli Canon EOS-5D Mark II árkategóriájában – vagy attól egy hajszálnyival feljebb – mozog. Legfőbb hasonlóságuk a fullframe CMOS képérzékelő, mely a Canon esetében 21 megapixeles. És ha már az árkategóriánál és a fullframe szenzornál tartunk, talán ide sorolhatjuk a Sony Alpha A850-esét is, mely azonban már nincs forgalomban, és a Sony egyelőre nem is fordít sok figyelmet e szegmens felé.
