A MILC, vagyis a cserélhető objektíves rendszerkompaktok hihetetlen karriert futottak be az elmúlt években. A siker pedig arra ösztönzi a szegmenst képviselő gyártókat, hogy addig üssék a vasat, amíg meleg, magyarán minél több ilyen gépet dobjanak piacra elérhető áron, vagy a többieknél vevőcsalogatóbb képességekkel.
A Fujifilm már az X100 modellnél, kb. három évvel ezelőtt megmutatta, hogy tud jó nagyszenzoros gépet gyártani, első cserélhető objektívesükkel, az X-PRO1-gyel pedig azt, hogy MILC-et is. Bár a PRO1 volt a csúcsmodell, melyet egyre szerényebb képességű és olcsóbb modellek követtek, a Fujifilm rendszerkompaktok mégis retro távmérős külsejű, igényes és kicsit drága gépekként élnek a köztudatban. Talán ez indokolta, hogy a cég nem csak a profik, de a nagyközönség felé is fokozatosan nyisson. Ennek egyik lépcsőfoka volt az X-M1 megjelenése, melyet nem sokkal azután követett az X-A1 modell. Utóbbi jelenleg a cserélhető objektíves X gépek legegyszerűbb modellje, melyek jelen pillanatban a következő modelleket tartalmazzák:
| Fujifilm MILC termékpaletta | |
|---|---|
| belépő szint | FinePix X-A1 (2013) |
| belépő -haladó | FinePix X-M1 (2013) |
| középkategória | FinePix X-E2 (2013) |
| (fél)profi | FinePix X-Pro1 (2012) |
A FinePix X-M1-et nem is olyan rég elég részletesen volt szerencsénk bemutatni, ahol érintőlegesen szóba került az X-A1 is, lévén az előbbi típus egyszerűsített testvére. A két gép olyannyira egyforma, hogy egy nagyon rövid táblázatban össze is foglalhatjuk különbségeiket.
| A Fujifilm FinePix X-M1 és X-A1 közötti különbségek |
||
|---|---|---|
| Fujifilm FinePix X-M1 | Fujifilm FinePix X-A1 | |
| Szenzor | 23,6mm x 15,6mm (APS-C) X-Trans CMOS 16,3 megapixel |
23,6mm x 15,6mm (APS-C) CMOS |
| Színváltozatok | fekete, ezüst, barna | fekete, kék, piros |
| Borítás | bőrhatású műanyag | műanyag egyedi textúrával (és bőrhatással a piros változatnál) |
Elég egyértelmű eltérés adódik a színkülönbségekből. Az X-A1 élénkebb, modernebb színváltozatokban kapható, kivéve a tiszta fekete modellt. A fekete és a kék verzió eltérő textúrájú műanyagborítást is kapott, ami sokkal inkább futurisztikus, mint az X-M1 bőrhatású, retro hangulatú borítása. Az M1 tiszta feketében, ezüst és fekete, valamint ezüst és barna verzióban kapható, mely már színeiben is a több évtizeddel ezelőtti gépeket idézi. Annyi csak a különbség, hogy a fémhatású borítások itt műanyagból készültek mindkét modellnél.
A másik, sokkal lényegesebb eltérés a szenzort érinti. A nagyobb érzékelős X-modellek a Fujifilm által fejlesztett, teljesen egyedi X-Trans technológiát használják. Ilyen az X-M1-is, az X-A1 viszont egy hagyományos, Bayer-szűrővel ellátott CMOS érzékelőt kapott.
Amiben azonban nincs eltérés:
- Fujifilm X-bajonett
- 16,3 megapixeles CMOS érzékelő
- Gyors EXR Processor II
- 0,5 mp készenléti idő, 0,05 mp-es zárkésleltetés
- 5,6 kép/mp sorozat (30 képig)
- Felhajtható 3″-os LCD, 920 000 képponttal
- Beépített vaku 7-es kulcsszámmal és Super Intelligent Flash technológiával
- ISO200-6400 érzékenység, 1/3 Fé lépésközökkel (kiterjesztve ISO100, ISO 12800 és 25600 is elérhető)
- 1920 x 1080 pixeles videofelvétel, 30 kocka/mp sebességgel
- 49-pontos AF-rendszer
- Művészi szűrők és filmszimulációs módok
- Többszörös expozíció
- Dinamika kiterjesztés
- Belső RAW feldolgozás
- Q gomb a legfontosabb beállításokat tartalmazó menünek
- Vakupapucs
- Wi-fi képáttöltés okostelefonra vagy tabletre
- Lítium-ion akkumulátor (kb. 350 kép egy töltéssel)
- SD/SDHC és SDXC kártyák (UHS-I is) támogatása
Mire jó az X-Trans érzékelő?
A külső borítás különbsége csak ízlésvilágunkat borzolja, vagy üdíti, a szenzor okozta eltérések azonban akár a képminőségben is jelentkezhetnek, ezért mostani cikkünkben főként arra voltunk kíváncsiak, mennyit számít az X-Trans technológiás CMOS érzékelő egy „simával” szemben. Van-e látható különbség a két gép képminősége között?
A frissen elkészült digitális kép(információ) feldolgozásának sokáig szinte kihagyhatatlan eleme volt a képérzékelő előtti aluláteresztő réteg. A digitális fényképezőgépek többségében ez a fizikai szűrő felelős az úgynevezett átlapolás (alias) okozta hamis mintázat csökkentéséért. Mindezt gyakorlatilag a kép finom elmosásával, vagyis részletességének enyhe csökkentésével érte el. Az átlapolás megszüntető szűrőt AA (AntiAliasing) szűrőnek is hívják.
Elhagyásával növelhető a kép szubjektív felbontása, viszont jobb feloldóképességű optikák esetén olyan hibák megjelenését reszkírozzuk, mint a fals színmintázat (moiré) megjelenése a képen.
A Fujifilm azt szerette volna, ha a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad, vagyis az AA-szűrő eltávolításával úgy növelni a felbontásérzetet, hogy ne kelljen tartani moiré jelenségtől. A megoldást nem csak az AA-filter drasztikus elhagyása, hanem a szenzor előtti Bayer színszűrő réteg megreformálása jelentette.
A hagyományos szenzorok előtt (legyen az CMOS vagy CCD) elhelyezett színszűrő rétegen a pixelek GRGB, azaz zöld-piros-zöld-kék elrendezésben találhatók. Ez a mintázat 2×2 pixel csoportonként folyamatosan ismétlődik a teljes érzékelő felületen.
Az X-Trans érzékelő lényegében nem kínál mást mint a megszokott három színkomponenst összekeverve, a fenti katonás elrendezéshez képest jóval szabálytalanabbul egy 6×6-os elrendezésű mintázaton.
A szabálytalanabb elrendezés a képen megjelenő hamis színmintázat esélyét is csökkenti. Így ennek veszélye nélkül távolítható el az átlapolás elleni szűrő, és szemünknek kellemes, finomabb részleteket fedezhetünk fel a képeken.
FinePix X-M1 vs. X-A1
Mindezt a gyakorlatban is meg akartuk mutatni, úgyhogy mindkét fényképezőgéppel ugyanazon beállításokkal és objektívvel elkészítettük ugyanazt a fotót. Az alábbi táblázatokban egymás mellé tettünk a kész képek közül néhányat.
A felvételek Fujinon XC 16-50mm F3,5-5,6 OIS objektívvel készültek. A RAW fotókat Adobe Photoshop Lightroom 5.2 szoftverrel, egyforma beállításokat használva konvertáltuk JPEG képekké. A JPEG képek nagy érzékenységű zajszűrése, és egyéb képfeldolgozási beállításai (kontraszt, élesség, stb) 0 értéken voltak.
M1 vs. A1 (állóképek)
Apróbb részletek esetén valóban sokkal finomabb éleket látunk az X-M1 képein, így az utólagos szoftveres élesítés miatti problémák is kevésbé jelentkeznek ezeken a képeken. Az X-A1 fotóin viszont annál inkább, a kissé túlzó élesítés itt erős halo jelenséget, vagyis megvastagodott kettős éleket hagy maga után. Durvább mintázat, nagyobb tárgyak és főként nagy kontrasztkülönbségű területek határán azonban elsőre ez tűnhet élesebbnek a szemnek. Hálás lehet ez a túlzó élesítés az objektív sarkokban mutatott lágyságának csökkentésére is.
RAW formátumot használva már eltűnik a két gép képminősége közti különbség. JPEG-ben viszont egyértelműen az X-M1 fényképei kedvesebbek a szemnek. További tesztfotóink a következő linken, vagy a cikk végén érhetők el:
Érzékenység
A fényképezőgépekkel szokásos ISO sorozatunkat is elvégeztük. Elsőként a JPEG-ben, a standard zajszűrési beállításokat használva. A képek alapján jól látszik, hogy a két modell zajszűrése sem egyforma. Ez különösen a magas érzékenységen készült fotókon nyilvánvaló.
Érzékenység – képzaj (JPEG)
- ISO100 (M1)
- ISO100 (A1)
- ISO200 (M1)
- ISO200 (A1)
- ISO400 (M1)
- ISO400 (A1)
- ISO800 (M1)
- ISO800 (A1)
- ISO1600 (M1)
- ISO1600 (A1)
- ISO3200 (M1)
- ISO3200 (A1)
- ISO6400 (M1)
- ISO6400 (A1)
- ISO12800 (M1)
- ISO12800 (A1)
- ISO25600 (M1)
- ISO25600 (A1)
- ISO100 (M1)
- ISO100 (A1)
- ISO200 (M1)
- ISO200 (A1)
- ISO400 (M1)
- ISO400 (A1)
- ISO800 (M1)
- ISO800 (A1)
- ISO1600 (M1)
- ISO1600 (A1)
- ISO3200 (M1)
- ISO3200 (A1)
- ISO6400 (M1)
- ISO6400 (A1)
- ISO12800 (M1)
- ISO12800 (A1)
- ISO25600 (M1)
- ISO25600 (A1)
- ISO100 (M1)
- ISO100 (A1)
- ISO200 (M1)
- ISO200 (A1)
- ISO400 (M1)
- ISO400 (A1)
- ISO800 (M1)
- ISO800 (A1)
- ISO1600 (M1)
- ISO1600 (A1)
- ISO3200 (M1)
- ISO3200 (A1)
- ISO6400 (M1)
- ISO6400 (A1)
- ISO12800 (M1)
- ISO12800 (A1)
- ISO25600 (M1)
- ISO25600 (A1)
- ISO100 (M1)
- ISO100 (A1)
- ISO200 (M1)
- ISO200 (A1)
- ISO400 (M1)
- ISO400 (A1)
- ISO800 (M1)
- ISO800 (A1)
- ISO1600 (M1)
- ISO1600 (A1)
- ISO3200 (M1)
- ISO3200 (A1)
- ISO6400 (M1)
- ISO6400 (A1)
- ISO12800 (M1)
- ISO12800 (A1)
- ISO25600 (M1)
- ISO25600 (A1)
A következő táblázatban a két készülék RAW-ban készült érzékenységi sorozata hasonlítható össze. A fotókat Adobe Lightroom 5.2 szoftverben, a gyári beállításokat érintetlenül hagyva konvertáltuk JPEG képekké.
Érzékenység – képzaj (RAW)
- ISO200 (M1)
- ISO200 (A1)
- ISO400 (M1)
- ISO400 (A1)
- ISO800 (M1)
- ISO800 (A1)
- ISO1600 (M1)
- ISO1600 (A1)
- ISO3200 (M1)
- ISO3200 (A1)
- ISO6400 (M1)
- ISO6400 (A1)
- ISO200 (M1)
- ISO200 (A1)
- ISO400 (M1)
- ISO400 (A1)
- ISO800 (M1)
- ISO800 (A1)
- ISO1600 (M1)
- ISO1600 (A1)
- ISO3200 (M1)
- ISO3200 (A1)
- ISO6400 (M1)
- ISO6400 (A1)
- ISO200 (M1)
- ISO200 (A1)
- ISO400 (M1)
- ISO400 (A1)
- ISO800 (M1)
- ISO800 (A1)
- ISO1600 (M1)
- ISO1600 (A1)
- ISO3200 (M1)
- ISO3200 (A1)
- ISO6400 (M1)
- ISO6400 (A1)
- ISO200 (M1)
- ISO200 (A1)
- ISO400 (M1)
- ISO400 (A1)
- ISO800 (M1)
- ISO800 (A1)
- ISO1600 (M1)
- ISO1600 (A1)
- ISO3200 (M1)
- ISO3200 (A1)
- ISO6400 (M1)
- ISO6400 (A1)
Videó
Végül kíváncsiak voltunk a mozgókép felvétel során mutatott teljesítményükre is, ahol viszont az X-M1 kapcsán egy furcsa jelenségre lettünk figyelmesek. A nagy felbontású fotóknál nem ennyire szembetűnő, de bizony a max 2 megapixeles videóknál igen kellemetlen lépcsőzetes éleket, és moirét produkál a készülék. Képe részletesebbnek tűnik, de ezek hamis részletek. Az X-A1 sikeresebben elsimítja a kényes területeket.
M1 vs. A1 (videó)
Összegzés
A FinePix X-A1 jelenleg az egyetlen a cserélhető objektíves Fujifilm X-modellek közül, mely nem kapta meg a drágább gépeik védjegyének számító X-Trans szenzort. Ennek ellenére a fényképezőgép hozza az APS-C érzékelős készülékektől elvárható nagyszerű képminőséget és okos RAW feldolgozással szinte észrevétlenné csökkenthető hátránya.
Ikertestvére a FinePix X-M1 előnye JPEG-ben nyilvánvaló, ugyanakkor videó képminősége is egyértelművé teszi, hogy az AA-szűrő elhagyása nem minden helyzetben szerencsés.
A tesztgépet és az objektíveket a Fujifilm hazai képviseletétől kaptuk kölcsön a kipróbálás idejére. Köszönjük!
A fájlnévben szereplő RAW szócska az eredetileg RAW-ban készült fotókat jelzi, ezeket Lightroom 5.2 szoftverrel alakítottuk JPEG-é.
A fájlnévben jelöltük a gép típusát is (A1, illetve M1).
A fényképezőgéppel készített JPEG fotókat alapbeállításokkal készítettük.
A fotók Fujinon XC 16-50mm F3,5-5,6 OIS objektívvel készültek.
Tipp: a megjelenő új ablakban mutasson rá egy indexképre, s tekintse meg a böngésző státuszsorát, ahol a fájlnévből kiderülnek a fenti adatok. A kép megnyitását új ablakban vagy új fülön érdemes végezni (shift+kattintás, control+kattintás, Macintoshnál középső egérgomb).
A cikkben és a tesztfotók között szereplő összes képet szerzői jogok védik. Előzetes, írásos engedély nélküli felhasználásuk tilos!
