Green L variálható áteresztő képességű ND szűrő

0
53

A Phottix változtatható ND szűrőről szóló cikkünkben már kiveséztük a miérteket, és hogyanokat. Akik esetleg nem olvasták azon cikkünket, most megismételjük az ott leírtakat. Tesszük ezt annak ellenére, hogy gond nélkül tehetnénk csak egy linket, s az egészet az olvasóra bízhatnánk, de valljuk be: mi mást is lehetne írni egy ND szűrőről, mint azt, hogy miként és mire lehet használni.
Így hát előre is elnézést kérünk azoktól, akiket az ismétlésekkel untatunk.

Az ND szűrők fő felhasználási területei között találjuk a tájképeket. A hosszú expozíciós idejű felvételek különleges képi hatást eredményeznek, főként vízparton, ahol a hullámzás a hosszú felvételezés miatt összemosódó világos fátyolként jelentkezik a képen. Szintén hasznos a szürke szűrő pl. nyílt terepen lévő vízesések fotózásánál, amikor is a túl sok fény miatt sok esetben csak alig 1/4 mp-es záridőig tudunk lemenni. Ez pedig nem elegendő a szépen elmosott vízfátyol kép megjelenítéséhez.
Ezeken kívül azonban van még egy alkalmazási terület, ahol jó hasznát vehetjük az ND szűrőknek, ez pedig a külső terepen (értsd: nem stúdióban) történő portrézás, kis mélységélességgel. Ez esetben az okozhat problémát, ha a fényképezőgépünk nem képes kellően leszabályozni a fényérzékenységét, pl. túl magas kezdő érzékenység (lásd Olympus új PEN és OM-D modellek min. ISO200 érzékenysége), vagy nem elég nagy zársebessége (pl. belépőszintű DSLR-ek max. 1/4000 mp-e). De gondban lehetünk akkor is, ha csak szimplán egy egyszerű és olcsó rádiós vakukioldó segítségével szeretnénk derítő vakuzást alkalmazni, mert ilyenkor a nagy sebességű vakuszinkron (HSS – High Speed Sync) nem használható, márpedig ebben az esetben a vázunk maximális szinkronidejével dolgozhatunk csak, amely igen ritkán emelkedik 1/250 mp fölé.
Emellett még DSLR videózásnál is jól jöhet a bejutó fény csökkentéséhez.

Látható hát, hogy az ND szűrőre akkor van szükség, amikor sok a fény. Mondhatnánk, hogy de hiszen ezért van rekesz a fényképezőgépben. S az állítás igaz is. De amikor nem tudunk vagy nem akarunk lejjebb rekeszelni, akkor az ND-k csodákra képesek.

A hagyományos, erős ND szűrőknél problémát okozhat a fókuszálás és a komponálás is. Már a 4 Fé-es ND16 szűrő is ellehetetleníti az automatikus élességállítást jónéhány DSLR vázon, ha az objektív fényereje nem jobb f/2-nél. Az erősebb szűrőknél pedig teljességgel lehetetlen az automatikára bízni magunkat. Legalábbis feltekert szűrőnél.
A munkafolyamat tehát általában a következő:

  • fókuszálás, majd átváltás MF módra
  • kompozíció beállítása, majd gép rögzítése az állványon
  • ND szűrő feltekerése
  • expozíció

Ezzel szemben a változtatható ND szűrőknek megvan az az előnyük, hogy nem feltétlenül kell letekerni ahhoz, hogy autofókuszt használjunk. Egyszerűen csak eltekerjük a minimális érték felé, s ez esetben fényerősebb objektívvel gond nélkül állíthatunk élességet AF-szal is. (elviekben f/2,8 fényerős objektívből f/5,6 lesz, amely még tökéletesen elég lehet az autofókusznak).
Emellett a kompozíció beállítása is könnyebb feltekert VND-nél, hiszen a minimális szűrés még bőven lehetővé teszi a TTL kereső használatát.

A Green.L márkajelzésű VND (Variable ND – változtatható természetes szürke szűrő) 2 és 8 2/3 Fé közötti szűrést képes megvalósítani, ami megfelel ND4-400-nak. Azaz ha szűrő nélkül adott rekesszel 1/100 mp-es zársebességre van szükségünk, akkor ugyanilyen blendenyílással feltekert szűrővel 1/25 mp-től egészen 4 mp-ig terjedhet a záridőnk.

A variálható áteresztő képességű ND szűrők a gyakorlatban kettő polarizációs szűrőből állnak. Ha a két polárszűrő szűrési síkja párhuzamos egymással, a fényáteresztés maximális. Ha a két szűrési sík merőleges egymással, akkor a fényáteresztés minimális. Idealizált esetben ilyenkor egyébként teljesen fekete, fényt át nem eresztő felületet kellene kapjunk, de természetesen ilyen a valóságban nincs.
A dupla polárszűrős megoldást sok hobbi- és amatőrfotós használja már a gépbe jutó fény csökkentésére. Ezekkel azonban leginkább az a baj, hogy színeznek, azaz nem tökéletes szürke szűrőként funkcionálnak, hanem elég erős kékes beütést adnak a fotónak, magyarán szinte csak fekete-fehér képek készítéséhez jó (a fehéregyensúly visszahúzása sem korrigálja maradéktalanul a színeket).

A VND és NDx szűrőket úgy alakítják ki, hogy a színeket a lehető legkisebb mértékben módosítsák, vagyis a fényáteresztő, illetve fényszűrő képességük a látható spektrumban egyenletes és minden hullámhosszra nézve azonos legyen.

Persze maradéktalanul ez sem megoldható, de ha nem szembetűnő az eltérés, akkor jó a termék.

A Green.L kínálatában 49 mm és 82 mm közötti VND szűrőket találunk, melyek közül mi a 77 mm-est kaptuk kipróbálásra.

A szűrő vastagsága 8 mm, mely esetleg gondot okozhat nagylátószögű fotózásnál. Az általunk használt Sigma 10-20mm-es objektívnél azonban nem volt tapasztalható belógás.

A külső peremen feltüntették a minimális és maximális szűréshez tartozó jelzést, aminek egyébként DSLR-nél különösebb jelentősége nincs, hiszen a keresőben egyébként is jól látható a szűrés csökkentése vagy növelése. Komolyabb szerephez jut viszont csak élőképes elektronikus keresővel (vagy LCD-vel) ellátott gép esetében, hiszen ilyenkor ha nem kapcsolható ki az expozíció szimuláció, akkor a keresőképen nem látunk majd változást.

Az ND szűrőnél megvizsgáltuk, hogy mennyire marad homogén a különböző szűrési erősségű állásokban. Hozzá kell tennünk, hogy viszonylag nagy látószöggel vizsgáltunk, ami eleve kicsit komolyabb igénybevétel, persze az is benne van a pakliban, hogy általában nem 200-as telére szokás ND-t tekerni. Mindenesetre a lenti képek APS-C szenzorral és 20 mm-es gyújtótávolsággal készültek.

ND szűrő homogenitása különböző erősségű állásokban

Az jól kivehető a tesztképekből, hogy a minimális szűrés kb. 2 Fé (a fénymérő kicsit megviccelt, így a szűrő nélküli kép kissé alulexponáltabb). Ahogy haladunk az egyre erősebb szűrések felé, két sarokból jól láthatóan kúszik be egy-egy erősebb, sötétebb folt. A 3. és 4. állásnál már komolyan befolyásolja a képet, a 7. és végül a 8. állásban pedig igazából már használhatatlan a szűrő.
Ha a 6. állást még elfogadjuk használhatónak, s úgy komponálunk, hogy a két átellenes sarok sötétedése ne okozzon bajt, akkor közelítőleg 7 Fé-es ND-ként dolgozhatunk (ND128). Persze ha komolyabb homogenitásra van szükségünk, akkor ND16-ND32 fölé nem igazán mehetünk.

Mindez a dupla polarizációs technológiából fakad, de biztos vagyok benne, hogy tájképeknél ez nem okoz komoly gondot. Más kérdés a portré kategória, ahol már negatív hatása lehet, ha a fej egy részét kitakarja a sötét folt, de portrénál vélhetően egyébként se lesz szükség olyan erős szűrésre, ahol ez a hatás már komolyabban jelentkezne.

ND szűrő különböző erősségű állásokban

A Green.L VND szűrőt 8 és 15 ezer Ft közötti áron vásárolhatjuk meg (mérettől függően) a Photoking webáruházban.

Ha a bemutatóink segítettek a gép kiválasztásában, akkor a vásárlásnál tegyen erről említést a kereskedőnél is! Ezzel támogathatja oldalunk működését. Köszönjük!

Hozzászólások

hozzászólás