Karácsonyi ajánló – kiegészítők 1.

0
14

Akkumulátorok

Aki sokat fotózik digitális géppel, tisztában kell lennie azzal, hogy energiaellátás nélkül a legjobb szenzor és a legjobb fényerős objektív sem ér semmit. Ma már rengeteg féle akkumulátor kapható, s ezek között nem is mindig egyszerű kiigazodni.

A ceruzaelem méretű, vagy AA jelű akkumulátorokat néhány kompakt gépben, illetve a Pentax belépőszintű digitális tükörreflexesében, valamint vakukban használhatjuk.
Manapság már inkább a hibrid akkukat érdemes megvenni, mintsem a hagyományos NiMH típusúakat. Utóbbiak ugyanis hajlamosak az önkisülésre, ami viszonylag ritkábban használt felszerelésnél kellemetlen meglepetéseket okozhat. Ha hirtelen lenne szükség külső vaku használatára, de annak akkuját hónapokkal ezelőtt töltöttük fel, előfordulhat, hogy a bevitt töltés jórésze már nem áll rendelkezésünkre. E szempontból jobbak a hibrid akkumulátorok, mivel ezeket úgy tervezték, hogy önkisülésük minimális legyen.
A hibrid akkukat (amik egyébként szintén NiMH felépítésűek, csak alacsony önkisüléssel büszkélkedhetnek) persze minden gyártó másként jelzi, többnyire előre töltött akkuként jelennek meg a polcokon. Álljon most itt ezekből egy rövid felsorolás:

  • GP ReCyko
  • Panasonic Infinium
  • Sanyo Eneloop
  • Uniross Hybrio

Hagyományos NiMH akkumulátorokból 2500-2700 mAh közöttieket árulnak legtöbben, ezek ára 750-1000 Ft/db. A hibrid változatok kapacitása kicsit kisebb, 2000-2100 mAh, áruk 1000-1200 Ft/db.

Lítium-ion akkumulátorokból is van választék, annak ellenére, hogy a legtöbb gyártó csak a saját termékét ajánlja fényképezőgépébe. Az utángyártott akkuk nagy valószínűséggel nem ugyanolyanok, mint az eredetiek, de a legtöbb esetben használatuk során nem tapasztalunk negatív tulajdonságokat (némely Panasonic fényképezőgép viszont csak a gyári akkuval hajlandó működni). A hasonlóság és használhatóság megítélése érdekében érdemes ellenőrizni a gyári és az utángyártott akku névleges feszültségét és kapacitását. Előbbinek pontosan egyeznie kell, utóbbi természetesen eltérhet a gyári akku értékétől, ha annál magasabb, az csak jobb.

Akkumulátor töltők

Voltcraft IPC-1L

Ahogy akkukból, úgy töltőkből is Dunát lehetne rekeszteni. Léteznek olcsó és egyszerű AA akkutöltő készülékek potom összegekért, de vannak komolyabb darabok is. Az olcsó töltőktől én óva intenék mindenkit, főleg azoktól, amelyek 2 vagy 4 akku töltésére képesek csak, 1 vagy 3 akkuval nem boldogulnak. Ezek ugyanis egyszerre 2 cellát töltenek, vagyis nem képesek figyelembe venni a különböző cellák különböző tulajdonságait, így egy idő után egy-egy cella könnyebben ellustul, vagy meghibásodik.
Javasolt tehát olyan töltőt beszerezni, ami négy áramkörös, vagyis mind a négy akkufoglalatához egy-egy visszajelző LED tartozik, illetve 1 akku töltése is lehetséges.

A normál töltőkön túl választhatunk autós, vagy gyorstöltőt is, előbbi utazásnál, utóbbi kevés akkunál jön jól. Személy szerint én a gyorstöltő helyett inkább egy komolyabb, lassabb töltőt és még plusz 4 db akkut javaslok. Az akkuk gyorstöltése ugyanis nagyobb megterhelést jelent a celláknak.

Aki nagyon profi töltővel szeretné meglepni ismerősét, nyugodtan válassza az általunk is tesztelt Voltcraft IPC-1L töltőt.

Lítium-ion akkukhoz igen ritkák a gyáritól eltérő töltők, lényegében speciális mivoltukból adódóan ajándékként nem is nagyon lehet elképzelni, hacsak nem ez a kifejezett kérés. Egy biztos: ezek a töltők komoly utánajárást igényelnek.

Memóriakártya

Lexar Class4 SDHC

SanDisk Extreme Pro CF

Talán az egyik legkézenfekvőbb lehetőség egy fotós megajándékozására, ha új, az eddiginél nagyobb és/vagy gyorsabb memóriakártyát adunk neki. A mai fényképezőgépek túlnyomó többsége SDHC kártyát fogad, a tükörreflexeseknél pedig még találkozunk a CompactFlash formátummal is. Az Olympus és a Sony kompakt gépeinél oda kell figyelni, mert előfordulhat, hogy csak a saját (xD illetve MemoryStick (Duo)) kártyaformátumot támogatja.
SDHC illetve CompactFlash kártyáknál is előszeretettel használják a sebesség megadására a CD-olvasóknál bevezetett szorzót. Egy 133×-es sebességű kártya 133×150 kByte/s olvasási sebességre képes (az írási sebesség általában kissé alacsonyabb). SD, illetve SDHC kártyáknál létezik még egy sebesség jelölési módszer, a csoportba sorolás. Egy Class 4-es kártya tartós minimális írási sebessége 4 MB/s, míg egy Class 6-osé 6 MB/s. Fontos azonban figyelni arra, hogy ez csak a gyár által garantált, tartós minimum, vagyis általában ennél sokkal gyorsabban írhatók ezek a kártyák.

Azt, hogy milyen sebességű kártyát érdemes venni, az határozza meg, hogy milyen felhasználásra kerül. Kompakt gépbe JPEG képekhez felesleges komoly gyors kártya, az ugyanis jelentéktelen gyorsulást fog okozni. FullHD videózáshoz sem feltétlenül szükséges az ultragyors memóriakártya, hiszen ezek a videók már tömörítve, maximum 45 Mbit/s (5500 kByte/s, vagyis 36×-es sebesség) sávszélességűek.
Gyors kártyát inkább akkor érdemes választani, ha a fotós RAW formátumot használ, illetve sokszor nyúl a sorozatfelvétel funkcióhoz. Vásárlás előtt azért érdemes utánajárni, hogy egyáltalán képes-e kihasználni napjaink leggyorsabb kártyáit (hiszen pl. az UltraDMA CompactFlash kártyák csak a kb. 2 évnél nem régebbi modellek tudják maximális sebességgel használni).

Memóriakártyát 2-50e Ft között vásárolhatunk, kapacitásuk 1-32 GB közötti lehet.

A legnépszerűbb SanDisk modelljeit sebesség szerint a következő sorrendbe rendezhetjük: jelöletlen, Ultra II, Extreme/Extreme III, Extreme Pro/Extreme IV (csak CF).

Kártyaolvasó

SanDisk V-mate

Elsősorban azok számára lehet jó ajándék, akik még nem rendelkeznek efféle szerkezettel. Ha a fényképezőgép csak Full-Speed USB2.0-ás kapcsolatot kínál, akkor a képek áttöltése egy megfelelően gyors Hi-Speed USB 2.0-ás kártyaolvasóval akár 15-20× gyorsabb is lehet. Ezen túlmenően a nem Mass Storage, vagyis külön meghajtójelet nem kérő fényképezőgépekhez is jó kiegészítő lehet, hiszen egy kártyaolvasó minden esetben külön meghajtóként jelentkezik a rendszerben, így sokkal könnyebb lesz a képek áttöltése, vagy törlése.

Egy-egy ilyen készülék 2-7e Ft-ba kerül. Ügyeljünk arra, hogy a kártyaolvasó támogassa az olvasni kívánt médiát (pl. ne csak SD-t, hanem SDHC-t is). Érdemes arra is figyelni, hogy az olcsóbb készülékek lassabbak lehetnek, mint a márkásabbak (pl. Lexar, SanDisk).