Kipróbáltuk: Canon EF-S 17-55mm/F2,8 IS USM teszt

0

Aberráció, torzítás

A kromatikus aberráció mértéke nem jelentős, a zoomátfogás elején, vagyis 17 mm-nél jobban érzékelhető, mint a végén, 55 mm-nél. Teljes nagylátószögnél a legrosszabb esetben 5-6 pixel szélességű lesz a színi hiba, mely rekeszeléssel csak kis mértékben csökkenthető. 55 mm-nél viszont alig érezhető a hatás, nagyon szigorúan nézve is csak 1-2 pixelt láthatunk (6 Mpixelen!). A4-es méretben kinyomtatva egy képet így maximum 0,5-0,6 mm szélességű elszíneződéssel találkozhatunk teljes nagylátószögnél készült kép esetén.

Kromatikus aberráció és szórás

Bal felső sarokban
Fent középen
f=17 mm
F2,8
F4
F5,6
F8
F11
F16
F22
f=55 mm
F2,8
F4
F5,6
F8
F11
F16
F22

Az optika geometriai torzítását remekül korrigálták, hiszen 17 mm-nél is csak átlagosan 0,3%-os hordótorzítással találkozunk. 30 mm-nél viszont már párnatorzítás jelentkezik, átlagosan 0,6% mértékben. Két érdekes dolgot kell észrevennünk. Az egyik, hogy az objektív által rajzolt kép felső része 17 mm-nél kisebb torzítású, mint az alsó, 30 mm-től viszont a párnatorzítás a felső részen erősebb. A másik pedig, hogy teljesen torzításmentes képet kb. 20 mm környékén kapunk, nem a zoomátfogás nagyjából közepén.
(Megjegyzés: a geometriai torzításokat elméletileg végtelen tárgytávolságon kellene vizsgálnunk, a tesztábránk azonban „csak” A0 méretű volt. Az 1-2 méternél nagyobb tárgytávolságoknál tehát a lenti értékeknél kisebb torzításokkal találkozhatunk. A többi nagylátószögű objektívvel való összehasonlíthatóság azonban megmarad, hiszen minden optikát ezzel a tesztábrával vizsgálunk.)

Torzítások a gyújtótávolság függvényében

f=17 mm
hordótorzítás
~0,3%

f=30 mm
párnatorzítás
~0,6%

f=42 mm
párnatorzítás
~0,5%

f=55 mm
párnatorzítás
~0,5%