Képminőség
Fájlformátumok
A Canon EOS 400D két alap fájlformátumot ismert, a 8 bites
JPEG-et, amit általános célra, mindennapi, helykímélő fotózásra
használhatunk, és a RAW-t (.CR2) amely a képérzékelő nyers adatainak
formátuma és utólagos szoftveres konvertálással készíthetünk belőle
„könnyen” fogyasztható képfájlt. A RAW formátum
csatornánként 12 bites, így jóval nagyobb adatmennyiség. Mérete
megközelíti a 10 MB-ot, ami tömörített formátumra utal. A CR2
kiterjesztésű RAW fájlokat a géphez mellékelt Canon Digital Photo
Professional konverterrel alakíthatjuk JPEG, vagy TIFF formátummá, de
használhatjuk más fejlesztők RAW konvertereit is, amelyek támogatják
a 400D RAW formátumát. A nyers formátum előnye, hogy a fényképezőgép
belső, szoftveres utófeldolgozását átlépve magunk alakíthatunk,
élesíthetünk egy sokkal jobb minőségű adathalmazt a kívánt képfájllá.
Képzaj
A Canon DSLR fényképezőgépek az elterjedtebb CCD érzékelő helyett
CMOS szenzort használnak, ami alapesetben az előbbinél nagyobb zajt
termel. A Canon egyedi, szenzoron belüli „elő-zajszűrésével”
már évekkel ezelőtt sikerült megoldania, hogy érzékelői kiváló
részletgazdagságuk mellett alacsony zajszinttel is rendelkezzenek. Az
EOS 400D is az elődöktől örökölt úton halad, bár esetében ugyanakkora
méretű (22,2 x 14,8 mm) helyen 10,5 millió pixellel kell számolnunk,
ami nyilván kisebb érzékelőhelyeket jelent, a kisebb érzékelőhely
pedig nagyobb zajtartalmat. Az érem másik oldala ennek a
megnövekedett zajtartalomnak a kezelése, szűrése oly módon, hogy jó
minőségű képet és részleteket kapjunk. A 400D elég jól megbirkózik a
feladattal.
Érzékenysége ISO 100 és 1600 között állítható 1 Fé lépésenként.
Már ISO 100 érzékenység mellett is felfedezhetők a képeken az erősebb
zajszűrés nyomai. Ezt minden esetben a kevésbé kontrasztos részeken
érhetjük tetten, ahol láthatóan nagyobb a részletvesztés és a
mosottság, mint a kontrasztos témáknál, éleknél. A kép azonban még
ezzel együtt is jó részletességet mutat, zajtartalma pedig nagyon
alacsony, közel észrevehetetlen. Hasonlóan zajmentes a kép ISO
200-nál is. Jobb nagyításban, alaposan szemlélve a képet csupán a
színzaj növekedése lehet szembetűnő, de még így is kiérdemli a
zajtalan címkét. ISO 400 környékén a középszürke területeken enyhe
világossági zaj jelenléte és az eltávolítására tett zajszűrési
kísérletek láthatók. A szűrés miatt az alacsonyabb frekvenciás
(durvább szemcsés) zaj kezd láthatóvá válni a nagyítóval is
felszerelkezett pixelvadászok számára. A képet összességében, vagy
papírnyomaton szemlélve azonban ez a zajszint elenyésző. A képen ISO
800-nál is viszonylag enyhe zajszint emelkedést látunk. Ennek mértéke
csak ISO 1600-on magasabb. A zaj megjelenése függ az adott képterület
világosságától is, zavaró volta pedig a kép részletességétől, így
középtónusú és sötétebb, valamint homogén felületeken jobban látható,
míg világos részeken kevésbé. A Canon EOS 400D kevésbé erősen szűri a
színzajt, mint egyes konkurensei, így élettelibb színeket kapunk még
ISO 1600-nál is, némileg erősebb színzajjal. Mindent egybevéve az EOS
400D zajkezelése kategóriájában kiválónak mondható.
Hosszú expozíció
10 perces expozícióval ISO 200 érzékenység mellett készítettünk
képeket a Canon EOS 400D-vel. Mindkét esetben letakart objektívvel és
keresővel. A menüben beállítható, hogy 1 másodperc fölötti
expozíciónál aktiválódjon a hot pixel szűrés, így a második fotónál
ezt is alkalmaztuk. A jobb oldalon található képek az eredeti
hisztogram széthúzással manipulált változatai, a jobb láthatóság
kedvéért. A 400D ötöst kap az ellenőrzőjébe a hosszú
záridős expozíció tantárgyból. Még a szűretlen képen is alig jelenik meg
hotpixel. Termikus
zajnak és beszűrődésnek nyoma sincs a képeken. A manipulált verziónál
nagyon enyhe banding, azaz sávokba rendeződött zaj látható, de a
gyakorlatban nem nagyon fogunk ezzel a problémával találkozni. A
zajszűrés szépen eltávolította, elmosta a hotpixeleket (amik csak a
kiemeléssel voltak láthatók). A zajszűrt kép eredetije teljesen
tiszta és manipulált változata is csak a megszokott világossági és
színzaj jelenlétét mutatja.
Általános képminőség
A kissé erősebb zajszűrés miatt némileg durvább szoftveres
élesítés látható a 400D képein, még alapbeállításoknál (Standard
képstílus) is. A szűrés miatti részletvesztés főleg kontraszttalan
részeken volt megfigyelhető, és a megszokottnál erősebb mosottságot
fedeztem fel a zöldeknél, például a növényi lombozat, fű
visszaadásában. Aki kiváló részletességű képeket szeretne, annak
mindenképpen a RAW formátum használata és a kép utólagos feldolgozása
ajánlott. A JPEG ez esetben is hajlamos kissé elnagyolni a
részleteket, bár a 10 megapixeles felbontást is hozzászámolva, igen
jó felbontást kapunk, ami egyáltalán nem marad el a konkurencia
mögött.
A 400D hajlamos az alulexponálásra, így fokozott figyelemmel kell
használnunk az expozíció kompenzációt. Világosabb témák esetén az
„alámérést” elkerülendő mindig emeljünk 2/3-1 fényértékkel!
A gép színvisszadása nagyon jó. Kevésbé tapasztaltam az elődjeire
jellemző ciános-zöldes színfátyolt, bár enyhén itt is felfedezhető. A
képek ezzel együtt is tónusgazdagok, enyhén, de nem túlzóan
színtelítettek.
A színeket és az utófeldolgozást a Canon 5D-től és 30D-től átvett
képstílusokkal is befolyásolhatjuk. A 400D-ben hat képstílust kapunk
és három felhasználói programhelyen mi is készíthetünk sajátokat,
vagy a Canon weboldaláról továbbiakat tölthetünk le. A képstílusokon
belül egyedileg, egy-egy fotószituációnak megfelelően szabályozott az
élesség, kontraszt, színtelítettség és színtónus, amiket +/- 4
lépésben szabályozhatunk. A Standard stílus jelenti az
alapbeállítást, Portrait stílusnál enyhébb élesítést, és zöldeket, de
erősebb magenta színezetet kapunk. A Landscape a tájfotókhoz
kifejlesztett beállítás, erősebb kék és zöld színezettel és
élesítéssel. A Neutral és Faithful stílusok gyengébb telítettséget,
természetesebb színű képeket adnak, míg a Monochrome opciónál
különböző képzeletbeli színszűrőkkel változtathatjuk meg a
fekete-fehér kép hangulatát.
Memória kapacitás
A Canon EOS 400D-hez legalább 1 GB kapacitású CF kártyát ajánlunk,
bár a 10 megapixeles felbontás ellenére nem túl nagy fájlméretekkel
dolgozik.
A JPEG képek átlagosan 4 MB körüli tárhelyet igényelnek a legjobb
felbontásban (3888 x 2592) és minőségben. Ez a gyári adat, és az
alábbi táblázatban mi is ezeket használtuk, de az általunk készített
JPEG képeknél átlagban közel 5 MB-os fájlméretet kaptunk. Persze ez
erősen függ a fotózott téma részletességétől, a használt
érzékenységtől, de még a beállított képstílustól is. Medium méretben
(2816 x 1880) a fájlméret kb. 2,3 MB, Small (1936 x 1288)
beállításban pedig 1,3 MB. A fájlméret függ a tömörítés fokától is,
amit mindhárom képméretnél két értékben (Fine és Normal)
használhatunk. A Fine kb. 98%-os tömörítést jelent, a Normal pedig
93%-ot, ami hozzávetőleg fele akkora fájlméretet jelent, mint a fent
felsoroltak.
Az egyes felbontásokhoz és tömörítési fokokhoz tartozó
fájlméreteket a következő táblázat mutatja:
Fájlméretek és tárolható képek száma | ||
---|---|---|
Felbontás, tömörítés | méret* | 1 GB-os kártyán* |
3888×2592 RAW + JPEG | 13 600 KB | 73 |
3888×2592 RAW | 9800 KB | 102 |
3888×2592 Fine | 3800 KB | 263 |
3888×2592 Normal | 2000 KB | 500 |
2816×1880 Fine | 2300 KB | 434 |
2816×1880 Normal | 1200 KB | 833 |
1936×1288 Fine | 1300 KB | 769 |
1936×1288 Normal | 980 KB | 1020 |