AF, LiveView, sorozat, videó
Élességállítás, fénymérés
Az automatikus élességállítás területén kiemelkedőek lehetnek a Nikon 1 gépek. Az ebben a kategóriában megszokott kontraszt alapú autofókusz mellett valódi fázis-különbség elvén működő mód is elérhető. A pontos technológiai megvalósítását nem ismerjük, de azt már előző tesztünknél is tapasztaltuk, hogy valóban sok esetben tudja a gép, merre kell indulnia a helyes élesség eléréséhez, s ilyenkor SLR-hez hasonló sebességű élességállítást kapunk (nem úgy, mint más, ezt hirdető gépeknél). Néha azonban kontraszt alapúra vált át (azonos megvilágítás esetén is), s előre-hátra keres a gép. Bár még e művelet is gyorsabb az átlag kompaktokénál, a mai konkurens MILC-ekhez képest már lassúnak számít, így az élességállítás sebessége csak akkor van versenyben a többi MILC-cel, ha a gyorsabb fázis-különbség alapút használja a gép.
A szenzorra épített fázis-különbség alapú rendszerről nem kaptunk részletes technológiai ismertetőt, viszont a látottak és tapasztaltak alapján közelítőleg feltérképezhető.
A Nikon 1 V2 szenzora:
A szenzoron bizonyos megvilágítási körülmények között (homogén, párhuzamos beeső fény, megfelelő beesési szög) jól látható vízszintes csíkozottság vehető észre, mely a szenzor szélességének 75%-ában húzódik (a hosszanti oldallal párhuzamosan), s mindösszesen 9 darab van belőle.
A törőék-sorok elhelyezkedése biztosítja, hogy a lehető legtöbb esetben használható segítséget adjon.
De fel lehet tenni a kérdést, hogy vajon ez nem rontja-e a képek törőék-sor alatti részét. Nos, a válasz prózai: az esetek igen túlnyomó többségében nem.
Tulajdonképpen ennek felismerése is egy véletlen következménye. Véletlenül pont úgy sikerült a Nikon 1 V1-gyel ISO tesztábránkat lefotózni, hogy az ábra vízszintes vonalai tökéletesen párhuzamosak a szenzor hosszanti oldalával, ráadásul (s itt jön az igazi csoda!) a vonal széle pontosan a törőék alá esik. Ennek következménye, hogy a gépen belüli képfeldolgozás itt nem tudott mit kezdeni a helyzettel. A törőék sortól felfelé világos, lefelé sötét részt talált, hát kiátlagolta. De ettől éppen jól láthatóvá vált a törőék sor hatása.
Ugyanezen okból jelent meg hasonló anomália néhány betű talpa alatt.
Még a J1-nél és V1-nél megpróbáltuk egy könyv oldalának többszöri (képenként enyhe eltolása mellett készült) fotózásával reprodukálni a furcsaságot, de nem sikerült.
Átnéztük az összes készült tesztfotót, de nem találtuk nyomát a hibának (pedig könnyű dolgunk volt, tudtuk, hol kell keresni a képen, de így sem jártunk sikerrel).
Most a J2 érzékenység tesztképeinél ismét a nyomára bukkantunk, a „KODAK Gray Scale” feliratnál, pl. a nagy A betű vízszintes vonala alatt, de ugyanúgy a felső „Magenta” felirat felett is, valamint a cérnaspulnik között a zöld spulni felső részénél is…
Összességében tehát kijelenthető, hogy a törőék-sor okozta képi hibák csak ritka esetben jelentkeznek, s csak akkor, amikor a törőék sor alá valamilyen folytonos (akár enyhén ferde) vonal kerül, nagy kontraszttal.
Persze fel lehet tenni a kérdést, hogy mennyit ér a gyorsabb fókusz (ami mint tudjuk, most már csak akkor gyorsabb a konkurenciánál, ha tényleg fázis-különbség alapúként dolgozik). Én biztos vagyok benne, hogy az átlag felhasználót nem fogja ez zavarni, de ugyanakkor az nyugtalanító lehet, ha egy maximalista fotós tudja, hogy bármikor megjelenhet a képén egy ehhez hasonló anomália, amit RAW-ból sem tud korrigálni.
Ritka, törőék-sor okozta képtorzulás
Az autofókusz mérőmezőt 15×9-es mátrix pontjaira állíthatjuk (nincs jelölve, hogy hol találunk fázis-különbség érzékelő törőéket), de van lehetőség arra is, hogy a gép ismerje fel automatikusan a szükséges pozíciót. Ezen felül témakövetés és arcfelismerés is rendelkezésre áll.
Gyenge fényben a vázra szerelt zöld színű LED szolgál segédfényként, melynek hatótávolsága kb. 2-3 méter.
A fókuszmódok között egyszeri és folyamatos is választható, illetve kézi élességállítás is használható. Ez utóbbi esetben digitális zoom segíti a pontosabb élességállítást. Sokkal jobb lett volna, ha a nagyítást nem ilyen módon oldják meg. Igazság szerint kicsit érthetetlen is a dolog, hiszen a szenzor képes teljes felbontásban 60 kép/mp-es kiolvasásra is, vagyis a frissítéssel nem lenne gond, s ha a teljes képből egy képkivágást jelenítene meg a gép, tökéletesen tudnánk élességet állítani. Így sem lehetetlen, csak sokkal nehézkesebb a gyenge minőségű nagyítás miatt.
A fénymérés középpontosan súlyozott, mátrix, vagy szpot elvű lehet (a kép 2%-án) .
Sorozat fényképezés, videó
A gyors CMOS szenzor lehetővé tette, hogy sorozatfelvételt kategórián belül kiemelkedő sebességgel készítsünk.
A Nikon 1 J2 normál módban kereken 5,0 kép/mp sebességgel készít sorozatot, de nagy sebességű sorozat is készíthető 10, 30 vagy 60 kép/mp-cel, teljes felbontásban, tökéletes képminőséggel.
Nagy sebességű módokban (10, 30 vagy 60 kép/mp) a sorozat a puffer telítődése után befejeződik, míg normál módban folytatódik a kártya sebességének függvényében.
A Nikon 1 J2 is 12-13 képig képes nagy sebességű sorozatfelvételre.
Hagyományos sorozatokon túl sajnos expozíció sorozat nem érhető el, van viszont időzített (időközi) sorozat ahol beállítható a képek száma 1..999 között, illetve a képek közötti idő 5 mp és 24 óra között (1 mp-es lépésben).
A kioldást normál módon felül 2, 5 vagy 10 mp-es időzítővel is végezhetjük, illetve opcionális infravörös távkioldóval (ML-L3) azonnali vagy 2 mp-es időzítés választható.
Videófelvételt maximum 1920×1080 pixeles felbontásban készíthetünk, emellett 1280×720 pixeles mód áll még rendelkezésünkre. A tömörítés H.264 kodekkel történik, MOV konténerben. A képfrissítés FullHD felbontásnál 60 kép/mp váltott soros, vagy 30 kép/mp lehet progresszív elvnél, illetve 1280×720 pixeles felbontásnál 60 kép/mp progresszív elvnél.
A filmekbe sztereó hang kerül, a videófájlok maximális mérete kb. 2 GB.
A videók minősége jó, a dinamika átfogás szokás szerint egy kicsit szűkebb a mozgóképrögzítés során, mint fotózáskor, ennek hatása, hogy a csúcsfények kicsit hamarabb kiégnek, illetve a sötét tónusok is kontrasztosabban jelennek meg.
Nézzünk erre példát (a teljes méretűek képek shift+kattintással érhetők el):
A videofelvétel során működik a fénymérés és akár folyamatos élességállítás is használható, amely csendben és egész gyorsan teszi a dolgát.
A mozgóképrögzítés időtartama alatt maximum 15 állóképet menthetünk el teljes felbontásban (de 16:9 oldalaránnyal), miközben a felvétel nem akad meg (valóban nem vehető észre szaggatás a videóban).
Eredeti videó letölthető: ide kattintva
A Nikon 1 V1 videója:
Nem szokványos, de igazán jó funkció, hogy a felvétel elejét és végét fel- és lekeverhetjük, akár fehér, akár fekete képernyőre.
A Nikon 1 V1 videói:
Eredeti videó letölthető: ide kattintva
Eredeti videó letölthető: ide kattintva
Szintén különleges lehetőség a mozgó pillanatkép (Motion SnapShot), amely egy rövid videót készít nagy képfrissítéssel, lassított lejátszással (gépen belül lejátszva négy féle választható zenével), s emellé egy fotót is készít teljes felbontásban (16:9 oldalaránnyal).
Választhatunk nagy képfrissítési sebességű SlowMotion videórögzítést is, ez esetben 5 mp-es felvétel készülhet 400 kép/mp vagy 1200 kép/mp-es sebességgel 640×240 illetve 320×120 pixeles felbontásban. Lejátszáskor 30 kép/mp frissítéssel nézhetjük vissza a videót, amely 13,3×-es illetve 40×-es lassítást jelent.
A Nikon 1 V1 videói:
Eredeti videó letölthető: ide kattintva
Eredeti videó letölthető: ide kattintva
