Kipróbáltuk: Nikon 1 J2 teszt

Mért értékek

A Nikon 1 J2 hasonló sebességeket produkált, mint J1 elődje. Ez persze nem meglepő, hiszen azonos szenzor és azonos képfeldolgozó csücsül benne, így joggal feltételezhető, hogy minden más elektronika is azonos (max. az LCD vezérlő lehet más).

A bekapcsolási idő kategórián belül jónak számít, az első felvétel így alig több, mint 1 mp alatt elkészül. Lejátszás módba is igen gyorsan jutunk, ehhez alig fél mp-re van szükség.
A két kép elkészítése közötti idő sajnos nem túl megnyerő, az 1 mp nem teszi lehetővé a gyors egymás utáni képkészítést.
Az élességállítás fázis-különbség alapú módszernél igen gyors, gyakorlatilag ez már valóban DSLR-ekhez mérhető sebesség. Bizonyos esetekben (tapasztalataink szerint leginkább kevés fénynél, de jó megvilágítás esetén is előfordul, hogy) kontraszt alapú élességállítást alkalmaz a gép, a fókuszálás sebessége ekkor érezhetően lassabb, 0,3-0,8 mp között marad. Ha AF segédfényt is használni kell, 30 mm-nél 1,1 mp is lehet az AF idő
A kártyaírás sebesség meglehetősen lassú a méréseink alapján, ez azonban ritka esetben korlátozhat minket, főként csak akkor, ha sorozatfelvételnél 12 kép után a puffer telítődik, s emiatt belassul a sorozat. Ekkor a kártyaírás sebessége miatt 2-3 mp is eltelik egy-egy újabb kép készítéséig. Más esetben azonban nem zavaró, hiszen ha nincs tele teljesen a puffer, máris készíthetünk új képet, vagy léphetünk a menübe egy beállítást elvégezni (minden valószínűség szerint dupla pufferelést alkalmaz a gép, az első pufferben a feldolgozatlan adatokat, míg a másodikban a feldolgozott és kiírásra kész képeket tárolja).