fényképezőgépek

Kipróbáltuk: Nikon Coolpix 8700 teszt

szerző:

2004-03-11 11:50

Optika II.

Az optika torzítása nagylátószögnél sajnos átlagon felüli. Bár az 1% körüli érték még bőven elviselhető, rossznak nem nevezhetjük, de ez azért már épületfotózáskot látható torzításokat fog eredményezni. Tele állásban már sokkal jobb a helyzet, mindössze 0,2%-os torzítást mértünk, melynek jellege párnatorzítás.

Torzítások a fókusztávolság függvényében
nagylátószög esetén (f=35 mm^*) hordótorzítás ~1,0%	tele állásban (f=280 mm^*) párnatorzítás ~0,2%

Normál esetben az optika közelpontja nagylátószögnél 50 cm. Makró módba átkapcsolva viszont akár 3 cm-re is közel mehetünk a témához. A makrózáskor a zoom is használható, a makrózásra legjobban használható fókusztávolságok esetén a skála zöld színben jelenik meg az LCD-n, vagy az EVF-ben. A nagylátószöghöz közeli tartományban mehetünk a legközelebb a témához, ilyenkor a lefedett terület szélessége 41 mm, amely jó érték. A torzítás ilyenkor sajnos elég nagy: közel 1,5%-os hordótorzítás. A makrózás másik végpontjánál (110 mm-nél) a lefedett terület még kisebb, mindössze 30 mm széles rész kitölti a teljes képmezőt, ez kiváló! Ilyenkor a torzítás sem olyan erős, bár a 0,8%-os érték még mindig jelentős. Nagyobb problémát okoz viszont az, hogy nem tudunk a teljes képmezőben éles képet csinálni, még a legszűkebb rekesznél sem, ezt a kis tárgytávolság és az optika felépítése együttesen okozza. Természetesen nagyobb tárgytávolság esetén a széleken is élesebb képet kapunk, de a nagyítás kisebb mértékű lesz. A Nikon Coolpix 8700 makró módja tehát igen részletes képek készítését teszi lehetővé, bár elsősorban csak a kép belső részein kapunk éles képet.

Makró képességek
nagylátószög esetén (f=50 mm^*) legkisebb szélesség: 41 mm hordótorzítás ~1,5%	tele állásban (f=110 mm^*) legkisebb szélesség: 30 mm hordótorzítás ~0,8%

Az optika nagylátószögnél szinte egyáltalán nem vignettál, jóval 10% alatti ennek a hatásnak a mértéke (kb. 8%). Tele állásban kicsit nagyobb mértékű a sarkok fényerővesztése, de itt sem éri el a 15%-ot, csak homogén felületek fotózásakor jelentkezik jól láthatóan. Ennél fogva fotózáskor nem kell tartanunk káros vignettálástól.

Vignettálás
nagylátószög esetén (f=35 mm^*) sarkok fényerőcsökkenése: ~8%	tele állásban (f=280 mm^*) sarkok fényerőcsökkenése: ~13%

Az élességet nem csak az automatika állíthatja be, a fotós is megadhatja, ha az optika bal oldalán lévő fókusz-mód gombot nyomva tartja, s emellett a vezérlőtárcsát elfogatja. Az LCD-n vagy EVF-ben látható kép ilyenkor sincs kinagyítva, sőt az élességállítást pontos távolságskála sem segíti, csak hozzávetőlegesen láthatjuk az értéket a közelpont és a végtelen között. Ez kissé sajnos kényelmetlen módszer, de még mindig jobb, mint ha egyáltalán nem lenne kézi élességállításra lehetőség (na persze ennél láttunk már sokkal kényelmesebb és hatékonyabb megoldást is). Ettől eltekintve a kép digitális élesítése azért segítséget nyújt az élességállításkor, de csak abban az esetben, ha van elég fény és nem sötét a kép. A kézi fókuszpróbák során mindkét esetben megfelelő eredményt kaptunk, még kis mélységélesség esetén is.