Képminőség
Fájlformátumok
Veszteségesen tömörített JPEG mellett 12 bites, veszteségmentesen tömörített RAW formátumot is használhatunk. A tömörítés miatt a fájlok mérete a képtartalomtól is függ, így előfordulhat, hogy mindössze 3-4 MB-os RAW fájlokat kapunk. A könyebb feldolgozhatóság és kezelhetőség érdekében RAW+JPEG lehetőséget is építettek a gépbe, így gyorsan megnézhetjük a képeket, de ha szükséges, utófeldolgozással precízebb színeket és tónusokat érhetünk el RAW-ból. A RAW+JPEG esetén a a JPEG fájl Basic tömörítéssel kerül elmentésre.
Mivel a fényképezőgéphez még csak a gyári RAW konverter létezik, így az érzékenység tesztünkben sem tudjuk bemutatni az Adobe Camera RAW átal konvertált képeket. Minden RAW forrású képer a Picture Project 1.7-tel konvertáltam JPEG formátumúvá.
Képzaj
Az már ismert CCD miatt nem lepődünk meg azon, hogy a legkisebb érzékenység ISO200. A képzaj ekkor még egyáltalán nem jelentős, a gondot nem is ez okozhatja. Ha a cél az, hogy hosszú záridőt használjunk, akkor vagy jobban kell rekeszelnünk, ami esetenként szórást (és képminőség gyengülést) okozhat, vagy esetleg már nem is tudunk jobban rekeszelni, így ND szűrőt kell alkalmaznunk. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi a jobb megoldás, de akinek már van 3-4 objektívje, ráadásul különböző szűrőmenetekkel, az nem biztos, hogy örül annak, ha 3-4 ND szűrőt kell vásárolnia csak azért, mert ISO200-nál nincs kisebb érzékenység.
A választható érzékenységek ISO200, ISO400, ISO800 és ISO1600, valamint a Hi1 elnevezéssel látható ISO3200. Használhatunk ISO AUTO módot is, ekkor a fényképezőgép választ megfelelő érzékenységet, ráadásul ez esetben az előbb felsoroltakon túl köztes értékeket is használhat a gép.
A képzaj igen alacsony, de ez elsősorban a JPEG képekre igaz. A gép ugyanis zajszűr, akár a kompaktok. Persze nem olyan eszetlen mértékben, itt egy enyhe, visszafogott zajszűrésről van szó, amely nem emészi fel a részleteket, de elrejti a képzaj jelentős részét.
Mivel a gyárin kívül egyelőre nincs másik RAW konverter, így nem tudhatjuk, hogy a gyári szoftver is szűr-e zajt, amikor RAW-ból JPEG-et gyárt.
Mindenesetre azt leszögezhetjük, hogy még az ISO800 érzékenységű képek is nagyon szépek. Ejj, de régen irtam már ilyet. Na kérem, itt jön elő az, amit a cikk elején is említettem: a nagy méretű pixelek jótékony hatása az alapérzékenységre, így a képzajra is.
Jelentősebb képzajra ISO1600-tól számíthatunk.
Érzékenység – zajtartalom
Általános képminőség
Mint ahogy már a Nikon D70-nél és a Pentax K100D-nél is írtam, a Sony ICX413 CCD-je elég érdekesen hajlamos a moiré hatásra. Bizonyos esetekben görög mintára hasonló formákat vehetünk észre a sűrűn barázdált területeknél (lásd 03 tesztfotón a villamos csuklójánál). Ez úgy tűnik az összes ilyen CCD-vel szerelt gépre igaz, szerencsére ez a hiba ritkán jelentkezik.
A másik probléma viszont többször előfordulhat, ráadásul az eddigi Nikon gépeknél ilyet nem tapasztaltunk. A jelenség: némely fekete anyag a képeken barnás-vöröses színben jelenik meg. Ezt a régebbi Minolta DiMAGE 7 gépemnél már tapasztaltam, akkor a következtetés az volt, hogy az infravörös szűrő nem szűr eléggé. A baj az, hogy a CCD-k az infravörös fényre is érzékenyek, s ez esetben a fekete nem is annyira fekete, hiszen nem minden hullámhosszt nyel el, az infravöröst visszaveri. Ezt persze a szemünkkel nem érzékeljük, így feketének látjuk, de a fényképezőgép vörösnek tulajdoníthatja. A megoldás egy hatékony IR-cut szűrő lenne.
Infravörös és fekete probléma
Ezeket leszámítva a képekkel elégedett voltam, szép, részletgazdag képek készültek a D40-nel.
Hosszú expozíció
A fényképezőgépen maximum 30 mp-es záridőt állíthatunk be, de használhatunk B-módot is.
ISO200 érzékenység mellett letakart objektívsapkával (és géppel) készítettem két darab 10 perces expozíciós idejű felvételt, egyiket kikapcsolt, másikat bekapcsolt hosszúzáridős zajcsökkentés mellett. A hotpixel kivonás nélkül kép is egészen jó lett, sötétzaj probléma csak a kép felső részén jelentkezik, de ott is csak kis mértékben. Ideális esetben ezeken a képeken teljes feketeséget látnánk. Érezhető, hogy nincs túl nagy eltérés.
Hosszú záridejű felvétel (ISO200, 10 perc)
Memória kapacitás
Ahogy azt a D-SLR gépeknél megszokhattuk, a fényképezőgéphez gyárilag nem kapunk memóriakártyát. A gép felbontását figyelembe véve itt elegendő lehet akár 512 MB kapacitású kártya is. Az SDHC támogatás miatt egyébként 2 GB-nál nagyobb kapacitású kártyákat is használhatunk. A gyors kártyakezelésnek köszönhetően ha szükségesnek érezzük, vehetünk nagy sebességű memóriakártyát is, de erre elsősorban csak sorozatfelvételnél vagy sűrű RAW kép készítésnél lesz szükségünk. Az egyes felbontásokhoz és tömörítési fokokhoz tartozó fájlméreteket a következő táblázat mutatja:
| Fájlméretek és tárolható képek száma | |||
|---|---|---|---|
| Felbontás, tömörítés | méret* | 512 MB-os kártyán* | 1 GB-os kártyán* |
| 3008×2000 RAW+JPEG | 6616 KiByte | 77 | 154 |
| 3008×2000 RAW | 5791 KiByte | 88 | 176 |
| 3008×2000 Fine | 3243 KiByte | 157 | 315 |
| 3008×2000 Normal | 1533 KiByte | 333 | 667 |
| 3008×2000 Basic | 825 KiByte | 620 | 1240 |
| 2256×1496 Fine | 1905 KiByte | 268 | 537 |
| 2256×1496 Normal | 901 KiByte | 568 | 1136 |
| 2256×1496 Basic | 497 KiByte | 1030 | 2060 |
| 1504×1000 Fine | 782 KiByte | 654 | 1309 |
| 1504×1000 Normal | 434 KiByte | 1180 | 2361 |
| 1504×1000 Basic | 260 KiByte | 1971 | 3942 |
