Különlegességek
Stabilizálás
Az Olympus továbbra is a szenzorstabilizálást alkalmazza, amelynek köszönhetően bármilyen objektívet is használunk, alkalmazhatjuk a stabilizálást. Kis hátránya viszont, hogy ebben a modellben az élőképet nem stabilizálhatjuk (az OM-D E-M5-nél már megvan ez a lehetőség).
Az Olympus PEN E-PM2-ben is 3 féle stabilizálási mód használható:
- IS1 módban mindkét irányban stabilizál
- IS2 módban csak függőleges irányban stabilizál (vízszintes svenkelés)
- IS3 módban csak vízszintes irányban stabilizál (függőleges svenkelés)
A PEN széria szenzorstabilizálását már többször is elvégeztük, többségében a kitobjektívvel, mely maximum 84 mm-nek megfelelő gyújtótávolságot adott. Ezek a tesztek megegyező eredménnyel végződtek, vagyis ha biztosra akarunk menni és mindenképpen berázásmentes felvételt várunk el, akkor 1 1/3 Fé előnyünk lesz a stabilizátorral, míg 50%-os berázásmentességnél 2 Fé az előny.
Mivel az E-PL5-höz a 75 mm-es objektívet kaptuk, így megvizsgálhattuk 150 mm ekvivalens gyújtótávolságnál is a stabilizátor hatékonyságát.
Jelen tesztben a stabilizátor épp hogy 2/3 Fé előnyt volt képes nyújtani. Ebben bizonyára komoly szerepe lehet egyébként a nagyobb gyújtótávolságnak, melyről a PEN E-P2 tesztje során már megbizonyosodhattunk. Hogy a gyengébb eredménynek a hidegebb idő is, vagy csupán a nagyobb gyújtótávolság volt az oka, az nem derült ki.
Live Time expozíció
Főként csillagjárást fotózóknak, de egyéb hosszú expozíciós felvételeket kedvelőknek lesz jó segítség a Live Time szolgáltatás, mely az E-PL5-ben és E-PM2-ben debütált. A funkció segítségével az élőkép X mp-enként frissül, maximum 8 alkalommal. A frissítés időközei a menüben módosíthatók.
e-Portrait
Ez a lehetőség nem csak témamódban, de kész képek utólagos feldolgozásakor is rendelkezésre áll. A fő cél a bőr lágyítása, bár korábbi próbáink tapasztalata, hogy néha a hajba is belekap az algoritmus.
Peremsötétedés korrekció
Az egyedi funkciók között találjuk a peremsötétedés korrekciót, amely a sarkok sötétedését hivatott javítani. Az angol menüben ezt Shading Comp. néven találjuk, míg a magyar fordítás itt a kissé félreérthető árnyék kompenzáció.
A kezelési útmutató szerint a gép ezen funkció bekapcsolt állapotban a sarkokat automatikusan kivilágosítja, csökkentve ezáltal a peremsötétedést.
Művészi szűrők
Az E-PM2-be egy tucatnyi művészi szűrő került, melyeket külön-külön is kiválaszthatunk, de fotózhatunk automatikus művészi szűrő sorozatban is, ahol előre megadott szűrőkkel készíti el a gép a felvételünket.
Art módokban van lehetőség az expozíció kompenzáció beállítására, sőt, a rekesz módosítására is, de a fehéregyensúly csak automatikus lehet. Ha kézi fehér-egyensúllyal szeretnénk art módot használni, akkor program automata, vagy valamely félmanuális módban is fotózhatunk, s választhatjuk a már említett művészi szűrő automatikus sorozatát.
Művészi (Art) Módok
Vörösszem korrekció
Lehetőségünk van a kész képeken vörösszem korrekciót végezni. Ezt képenként külön kell elvégezni, lejátszás módból. Fotózás utáni automatikus korrekció még nem kérhető.
3D fotózás
A témamódok közül választható ki. Az E-PM1-nél ekkor még a gép az első expozíció után eltolást kért, közben a kijelzőn feltüntette az illesztés megkönnyítéséhez az előző kép áttetsző változatát. A második kép után létrehozta a térhatású .MPO fájlt, mely 1920×1080 pixel felbontású volt.
Ezzel szemben az E-PM2 már csak a Panasonic H-FT012 jelű 12,5mm f/12 objektívjével hajlandó 3D fotót készíteni.
Árnyék kompenzáció
Az Olympus E-PM2-be is bekerült az árnyék kompenzáció, mely még mindig csak utólag végezhető el.
Az árnyék kompenzáció során a kis dinamikaátfogás hibáját próbálják kompenzálni úgy, hogy a sötétebb részeket kivilágosítják. Ez persze csak egy kis játék a gradációs görbével, de aki nem járatos a képfeldolgozásban, annak segítség lehet ez is.
Tudnunk kell, hogy az árnyék kompenzáció csak a JPEG képekre kérhető, így a zaj ennek hatására mindenképpen erősödik.
Az E-PL5 képei: