Kipróbáltuk: Panasonic DMC-LX2 teszt

0

Felépítés II.

Ergonómia

A gépváz szinte teljes egészében fémből készült, néhány műanyag
alkatrésszel. Ilyen például a csatlakozók-, és a memória/akkufoglalat
ajtajai. A gép összerakási minősége kiváló.


Ettől a kategóriától soha nem vártam kényelmet és a Panasonic
LUMIX DMC-LX2-ben sem kellett csalódnom. Kis mérete miatt kellően
kényelmetlen a fogása, a gombok kicsik és közel vannak egymáshoz.
Éppen annyira, hogy egy felnőtt férfi homlokán apró izzadtságcsepp
szaladjon végig egy fél órás használat után. A DMC-LX1 egyébként
szinte teljesen megegyezik elődjével. Legszembetűnőbb különbségük az
eltérő méretű és oldalarányú hátsó kijelző.
Jó ötlet volt a
gyártótól, hogy a menünavigációt egy kis joystick gomb beiktatásával
segítette. A gomb kicsi, de hüvelykujjal jól elérhető és viszonylag
könnyen kezelhető.
Az állványmenet szintén fémből készült és az
optika középtengelyétől kijjebb, attól 2 cm-re helyezték el. Így a
kicsi váz ellenére állványon is nyitható az alul található memória és
akkufoglalat ajtaja.


LCD

Ha azt mondom szép, nem túloztam, ha azt mondom lenyűgöző, akkor
sem túlságosan. A manapság szinte átlagosnak mondható 2,8″
képátló ellenére az LCD által adott látványvilág szokatlanul
kellemes. Tudjuk, hogy a mutatott 28mm-nek megfelelő látószög nem
szélesebb, mint egy hasonló gyújtótávolsággal rendelkező gépnél, a
16:9-es oldalarány mégis egyfajta széles panorámaérzetet kölcsönöz a
képnek, már a komponálásnál is. Táj és városfotók készítői előnyben!
A szélesebb kereső egy kicsit más komponálást, egy cseppet eltérő
gondolkodást kíván, de hamar megszokható és megszerethető a széles
látványvilág. A komponálást egyébként kétféle segédrács támogatja. A
hagyományos harmadoló vonalak helyett átlós rácsot is aktiválhatunk a
menüben. Bekapcsolásuk a Display gombbal lehetséges. Ezzel a gombbal
válthatunk a különböző kijelző információk közül, melyek a
következők: infó nélküli élőkép; felvételi infók; felvételi
infók+hiosztogram; felvételi infók+hisztogram+segédrács. A Display
gombot 1 másodpercig nyomva tartva 3 pontos képernyő beállító menü
jelenik meg, amelynél például beállíthatjuk, hogy az LCD fej fölötti
nézetben legyen használható. A menüpontokat a Kezelőszervek oldalon
részletezzük.

Felvétel képernyők

Lejátszás képernyők és képnagyítás

A polikristályos TFT LCD felbontása 207 000
képpont, ami még 2,8″-as képátlónál is jó képminőséget biztosít.
Méréseink alapján a kijelző látható mérete 6,9 cm, ami nagyjából
megegyezik a gyárilag közölt 2,8 collal. Lefedettsége 100%, azaz a
teljes képkivágás a fotóra kerül. Egyetlen hátránya a gyengébb
fénynél tapasztalható belassulás, ami nem túl számottevő, de jól
érzékelhető. Sajnos ez szinte népbetegség a hasonló kijelzők között.


Képkomponálásra csak az LCD kereső
használható, ugyanis a DMC-LX2 hátulján nem találunk más keresőt.


Élességállítás


A fényképezőgép autofókusz rendszere megegyezik a korábban
bemutatott Panasonic LUMIX DMC-FZ50-el. A TTL kontrasztérzékelős, 9
mezős AF 3×3-as mátrixán belül meghatározható 1, 3, vagy mind a 9
pont. Egypontos beállítás esetén magunk választhatjuk ki a szükséges
AF mezőt. Ilyenkor széles mezős, vagy nagysebességű széles mezős
állásban működik az AF, a megszokottól nagyobb területet figyelembe
véve. Nagysebességű módban használhatunk 3 AF-pontot is egyszerre.
9-pontos AF-nál a gép választja ki a legközelebbi meghatározható
kontrasztú tárgyat és erre állít élességet, szpot beállításnál pedig
minden esetben a középső mérőmező lesz aktív.

Az automata élességállítás nem mutatott különösebb anomáliákat.
Többségében gyorsan és pontosan működött. Gyengébb fény esetén
narancs színű segédfénylámpa támogatja a működését. A működési
tartomány tekintetében kétféle mód közül választhatunk: Normál AF és
AF Makró. Ezeket az objektívtubus bal oldalán lévő háromállású
kapcsolóval válthatjuk. A normál AF nagylátószögnél 50 cm és
végtelen, míg tele állásban 100 cm és végtelen között működik.
Makróra kapcsolva 5 (nagylátószög) és 30 (tele) centimétertől indul
az automata élességállítás.


A manuális élleségállítás kissé körülményes egy ilyen kis,
élességállító gyűrű nélküli fényképezőgépen. Beállítása hasonló az
említett nagytestvérhez. Az objektív bal oldalán lévő kapcsoló
harmadik állása (MF) aktiválja a kézi fókuszt. Az élesség a gép
hátulján található kis joystickkal állítható be, amelynek
elmozdítására az LCD kijelző közepén egy nagyító ablak jelenik meg.
Legalábbis, ha a menüben engedélyeztük, a megjelenő ablak lehet 1/4
képernyő méretű és 2x nagyítású (MF1), vagy teljes képernyős 4x
nagyítással (MF2). Mindkettő elég jó felbontást és viszonylag pontos
élességállítást tesz lehetővé. A nagyított képkivágás a négyirányú
nyílgombokkal elmozgatható.
A joystick megoldás nem túl gyors –
legalábbis a nagyobb gépek gyűrűs beállításához képest – de
viszonylag pontos. A pontosságot az LCD jobb oldalán megjelenő
távolságskála is segíti. A skála kalibrációja: végtelen, 5m, 2m, 1m,
0,5m, 0,2m, 0,1m, 0,05m. A menüben méter helyett láb (ft)
mértékegység is beállítható.

Vaku

A Panasonic LUMIX DMC-LX2-re érdekes megoldású vaku került. A
hasonló kategóriás gépektől eltérően nem fixen beépített, hanem
felpattanó villanót kapunk, amely a gépváz tetejének bal oldalán lévő
gombbal oldható ki. A vaku így kissé távolabb (4,5 cm-re) kerül az
optikai tengelytől, ami ritkábban kialakuló vörösszemet jelent a
portréalanyoknál. Persze a nyúlszemeknek ez a kis plusz táv sem
vethet véget, de kétségkívül jó ötlet, ha nem is kényelmes. A vaku
teljesítmény szabályozását a négyirányú vezérlőgomb fel-nyilával
érhetjük el és a jobb-bal nyílgombokkal, vagy a joystickkal
állíthatjuk be, +/- 2 Fé tartományon belül 1/3 lépésekben. A villanót
kézzel visszatolva zárhatjuk le. Ha a gép kikapcsolása előtt ezt
elmulasztanánk, a DMC-LX2 szöveges üzenettel figyelmeztet a
feledékenységünkre és csak bezárt vakunál engedélyezi a kikapcsolást.


A beépített vaku módjai: kikapcsolt (csukott állapotban),
automata, auto + vörösszem eltávolítás, derítő, lassú szinkron +
vörösszem. A vakumódok között a négyirányú választógomb
jobb-nyílgombjával válthatunk. A villanó hatótávolsága, automata ISO
módban, nagylátószögnél 0,6-4,9 m, tele állásban 0,3-2,2 m.


Mivel a gép optikája igen komoly (28mm-nek megfelelő)
nagylátószöget ad, ezért ebben az állásban komoly feladat hárul a kis
fényforrásra. 16:9-es oldalaránynál a sarkok fényvesztesége már
jelentős, ahogy az alábbi képeken megfigyelhető. Mind a négy sarok
átlagát vettük, amely így 45% körüli. Sokkal jobb az eredmény, ha 4:3
oldalarányra kapcsolunk mivel így a problémás sarkokat levágja a gép.
Ebben az esetben kedvezőbb, 26%-os fényerőcsökkenést láthatunk, ami
átlagosnak mondható.

Vakuval készült felvétel fényeloszlása

Sarkokban tapasztalható fényerőcsökkenés:
~45% eff.

fényeloszlás formája
(képmanipulálással kiemelve!)

Csatlakozók, akku, memóriakártya


A fényképezőgép jobb oldalán elhelyezett, egyszerűen kihajtható,
műanyag ajtó mögött két csatlakozóaljzat található. A felső az
audio/video és az USB kombinált aljzata, az alsó pedig az
opcionálisan megvehető hálózati tápegységé. A videókimeneti normák,
NTSC vagy PAL, melyeket a menüben állíthatunk be. Már az FZ50 cikkben
is kifejtettem, milyen lehangoló, hogy 2006-ban, egy több mint 100
000 forintos fényképezőgépben még sima USB bemenetet találunk, de úgy
látszik valahol spórolnia kellett az előállítási költségeken (már, ha
az USB 2.0 kapcsolat plusz költség).

Sok kicsi sokra megy! A költségek lefaragása úgy tűnik a memóriát
is érintette. Az előd 32MB-os ajándék SD kártyája helyett a DMX-LX2
ben 13MB belső memóriát kapunk. 13MB-ot egy 10,2 megapixeles, RAW
formátumban is dolgozó fényképezőgéphez! Tudom, hogy az ajándék
memóriakártya és a belső memória többnyire csak mutatóba jó, és aki
használni is szeretné a gépét az gyorsan beszerez egy jóval nagyobb
kapacitásút. Amellett viszont nehéz elmenni, hogy a legnagyobb
felbontású, legjobb tömörítésű JPEG-ből 2 darab, RAW-ból pedig 0,
azaz zéró fér a belső memóriába.
Kicsit javít a helyzeten a nagy
kapacitású SDHC memóriák támogatása, így 2GB-nál nagyobbak is
használhatók a gépben. A támogatott memóriakártyák: Secure Digital
(SD), Secure Digital High Capacity (SDHC) és Multimedia Cad (MMC). A
kártyák a gép alján lévő memória/akku foglalatba helyezhetők, amit
egy állványon is könnyen nyitható műanyag ajtó véd. Még egy plusz
pont.

Egy CGA-S005E típusú lítium-ion akkumulátor jár a géphez, a hozzá
való DE-A12 hálózati töltővel együtt. Az akku kapacitása 1150mAh.
A
gyártó mérései szerint – amelyek egyébként a nemzetközi CIPA
szabványon alapulnak – egy feltöltéssel kb. 300 kép készíthető.
Méréseink a legritkább esetben szokták megközelíteni a gyártóét,
viszont ez esetben meg is haladták azt. Nálunk kb. 320-330 képig
bírta szusszal az akku, ami jó teljesítmény. Feltöltése kb. 100
percet vett igénybe.