Különlegességek
A következőkben az elsősorban képkészítés előtt beállítható képi hatásokat tekintjük át. Mivel azonban a K-m rendelkezik gépen belüli RAW feldolgozás lehetőségével, ezeket a paramétereket utólag is megadhatjuk, s utólag is készíthetünk a RAW fájlokból módosított hatású képeket (bár a zajszűrés paramétere az egyedi beállítások között található, ennek is van hatása az utólagos konvertálásra).A RAW képek gépen belüli feldolgozása akkor is jól jöhet, ha fogytán a kártyahelyünk. Ilyenkor a kevésbé lényeges képeket átalakíthatjuk JPEG formátumúvá, s a RAW formátumú változat törlésével közel 8 MB-ot takaríthatunk meg.
Az oldal másik felében a JPEG képek feldolgozására, vagyis az utólagos módosításokra nézünk példákat.
Képi üzemmódok
Ha a képek színezetén szeretnénk módosítani, a legegyszerűbb, ha képi üzemmódot váltunk. Itt ugyanis előre definiálva találhatunk többféle képi üzemmódot, melyek nem csak a színezet, de a kontraszt és élesítés paramétereit is előre beállítva tartalmazzák. Ezen érték egy részét szabadon módosíthatjuk, úgy mint színtelítettség, színezet-eltolás (Hue), kontraszt, élesítés/képkeménység.
Választhatunk különféle fekete-fehér szűrőket, illetve a monokrom képeket színezhetjük is kék és szépia irányba 4-4 értékkel.
Nézzük az egyes üzemmódokat (a képek alatt az előre definiált profil adatai láthatók).
Képi üzemmódok
- Bright
(világos) - Natural
(természetes) - Portrait
(portré) - Landscape
(tájkép) - Vibrant
élénk - Monochrome
(monokróm)
+1 konraszt, +1 élesítés
+2 konraszt, +1 élesítés
- nincs szűrő
- zöld szűrő
- sárga szűrő
- narancs szűrő
- vörös szűrő
- kék szűrő
- bíbor szűrő
- cián szűrő
- infravörös szűrő
- kék színezet 4
- szépia színezet 4
Képkeménység / élesítés
Az élesítés mértékét -4..+4 között állíthatjuk, melyek finoman lágy és élesen kemény képeket eredményezhetnek. Ezen kívül finom élesítés is használható szintén ±4 értékben, ennek során az élesítés rádiusza kisebb lesz, így az apró részletek is jobban kijönnek, ezzel együtt kevésbé jelenik meg aura-hatás.
Kontraszt
A kontraszt paraméterét is -4..+4 közé állíthatjuk be, így nekünk tetsző képet készíthetünk a kemény kontrasztú és finomabb átmenetű képek között.
Nagyobb dinamikaátfogást igénylő témáknál érdemes a kontrasztot csökkenteni.
Színtelítettség
Szintén ±4 értékben állíthatjuk a képek színtelítettségét.
Színezet-eltolás
±4 értékben tolhatjuk el a fotók színezetét.
Utólagos digitális szűrők
A kész JPEG képeket utólagosan is módosíthatjuk, ezeket a funkciókat RAW fájlokra nem alkalmazhatjuk. A legtöbb digitális szűrő részben paraméterezhető, ezeket a képek alatt írtuk le, de a képeken csak a szélső érték/értékek hatását mutatjuk be.
A digitális szűrők között a fekete-fehér és a szépia már megszokottnak számíthat, a lágyítás kellemes hatású képek készítését teszi lehetővé PhotoShop tudás nélkül is. A karcsúsítás és összenyomás valós értékére nem sikerült rájönnünk, ellenben a színezés és a fényerő módosítás a hibás fehéregyensúlyú, ill. alul- vagy kissé túlexponált felvételek számítógép nélküli javítását könnyíti meg.
Az illusztráció különleges effektet alkalmaz, ha valakinek éppen erre lenne szüksége, kényelmes lehet közvetlenül a gépen megoldani.
A HDR – mint a nagy dinamikatartomány rövidítése: High Dynamic Range – nevével ellentétben egyáltalán nem változtatja a kép dinamikatartományát, ellenben a hibásan elkészített HDR képekre jellemző aura hatást remekül utánozza. Nos, ha valakinek a HDR csupán ennyit jelen, annak igen hasznos funkció lesz. Aki viszont valódi HDR képeket szeretne készíteni, maradjon az expozíció sorozatnál és a szoftveres összerakásnál.
Az egyes effektek némelyike paraméterezhető is, vagyis hatásuk mértéke módosítható. A paraméterezhetőség és ennek tartománya a lenti képek alatt olvasható.
Digitális szűrők lejátszás módban
- Trükk f.gép
- nagy kontraszt
- lágy fókusz
- csillag szűrő
- retró
- szín kiemelés
- illusztráció
- HDR
- fekete-fehér
- szépia
- színezés
- karcsúsítás
- világosítás
- egyedi
nagy kontraszt 0..3; lágyítás 0..3; csúcsfények kiemelése -3..+3;
tónus törés: ki, vörös, zöld, kék; árnyékolás (vignett) -3..+3,
árnyékolás típusa 6 féle
Dinamika-tartomány kiterjesztés
Az érzékenység beállításánál választhatjuk ki a dinamika kiterjesztést. Bekapcsolt – vagyis 200% feliratú – üzemmódjában a minimális érzékenység ISO200 lesz.
Némely más géppel ellentétben a Pentax dinamika kiterjesztő módja nem annyira látványos, nem igen piszkálja meg a sötétebb részeket (mint ahogy Pl. a Nikon vagy Olympus belépőszintű gépei teszik), s sokkal finomabban, óvatosabban bánik a világos részletekkel is. Az egyszer biztos, hogy nehéz kiszúrni a különbséget egy átlagos képen, de nem is ott van a jelentősége. Ahol valóban kiégés közeli részletek vannak, ott bizony segíthet a finom textúra megőrzésében. A dinamia kiterjesztése tehát itt nem csupán a sötétebb tónusok szoftveres kivilágosítását jelenti, hanem valódi előnyt jelent a csúcsfények részleteinek megőrzésében.
Ez a módszer tehát inkább hasonlít a Canon EOS-40D-ben már megismerttel, ami véleményem szerint sokkal ésszerűbb megoldás, mint a sötét tónusok világosítása. Az ugyanis nem növel valós dinamikát.
Részemről nagy pirospont a Pentaxnak ezért a funkcióért. Komoly fotósok biztos hasonlóan örülnek velem együtt (persze belépőszinten viszonylag ritkább e funkciót igénylők száma, de hazánkban sajnos nem minden esetben az igények, mint inkább a pénztárca vastagsága szab határt vágyainknak).
A lent látható képeken megbizonyosodhatunk róla, hogy a csúcsfények megőrzése nem csak JPEG, de RAW képeknél is megtörténik. Jól látható az is, hogy JPEG-nél a csupán 8 bit/csatorna színmélység miatt a dinamika kiterjesztést erősebbre vették (nagyon helyesen tették), míg RAW-ban ez a hatás cseppnyit gyengébb (hiszen ez úgyis jobban feldolgozható).
A jobb láthatóság érdekében a képek kiégett (255,255,255 RGB értékű) pixeleinek megfestett változatát is elkészítettük.
Dinamika tartomány (D-Range)
Stabilizálás
A stabilizálás hatékonyságát most külön nem vizsgáltuk, tekintettel arra, hogy csak egyetlen 18-55 mm-es objektív állt rendelkezésre, valamint sajnos időnk se maradt rá.
A következőkben idézzük a Pentax K-200D-nél tapasztaltakat, melyek igen nagy valószínűséggel a K-m-re is igazak lesznek, hiszen a bejelentéskor nem emelt ki a gyártó olyasmit, amely a stabilizátor fejlesztéséről szólna:
A stabilizálás tesztjeim az egyre nagyobb felbontású fényképeken egyre rosszabb hatásfokot mutatnak. Ez nem feltétlenül a stabilizátorok hibája, inkább annak tudható be, hogy a nagy felbontás jobban láthatóvá teszi a kisebb berázásokat is.
Nem véletlen, hogy aki régóta fotózik 13-14 Mpixeles fényképezőgéppel (lásd full-frame vázak) már nem a szokásos reciprokszabályt alkalmazza, hanem ha biztosra akar menni, akkor legalább 4-gyel szorozza a fókusztávolságot. Hangsúlyozom, mindezt fullframe-en. Lassan úgy tűnik, hogy APS-C-re is beszivároghat ez a gyakorlati szabály, hiszen a nagy felbontás precízebb megoldásokat, ezáltal biztosabb kézben tartást is igényel.
Jelen tesztünkben mégis azt láthatjuk, hogy a 200 mm-es objektívvel azért az 1/320 mp még jó eredményt az 10 képből 10-szer. Ez az adat azonban nem tükrözi azt, hogy a 10 felvétel között azért vannak élességbeli különbségek (autofókusz kizárva, manuális módban dolgoztam), de az enyhén elmosódott, kissé homályos képet még elfogadtam berázásmentesnek.
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a próba alapján kis kompromisszummal 100%-os berázásmentességet elvárva a stabilizátor jóindulattal 1 Fé előnyt hoz. Szigorúbban nézve azonban ez a 2/3 Fé-et sem biztos, hogy elérné.
Ha 50%-nyi berázást megengedünk, akkor az 1 Fé-et határozottan hozza a stabilizátor. Ez azonban még mindig elég kevésnek tűnik. (Reméljük hamarosan egy optikailag stabilizált optikával is kipróbálhatunk egy hasonló felbontású tükörreflexes vázat).
A stabilizátor hatékonyságát most is nagy gyújtótávolsággal teszteltem, méghozzá a Pentax smc DA* 200mm f/2.8 ED [IF]SDM-mel.
A tesztet 1/400 mp-es záridővel indítottam, majd 1/3 Fé-enként csökkentettem a záridőt. Minden egyes zársebességnél 10-10 kép készült stabilizátor nélkül és stabilizálva, amelyek közül később szemrevételezéssel döntöttem el, hogy berázottnak, vagy jó képnek fogadjam-e el.
Az így kapott számokból egyfajta értékelését képezhetjük a stabilizátornak, persze ez igen szubjektív, hiszen maga a válogatás is az volt.
