Felépítés
Ergonómia
Kétféle ember létezik a Földön. Akinek tetszik a Pentax MX-1 formavilága és akinek nem. Ezzel gyakorlatilag mindent elmondtam a gép külső megjelenéséről, mely jobbára retró hatású, az 1976 és 1985 között piacon lévő régi filmes Pentax MX-re hajaz, persze azzal a különbséggel, hogy a digitális változat formára sem SLR szerű.
A régies hatás miatt tehát a kialakítás vagy tetszik, vagy nem. Aki az új formák szerelmese, arra hiába erőltetnénk egy régi design-t, nem fog neki tetszeni. De azt határozottan merem állítani, hogy a maga nemében a Pentax MX-1 igen szépre sikerült. A gép felső részén és alján végigfutó, magnézium színűre festett sárgaréz burkolat adja az egész gép külsejének fűszerezettségét.
Ami a használhatóságot illeti, nos, egy markolatszerűség azért elkélt volna rá, igaz, akkor borul az MX-szel való hasonlóság. Szintén a filmes MX-szel történő hasonlóság miatt kerülhettek a nyakpántot fogadó szemek a gép elejére, amely egyéb iránt teljesen rosszul pozícionált. Mivel bőven a tömegközéppont előtt helyezkednek el a szemek, ennek következménye, hogy a gépet nyakban hordva az erősen felfelé billen. Ez nem csak idegesítő, de szerintem rettentő bután is néz ki. Értem én, hogy nagyon az MX előtt akartak tisztelegni a fejlesztők, de azért a régi kor tervezési hibáit nem feltétlenül kellett volna átvenni.
Ezen kívül azonban nem lehet rosszat mondani a gép ergonómiájáról. A könnyed kezelhetőséget teljesen körbeforduló üzemmódtárcsa és külön expozíciós tárcsa is segíti, hátul pedig egy vezérlőtárcsa és négy irányú, programozott funkcióval rendelkező navigáló gombok is helyt kaptak. Az LCD dönthetősége és felfelé hajthatósága pedig a fej fölüli, illetve talajhoz közeli képkészítést könnyíti meg.
Könnyű dolgunk van a fotózás paramétereinek beállításakor és az egyéb funkciók kiválasztásakor is, hiszen az Info gomb megnyomására remek helyi menü jelenik meg, ahol a legfontosabb beállítások pillanatok alatt elvégezhetők (lásd az LCD-ről szóló résznél).
Kompakt gépről lévén szó, maga a masina egyébként nem túl magas, egy átlagos férfikéz gyűrűs és kisujja simán lelóg a gépvázról, ami így a megtámasztásban segédkezhet.
A fém állványmenetet a gép alján, annak közepén helyezték el, pár centiméterrel az optikai tengely vetületétől. Erre a kisebb méret tartása érdekében volt szükség. Sajnos emiatt állványra helyezett gépnél sem az akku, sem a memóriakártya nem lesz cserélhető, még kis méretű állványtalp használatakor sem.
Optika
A Pentax MX-1 nevű prémium kompaktjába 6-24 mm-es f/1,8-2,5 kiváló fényerejű objektív került. A szenzorméret miatt a kisfilmre átszámított fókusztávolság itt 28-112 mm-nek megfelelő. Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy manuálisan zoomolható objektív került a gépre, legalábbis a tubus végén látható gyűrű erre enged következtetni. Ez azonban csupán design elem, sajnos nincs semmilyen funkciója.
A frontlencsét kikapcsolt állapotban a mellékelt műanyag kupak felhelyezésével védhetjük meg a környezeti behatásoktól.
Az objektív elé szűrőt nem tekerhetünk fel, viszont maga az objektív tartalmaz egy ND8-as (3 Fé-es) természetes szürke szűrőt, amelyet ki és bekapcsolhatunk, illetve ennek vezérlését a gépre is bízhatjuk. Automatikus ND kezelés esetén azonban vélhetően szoftverhiba miatt expozíció sorozat nem jól készül, ez esetben az első képnél használja a gép az ND szűrőt (ha szükséges), míg a további két felvételnél valamiért nem, aminek következménye, hogy az utolsó két kép közel 3 Fé-kkel túlexponált lesz. Firmware frissítéssel ez remélhetőleg javítható lesz.
Az ND szűrő valós, kívánt hatását a Különlegességek oldalon mutatjuk be.
Bár nem firmware hibára utal, de érdemes tudnunk azt is, hogy a rekesz F8 blendénél már erős diffrakciót okoz, ami nagyon lágy képet ad. Érdekes, hiszen F5,6-nál, F6,3-nál még remek részletgazdagságban gyönyörködhetünk (kompakthoz képest), s még az F7,1 is egészen elfogadható, de az F8 hirtelen már komoly minőségi romlást hoz az előzőekhez képest. (A lenti képkivágásokon túl a cikkünk alján linkelt tesztfotóink között is található rekeszsorozat, ahol hasonló hatást láthatunk).
Az objektíven belül központi zárat helyeztek el, amely 1/2000 mp-es maximális zársebességre képes. Ezen kívül viszont a szenzor elektronikus zárát is használhatjuk, amelynek engedélyezését követően 1/8000 mp is elérhetővé válik zársebesség előválasztás, illetve manuális módokban.
Az optikai zoomon felül ha szeretnénk, maximum 2×-es digitális zoomot is használhatunk.
Képérzékelő
A kompakt gépek között manapság (sajnos) már a nagyobbak közé tartoznak az 1/1,7″ típusúak, melyek 7,6×5,7 mm képfelületet adnak. Korábban (úgy 2005-ig bezárólag) a kompakt gépek nagy szenzorának a 2/3″ típus (8,8×6,6 mm) számított, azonban vélhetően gazdasági okokra vezethető vissza, hogy ma már az 1/1,7″ is a ritkaságok közé tartozik.
A Pentax MX-1 ennek megfelelően 1/1,7″ típusú BSI-CMOS szenzorral rendelkezik, melynek teljes felbontása 12,76 képpont. Ebből képalkotásra 12,0 millió pixelt használ fel a gép, így maximális felbontásban 4000×3000 pixeles fotókat készíthetünk 4:3 oldalaránnyal. Kisebb felbontást választva 7M, 5M és 3Mpixeles felbontás áll rendelkezésünkre, az oldalarányt 4:3-on kívül 16:9-re, 3:2-re és 1:1-re állíthatjuk.
A képeket JPEG vagy RAW (DNG) formátumban menthetjük el, JPEG-nél Fine és Normal tömörítés választható. A kétféle képformátum együtt is használható, azaz egyszerre menthetünk RAW és JPEG fájlokat is, a fentiek közül bármelyik JPEG tömörítéssel.
Az érzékenység kézileg is megadható ISO100 és 12800 között 1 vagy 1/3 Fé lépésenként.
Az érzékenység megválasztását a fényképezőgépre is bízhatjuk, ez esetben megszabhatjuk a maximum választható érzékenységet.
A gyengébb megvilágításkor történő fotózás a gyári specifikációk szerint max. 3 Fé hatékonyságú szenzor eltoláson alapuló stabilizátor segíti.
LCD
A gépre igen jó minőségű LCD –t építettek. A 3″ képátlójú kijelző 920.000 képponttal igazán részletgazdag képeket jelenít meg, ráadásul nagy betekintési szöggel.
A megjelenítő háttérvilágítása ±3 lépésben változtatható, ezen kívül színezete is módosítható a kék-borostyán és zöld-bibor tengelyen ±7 lépésben.
Az LCD-t 90 fokban fel és 45 fokban le is hajthatjuk, oldal irányban azonban nem hajtható ki.
A kijelzőn felvételkor az expozíciós adatokon kívül kéttengelyű, virtuális horizont, élő hisztogram, segédrács és kiégett részek jelzése is megjeleníthető.
Az Info gomb megnyomása 15 elemből álló státusz képernyőt jelenít meg, ahol a főbb beállításokat módosíthatjuk közvetlenül, úgy mint képmód, fehéregyensúly, fénymérés, csúcsfény kompenzáció, árnyékkompenzáció, ND szűrő használata, fókuszterület mód, autofókusz mód, segédrács típusa, hisztogram, kép oldalarány, felbontás, fájlformátum, JPEG tömörítési fok és szenzor stabilizálás.
A felvételi mód érdekessége még, hogy a kijelzett adatok és ikonok a fényképezőgép elfordításakor orientációhelyesen jelennek meg (magyarul portré állású gépnél is vízszintes irányban olvashatók és láthatók a szövegek és ikonok).
Lejátszáskor világosság és RGB hisztogram, kiégett részek jelzése, alapadatok (érzékenység, rekesz, záridő, tömörítés), valamint részletes adatok is megjeleníthetők.
A fotók között a jobb és bal iránygombokkal lapozhatunk, folyamatosan nyomva tartva akár gyorslapozás módban. Ha a képekbe belenagyítunk, a kiváló felbontású LCD-nek köszönhetően tökéletes élességellenőrzést végezhetünk. Sajnos nagyított nézetben nincs lehetőség a képek közötti lapozásra.
Nagyított és Index nézeten kívül naptár nézet is rendelkezésre áll.
Vaku
A fényképezőgépbe felpattanó vakut helyeztek, amelyet a gép nem képes felnyitni, ezt minden esetben a fotósnak kell megtennie. A vakumódok között automatikus, tiltott, derítő, vörösszem csökkentő, vörösszem csökkentő derítő, hosszú szinkron, vörösszem csökkentő hosszú szinkron és második redőnyre szinkronizált hosszú szinkron választható. A vaku teljesítményét -2..+1 Fé között módosíthatjuk.
A vaku felnyitását a gép oldalán lévő gombbal kezdeményezhetjük, ennek hatására nagyjából 1 cm-rel kerül fentebb a villanó, mint a gép teteje, ez az optikai tengelytől 5 cm távolságot jelent. A képek alapján azt gondolhatnánk, hogy a vakufejet kézzel akár felfelé is fordíthatjuk indirekt derítéshez, ezt azonban a mechanika nem teszi lehetővé.
Csatlakozók, akku, memóriakártya
A csatlakozókat a fényképezőgép jobb oldalán egy műanyag ajtó mögött találjuk. Itt érjük el a kombinált USB/AV kimenetet, valamint a microHDMI aljzatot.
A memóriakártya foglalatát a gép alján, az akkumulátort is rejtő ajtó mögé helyezték. SD, SDHC és SDXC kártya is használható, s a gép támogatja az UHS-I nagy sebességű átvitelt is.
A készülékhez D-Li 106 jelű lítium-ion akkumulátort mellékel a gyártó, amely 3,6 V feszültségű, 1250 mAh kapacitású, azaz 4,5 Wh energiatároló képességű.
Az akku töltöttségét három állapotú ikonon ellenőrizhetjük.
Az akkumulátor foglalatot a már említett ajtó rejti, ennek zsanérja műanyag, de esetleges letörése sem okozza a gép használhatatlanságát. Az ajtó kinyitása után az akku még nem esik ki, azt egy retesz tartja a helyén.
Az akkumulátort külső töltőben tölthetjük fel, a teljesen lemerült akku 2 óra alatt töltődik fel . Gyári adatok szerint egy feltöltéssel 290 kép készíthető.