Kipróbáltuk: Samsung EX1 teszt

0

Felépítés

Ergonómia

Bár a Samsung EX1 olyan kompakt fényképezőgép, amelynél fontos volt a kis méret elérése, a gyártó ügyelt a lehetőségekhez mérten kényelmes fogás kialakítására. Nagyon komoly markolat természetesen nem hozható létre egy ekkora gépnél, ezért nem is lehetünk túl kritikusak. A semminél természetesen jobb az a markolat, amivel az EX1 rendelkezik, de azért a Canon e téren ügyesebb volt. A kis méretű, kemény gumi kiemelkedés valamelyest segít a gép stabil tartásában, nem utolsó sorban kényelmesebbé is teszi azt.

A kezelhetőséget nagyban meghatározzák a közvetlen funkció elérésre programozott nyomógombok ill. tárcsák, melyekből az EX1 is rendelkezik jópárral. Az objektív körüli bordázott tárcsa azonban nem sorolható ezek közé, mivel ennek bordázottsága sajnos csak dizájn elem. Vezérlőtárcsát viszont használhatunk, méghozzá a markolat elején és a gép hátulján egyaránt.

Az exponáló gomb és a zoomgyűrű a lehető legkülső helyre került, amely így kényelmes használatot tesz lehetővé. A ki-be kapcsoló gomb viszont kissé távol helyezkedik el a gép szélétől, így ezt inkább csak a bal kezünkkel érhetjük el. Cserébe viszont az üzemmód választás egyszerűen hüvelykujjunkkal történhet.

A fényképezőgép alján, nagyjából az optikai tengely vetületétől 2,5 cm-re helyezték el a fémből készült állványmenetet. Mivel az állványmenet igen közel található az akkumulátor és memóriakártya fedlapjához, így állványra helyezett gép esetében nem cserélhetünk sem akkut, sem memóriakártyát.

Optika

A Samsung EX1 legkiemelkedőbb tulajdonsága a kompaktoknál eddig még nem látott, kiváló fényerejű, nagy látószögű, stabilizált Schneider-Kreuznach zoom objektív. A fizikai 5,2-15,6 mm-es gyújtótávolság az alkalmazott CCD-vel olyan látószöget eredményez, mint egy kisfilmes 24-72 mm-es optika. A fényerő nagylátószögnél f/1,8, amely tele állásban sem romlik f/2,4 fölé.
A rekesz értékét 1/3 Fé-enként módosíthatjuk, érdekes módon a legszűkebb blendét, vagyis a legnagyobb F értéket a zoom köztes állásában, 36 és 57 mm-nél érhetjük el. Ez esetben F7,2 érték használható. Nagylátószögnél a legszűkebb blende F6,7, míg teljes tele állásban F6,9.
Az egyetlen dolog, amit sajnálhatunk, a komolyabb tele hiánya. A 72 mm-nek megfelelő fókusztávolság ugyanis egy átlag 3×-os zoomos kis kompakt 105 mm-es teléjétől már bőven elmarad. Aki tehát igényli a nagyobb gyújtótávolságot, kényelmetlenül érezheti majd magát az EX1 használata során. A jó fényerőért viszont fel kell áldoznunk valamit.
A konkurens gépekkel szemben az EX1 kikapcsoláskor nem tol automatikusan lamellákat a frontlencse elé, annak védelméről magunknak kell gondoskodni a mellékelt objektívsapka felhelyezésével.

Sajnos az objektív elé alap esetben nem tekerhetünk szűrőket, így közvetlenül makróelőtét alkalmazására sincs lehetőségünk, amely – mint később látni fogjuk – szükséges lenne a jó makróképesség eléréséhez. A gyártó brosúrája szerint viszont van opcionálisan megvásárolható 0,75×-es nagylátószögű előtét, amellyel 18 mm-nek megfelelő ultranagy látószög érhető el. Ezt az objektív tubusa körüli gyűrű letekerése után csavarhatjuk fel.
Ha viszont van menet, akkor lehet adaptert is használni. Samsung adaptertubusról nem tudunk, de más gyártóknál létezik ilyesmi. Micsoda merő véletlen, az EX1 menetmérete megegyezik a Panasonic DMC-LX3 52 mm-es menetméretével. Remélhetőleg a menetemelkedés is azonos, ezt azonban mi nem tudtuk ellenőrizni.

Optikai és digitális zoom

teljes kép

kivágott képrészlet
f=24 mm ekv.: 1x

teljes kép

kivágott képrészlet
f=72 mm ekv.: 3x

teljes kép

kivágott képrészlet
3×-os optikai és 4×-es digitális zoom

Képérzékelő

Szintén egy picit különlegesnek számít az egyszerű kompakt kategóriából már kikopott 1/1,7″ típusú szenzor. Az átlagnál egy kicsit nagyobb, de a bridge-ek között megszokott méretű képérzékelő kisebb mélységélességet, és azonos technológiát feltételezve jobb jel-zaj arányt produkál, mint a ma elterjedt 1/2,3″ típusúak. A CCD felbontása egyébként nem nevezhető óriásinak, hiszen manapság a kompakt gépek között ez számít a legkisebbnek. A 10 Mpixeles képek ettől függetlenül kiválóan nagyíthatók akár A4-nél nagyobb méretre is.
Legnagyobb felbontásban tehát 3648×2736 pixeles képeket készíthetünk, 4:3 oldalaránnyal. Ezen kívül választhatunk 8, 5, 3 és 1 Mpixeles felbontást. Ezen túlmenően lehetőségünk van 3:2, 16:9 és 6:6 oldalarányú fotók készítésére is. 16:9-es oldalaránynál 7 Mpixeles és FullHD 2 Mpixeles felbontást is választhatunk.

A fotókat nemcsak veszteséges JPEG, de veszteségmentes RAW formátumban is elmenthetjük. Előbbinél 3 tömörítési fok közül választhatunk: Extrafinom, Finom, Normál.
A RAW formátum sajnos azon túl, hogy veszteségmentes, tömörítetlen is, ami a 10Mpixeles felbontás ellenére irgalmatlan nagy fájlméretet eredményez. A több, mint 20 MB-os képfájlok így gyorsan megtölthetik memóriakártyánkat.

A gép alapérzékenysége ISO80, melyet ISO100-at követően 1Fé-enként növelhetünk, egészen ISO3200-ig, ahol még mindig 10 Mpixeles felbontás áll rendelkezésünkre. A manuális beállításokon túl automata ISO mód is választható, amely maximum ISO400 érzékenységig emel.

Fájlméretek és tárolható képek száma
Felbontás, tömörítés méret* 23 MB-os kártyán* 2 GB-os kártyán*
3648×2736 RAW 24529 KB 0 83
3648×2736 Extrafinom 4503 KB 5 454
3648×2736 Finom 2392 KB 9 856
3648×2736 Normál 1671 KB 13 1225
3648×2432 (3:2) Extrafinom 3468 KB 6 590
3648×2432 (3:2) Finom 2351 KB 9 871
3648×2432 (3:2) Normál 1445 KB 15 1416
3648×2048 (16:9) Extrafinom 3635 KB 6 563
3648×2048 (16:9) Finom 1919 KB 11 1067
3648×2048 (16:9) Normál 1349 KB 17 1518
3264×2448 Extrafinom 3864 KB 5 529
3264×2448 Finom 2090 KB 11 979
3264×2448 Normál 1447 KB 15 1415
2736×2736 (6:6) Extrafinom 3559 KB 6 575
2736×2736 (6:6) Finom 1858 KB 12 1102
2736×2736 (6:6) Normál 1293 KB 17 1583

*JPEG esetén a tényleges fájlméret, illetve a kártyán tárolhatófotók száma erőteljesen függ a használt érzékenységtől, illetve a fotózott témától!

Kijelző

A kijelzőnk is különleges és átlag feletti, köszönhetően a Samsung LCD-k és AMOLED-ek terén nyert tervezési, fejlesztési és gyártási tapasztalatának. Míg más gépekben még mindig az LCD-k az egyeduralkodók, addig a Samsung komolyabb gépeibe már AMOLED-et épít. A LED háttérvilágítású LCD tévékkel szemben az AMOLED valóban LED-ekből áll, amelyek közvetlenül a képmegjelenítést szolgálják. Ennek köszönhető az ilyen kijelzők tökéletes feketéje, amely itt nem más, mint a LED-ek kikapcsolt állapota. Ekkor a kis diódák egyáltalán nem világítanak, így nem csoda, hogy kiváló feketéket érhetünk el (az LCD technológiánál a háttérvilágítás fényét a folyadékkristállyal és a panel előtt elhelyezett polarizációs szűrővel kell a lehető legnagyobb mértékben blokkolni).

A rövid technológiai ismertető után nézzük nagyobb vonalakban a kijelző tulajdonságait. A 3″ (7,8 cm) képátlójú AMOLED 920 ezer világító diódából épül fel, amely összességében VGA felbontást (640×480 pixel) ad. A fényerőt sötét, normál és világos értékűre állíthatjuk, ill. választhatunk automatikus módot is. A betekintési szög természetesen nagy, de ez az OLED kijelzőknél nem meglepő (ne keverjük össze most sem a LED-es háttérvilágítással). S bár a technológia kiváló feketéket nyújt, valami oknál fogva ezt csak bizonyos üzenetek hátterénél láthatjuk, sem az élőképnél, sem a lejátszásnál nincs teljes fekete háttér.
A fényképezőgép kikapcsolt állapotában a kijelzőt befelé fordítva óvhatjuk meg a nem kívánatos karcolódásoktól. A közel 180 fokban kihajtható és 270 fokban elfordítható megjelenítő így fej fölüli, és földhöz közeli fotózáskor is jó láthatóságot biztosít, akár fekvő, akár álló formátumnál.

Különböző segédrácsok

Fényképezés során a DISP gombbal változtathatjuk a kijelzőre kerülő információk mennyiségét: csak alapvető információk (fókuszkeret, rekesz, zársebesség, expozíciós skála, hátralévő képek száma, akkuállapot), összes információ (előzőek + kioldási mód, felbontás, tömörítési fok, fénymérés, vakumód), élő hisztogram (előzőek + kis méretű világosság hisztogram), csak segédrács. Ha 4:3 oldalaránnyal fotózunk, akkor a csak segédrács üzemmódon kívül az összes többi csalóka lehet, ugyanis ilyenkor a gép a kijelző alsó részén az élőképen áttetsző módon információs csíkot jelenít meg. Mivel ez a végső kép egy részét is eltakarja, így a precíz komponálást el is felejthetjük. Fotózásaim során nem egyszer kellett átkapcsolnom csak segédrács megjelenítési módra, pontosan azért, hogy ne takarja ki az információs sáv a kép egy részét. További kellemetlenség, hogy a csak segédrács megjelenítési módnál sem a rekesz értékét, sem a zársebességet nem jeleníti meg a gép akkor sem, ha azt éppen módosítjuk. Módosítás előtt tehát vissza kell váltani a kijelzési módot.
Lejátszás módnál szintén van lehetőségünk a kijelzett információk mennyiségének megváltoztatására. Ez esetben csak kép, kép + alapadatok (fájlnév, rekesz és zársebesség érték), összes adat (előzőek + hisztogram, érzékenység, vakumód, felbontás, készítés dátuma). Kár, hogy hisztogram megjelenítésnél sem láthatjuk megjelölve a kiégett részeket.

Indexkép és képnagyítás

A lejátszott fotók a hátsó vezérlőtárcsával, illetve a jobbra-balra iránygombokkal lapozhatók. Képtörlésre egyenként, és több fotó megjelölésével is van lehetőségünk. A fotók nagyítása max. 11,4×-es mértékű lehet, amely 2:1-es nézetet jelent. Ilyenkor a kép pixeleit már nagyítva jeleníti meg a gép (a kép 1 pixele a kijelző 4 képpontjára kerül, vagyis a fotó 320×240 pixele kerül a kijelzőre). Az élesség ellenőrzéséhez a 11,4×-es nagyítás talán már kicsit sok is, ehhez leginkább az 5,4×-es nagyítás a jó, még akkor is, ha ez nem raszterillesztett. A kiváló felbontású kijelző ennek ellenére szép részleteket rajzol ki.
Nagyított nézetben sajnos nem lapozhatunk a képek között, pedig ezt a vezérlőtárcsák segítségével gond nélkül elvégezhetnénk. Így képek közötti fókusz összehasonlítás sem használható. Indexképes megjelenítéskor dátum szerinti, típus szerint szűrve, 3×3-as és 5×4-es módokat választhatunk.

A fényképezőgépre kis mérete miatt elektronikus kereső nem került.

Vaku

A Samsung EX1 felpattintható vakut kínál a téma műfénnyel való megvilágítására. A gép bal sarkába helyezett villanó kinyitott állapotban 5 cm-re helyezkedik el az optikai tengelytől. Használat előtt a vakut minden esetben nekünk kell kézzel felnyitni, erre a fényképezőgép önmagától nem képes.
A vakumódok közül tiltott, derítés és lassú szinkron választható, P módnál további lehetőségek is kínálkoznak: vörösszem csökkentő, lassú szinkron, vörösszem javító (képfeldolgozás). Érdekes, hogy rekesz-előválasztás módban sokkal kevesebb a használható vakumód, amelyek közül még a vörösszem csökkentő is hiányzik. Hogy ezt miért így oldotta meg a gyártó, az örök rejtély marad.

A villanó csak egyképes üzemmódban működik, sorozatnál nem használható. A vaku teljesítményét -2 és +2 értékben szabályozhatjuk, bár azt nem tudni, hogy ez fényértéket jelent-e.

A vaku teljes teljesítményű kisülése után max. 5 mp alatt töltődik fel.

A Samsung EX1-re külső rendszervakut is illeszthetünk, ehhez a gép tetején vakupapucsot helyeztek el, melyet vakdugóval védhetünk. Vélhetően a festett vakusaru miatt középpontos vaku nem villan el az EX1-gyel.

Csatlakozók, akku, memóriakártya

A csatlakozókat a fényképezőgép jobb oldalán, egy műanyag ajtó mögé rejtve találjuk. Ide helyezték a kombinált USB és AV csatlakozót, és a HDMI kimenetet.

A felvételeinket a gép belső, 23 MB-os memóriájába, vagy opcionális SD/SDHC memóriakártyára menthetjük. Érdekes, hogy a gyári adatlapon még 1 GB beépített memória szerepelt, ezzel szemben a mi példányunkban csak 23 MB volt elérhető. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a belső memóriát csak végszükség esetére, kisegítő memóriának használhatjuk.

Az energiaellátást SLB-11A jelű, 3,8 V-os, 1130 mAh-s (4,2 Wh) kapacitású Li-ion akkumulátor szolgáltatja. Az akku töltését a fényképezőgépen belül végezhetjük, ha azt USB kábelen számítógéppel vagy a mellékelt hálózati adapterrel összekötjük. Az USB-s töltés előnyös megoldás akkor, ha egyébként is vinnénk magunkkal netbookot, vagy notebookot, hiszen ez esetben nincs szükség az adapter bepakolására is. A tesztpéldányunknál többször előfordult, hogy a teljesen lemerült akkut nem kezdte el tölteni a fényképezőgép. Ilyenkor a megoldás az, hogy töltőre csatlakoztatás mellett az akkumulátort ki majd be kell helyeznünk.
Mind a memóriakártya, mind az akkumulátor egy közös ajtó mögött található, melyet teljes méretében fém megerősítéssel láttak el. Az ajtó esetleges letörése egyébként nem okozná a gép használhatatlanságát, mivel nyitott ajtóval is működőképes marad.