Képminőség
Képzaj
A Samsung EX1 átlagnál nagyobb méretű, de átlagnál kisebb felbontású szenzora elméletben egy kis előnyt ad a gépnek a képzaj tekintetében. Gyakorlatilag viszont manapság már leginkább a zajszűrés az, ami eldönti a végkimenetelt – legalábbis a kompaktok szegmensében. Nézzük hát, mit kínál a Samsung EX1.
Az ISO80 és ISO100 nem igen különbözik egymástól zaj szempontjából, de ez nem is meglepő, hiszen maga a két érték is csak 1/3 Fé-re van egymástól. Zajszűrésben ránézésre semmi különbség, képzajban pedig hajszálnyival az ISO100 tűnik zajosabbnak, de ez csak a homogén felületeknél látható. Az ilyen egyenszínű részek egyébként jól mutatnak, bár azt nem mondhatjuk rá, hogy zajtalan, komoly képzaj nem jelentkezik. A RAW-ból konvertált képeken természetesen több képzaj fedezhető fel, a színzaj azonban nem zavaró mértékű, s csak a homogén területeknél érhető tetten.
ISO200-nál kicsit erősebbé válik a zajszűrés, ami miatt kevesebb részlet marad a képen (lásd 2. kivágás). A képzaj viszont az erősebb szűrés miatt nem lesz szemmel láthatóan magasabb. A RAW-ból konvertált képek részletgazdagabb területein is észrevehető már a színzaj hatása.
ISO400-nál tovább nő a zajszűrés foka, ami még inkább csökkenti a részleteket, emellett viszont itt már magasabb a remanens képzaj is, mint ISO200-nál. RAW-ból konvertálva a részletek természetesen megmaradnak, de ezek egy részét már a zaj elfedi.
Szintén erősebb zajszűrés vár ránk ISO800-nál, ahol az apró részletek már egybefolynak, így a cérnaspulni egyes szálai nem különíthetők el egymástól. A megmaradt képzaj kicsit erősebb, mint ISO400-nál, ezen felül pedig megjelenési formája az apró szemcsézettség helyett inkább közepes foltokként jellemezhető. Nagy méretű nyomatnál ez az érzékenység JPEG képnél már jól látható lágyulást fog eredményezni. RAW formátumnál még mindig jók a részletek, de a képzaj is komoly, ami nem csak a homogén, de a részletgazdag területeknél is zavaróan hat.
Nem meglepő módon ISO1600-nál is nő a zajszűrés foka, ennek ellenére magasabb a képzaj, főként a kék csatorna zaja marad látható, ami kék foltosodáshoz vezet. Ezen kívül fekete pixelzaj is megjelenik a középtónusú részeknél, ami ISO800-ra még nem volt jellemző. RAW kép zajszűrés nélkül gyakorlatilag csak kis képméretnél ad elfogadható eredményt.
S végül ISO3200-nál a zajszűrés oly’ mértékű, hogy az apró betűk is összemosódnak, s itt már a képzaj is erős, a maga foltosodásával.
Összességében tehát JPEG-ben ISO200-ig nincs probléma, ISO400 kis kompromisszummal még nagy nyomatoknál is jól használható lesz, ISO800-tól viszont komolyabb kompromisszumra, vagy kis nyomatméretre lesz szükség. RAW formátumnál nagyobb a mozgásterünk, itt ISO400 és ISO800 is jó eredményt hozhat, ha kevésbé vagyunk érzékenyek a képzajra, vagy a Samsungénál jobb zajszűrő algoritmust használunk.
Érzékenység – képzaj
- ISO80
- ISO80-RAW
- ISO100
- ISO100-RAW
- ISO200
- ISO200-RAW
- ISO400
- ISO400-RAW
- ISO800
- ISO800-RAW
- ISO1600
- ISO1600-RAW
- ISO3200
- ISO3200-RAW
- ISO80
- ISO80-RAW
- ISO100
- ISO100-RAW
- ISO200
- ISO200-RAW
- ISO400
- ISO400-RAW
- ISO800
- ISO800-RAW
- ISO1600
- ISO1600-RAW
- ISO3200
- ISO3200-RAW
- ISO80
- ISO80-RAW
- ISO100
- ISO100-RAW
- ISO200
- ISO200-RAW
- ISO400
- ISO400-RAW
- ISO800
- ISO800-RAW
- ISO1600
- ISO1600-RAW
- ISO3200
- ISO3200-RAW
- ISO80
- ISO80-RAW
- ISO100
- ISO100-RAW
- ISO200
- ISO200-RAW
- ISO400
- ISO400-RAW
- ISO800
- ISO800-RAW
- ISO1600
- ISO1600-RAW
- ISO3200
- ISO3200-RAW
Az eredeti RAW fájlok letölthetők:
ISO100,
ISO200,
ISO400,
ISO800,
ISO1600,
ISO3200.
A szokásos ISO tesztképeink mellett azok 300 dpi-s 10×13 cm-es papírmérethez, vagyis 1228 pixel magasságúra átméretezett változatát is közzé tesszük. Digitális laborban ugyanis ekkora papírmérethez ekkora felbontású képet hoz létre a laborgép.
A lent látható képeken tehát azt ellenőrizhetjük, hogy egy 10×13 cm-es papírkép nagyító alatt hogyan nézne ki.
A valós képminőség teszteléséhez érdemes megnyitni a teljes képet, s egy 10×13 cm-es papírképpel a kezünkben addig távolodni a monitortól, hogy nagyjából hasonló méretet lássunk, mint a kezünkben lévő fotó.
Ekkora méretben ISO200-ig kiválóan dolgozik a EX1, ISO400-nál minimális lágyulás vehető észre, de ez annyira kis mértékű, hogy a végleges papírképen normál nézési távolságból nem igen lesz feltűnő. ISO800 és ISO1600 komolyabb lágyulást szenved a zajszűrés miatt, itt már a részletek kezedenek el-el tűnedezni, a cérnapulni kezd lapossá válni. ISO1600-nál ráadásul a zaj is jól látható lesz, nem csak luminancia zajként, de kék foltosodásként is, ami ISO3200-nál csak tovább erősödik.
RAW formátumnál ISO200-tól kezd zajosodni a kép, ISO400-nál már jól látható apró szemcsék jelennek meg a képen, ami ISO800-nál már zavaró mértékűvé válik. ISO1600 már csak komoly kompromusszummal ad elfogadható képet, az viszont tény, hogy aki szereti az élesebb, részletezőbb fotókat, annak a RAW-ból konvertált jobban fog tetszeni, mint az erősen zajszűrt JPEG.
Érzékenység – képzaj; 10×13 cm-es nyomatokon (szimuláció)
- ISO80
- ISO80-RAW
- ISO100
- ISO100-RAW
- ISO200
- ISO200-RAW
- ISO400
- ISO400-RAW
- ISO800
- ISO800-RAW
- ISO1600
- ISO1600-RAW
- ISO3200
- ISO3200-RAW
- ISO80
- ISO80-RAW
- ISO100
- ISO100-RAW
- ISO200
- ISO200-RAW
- ISO400
- ISO400-RAW
- ISO800
- ISO800-RAW
- ISO1600
- ISO1600-RAW
- ISO3200
- ISO3200-RAW
- ISO80
- ISO80-RAW
- ISO100
- ISO100-RAW
- ISO200
- ISO200-RAW
- ISO400
- ISO400-RAW
- ISO800
- ISO800-RAW
- ISO1600
- ISO1600-RAW
- ISO3200
- ISO3200-RAW
- ISO80
- ISO80-RAW
- ISO100
- ISO100-RAW
- ISO200
- ISO200-RAW
- ISO400
- ISO400-RAW
- ISO800
- ISO800-RAW
- ISO1600
- ISO1600-RAW
- ISO3200
- ISO3200-RAW
