Bevezető
Bevezető
A Nikon kicsit talán későn reagált a piaci igényekre. Mert valljuk be, a kis méretű, de nagy zoomos kompaktokra igenis van igény, s az nem tavaly jelentkezett. Azt is vegyük észre, hogy a Panasonic – mint a kategória úttörője – nem kevesebb, mint 4 évvel ezelőtt jelentette be a DMC-TZ1-et, melyet a világ első utazózoomjaként emlegettek, s melyet azonnali siker fogadott. Igaz, a Nikon ezekben az években elég rendesen hanyagolta a kompakt vonalát, szinte csak a tükörreflexeseire koncentrál. 2006-2007-ben a Nikon ontotta magából a kompakt gépeket, számszerűen mintegy 27 új modellt dobtak piacra. Mégis azt kell mondjuk, hogy ezek a gépek nem igazán hagytak mély nyomot az emberekben, s nem is voltak igazából különlegesek, vagy érdekesek. Jó részükön még az érzékenységet sem állíthattuk be kézzel. Na azért akad egy-két kivétel, 2006-ban a Coolpix S10 elfordítható optikával kínált 10×-es zoomátfogást, illetve 2007-ből származik a WiFi képes Coolpix S51c ultrakompakt. 2008-ban aztán kezdett magához térni kábulatából a Nikon, s picit jobban odafigyelt a kompakt vonalra is. Ebben az évben jelent meg a gyártó által régen elfelejtett ultrazoom kategória új trónkövetelője, a Coolpix P80, ami sajnos nem dobbantott nagyobbat, mint a konkurens gyártók gépei, de azért így is sikerült legalább akkorát ugrania, hogy pár vásárló kosarában landoljon.
E – talán kicsit hosszúra nyúlt – történeti áttekintővel csupán azt szerettem volna érzékeltetni, hogy nem kell ahhoz gazdasági világválság, hogy egy gyártó termékpalettájának egy része válságos helyzetbe kerüljön. A Nikon 2006-2008-ban megjelent kompakt gépeinek többsége ugyanis a „futottak még” szegmensbe szorult, s igazán kiemelkedő darabot nemigen láttunk. Szerencsére remekül magára talált a japán óriás, s idén már több komolyabb kompakt gépet kínál, többek között cikkünk tárgyát, a zsebrevágható, de 10×-es zoomátfogású Coolpix S8000-et.
