Nokia 808 PureView
Elsőként egy táblázatos összehasonlítás a Nokia 808 és az átlag kompakt fényképezőgép szolgáltatások között:
A Nokia 808 PureView és az átlagos kompaktok közötti különbségek |
||
---|---|---|
Nokia 808 PureView | átlagos kompakt | |
Szenzor | 1/1,2″ FSI-CMOS (10,67×8 mm) 41,3 megapixel 1,4 mikron pixelméret |
Kb. 3x kisebb felületû szenzort használnak, átlagban 14-20 megapixeles felbontással. 1,25 mikron pixelméret (16 Mpixelnél). |
Effektív felbontások | Teljes: 4:3: 38,2 Mpixel (7152 x 5368) 16:9: 33,6 Mpixel (7728 x 4354) PureView: |
A 16 megapixeles fényképezõgépek a legelterjedtebbek. |
Képformátumok | JPEG, Exif (Normál, Szuperfinom) |
Megegyezik az átlagos kompakt tulajdonságokkal, bár |
Objektív |
Carl Zeiss Tessar 8,02 mm F2,4 (16:9: 26mm ekv.; |
A 26-28mm-es nagylátószög már nem számít Fényerõben rosszabb a helyzet, mivel a többség |
Optikai stabilizátor | – | Nagyobb zoomátfogású fényképezõgépekben már teljesen általános az optikai stabilizátor használata . |
Zoom | Folyamatos digitális ( minõségi veszteség mentes) képkivágás Állókép: Videó: |
A 3-5x-ös optikai zoom belépõ szintnek számít (bár nem ez határozza meg a gép értékét). A 808 PureView-hoz hasonló képkivágásos zoomot több gyártó is alkalmaz kompaktjaiban. |
Élességállítás | Kontraszt alapú AF Érintéses AF-pont kiválasztás a teljes képmezõben Távolság: 15 cm-tõl végtelenig |
A kontraszt-alapú AF teljesen általános a kompakt világban is. A fókuszpontok kiválasztása többnyire körülményes, ha lehetséges egyáltalán. Érintõképernyõs gépeken – melyekbõl viszonylag kevés van még piacon – a mobiltelefonokhoz hasonló kijelölést kapunk. A kompakt fényképezõgépek többnyire 1-5 cm-rõl képesek élességet állítani, de elõfordulhat 0 cm-es munkatávolság is. |
AF módok | Végtelen Hiperfokális távolságra Makró Automatikus Videónál: folyamatos (ki, és be kapcsolható) |
A makró és normál AF távolságok többnyire beállíthatók a kompaktokon. Ennél komolyabb kínálat üzemmódokból csak a drágább manuális gépeken található, de az többnyire sokrétûbb a Nokia mobiljánál. |
Beépített szürkeszûrõ | ND8 (3 Fé) | Beépített szürke szûrõt többségében a mechanikus rekesz helyett használnak a középkategóriás kompaktok Komolyabb gépeken külön kapcsolható is elõfordulhat. |
Képernyõ | 4″-os AMOLED (ClearBlack) multi-touch, kapacitív érintõképernyõ 640 x 360 pixel (184 ppi pixelsûrûség) Corning® Gorilla® Glass |
Az átlag kompakt jelenleg 3″-os TFT LCD kijelzõt használ, Az LCD-k elõtt többnyire nincs extra védõréteg. |
Vaku | Xenon villanó (4 méterig) LED folyamatos fény (kikapcsolt, derítõ, automatikus, vörösszem csökkentõ) |
A beépített vaku szinte minden gépnél alap követelmény. Többnyire sokrétûbb a vakumód állítás, bár az olcsóbb gépekben nem is biztos, hogy találunk ilyesmit. A folyamatos (LED) fény egyáltalán nem elterjedt a fényképezõgépknél. |
Videó | H.264/MPEG-4 (25 Mbit/mp) 1920 x 1080 pixel (30/25/24/15 kocka/mp) 1280 x 720 pixel (30/25/24/15 kocka/mp) 640 x 360 pixel (30/25/24/15 kocka/mp) |
A nagyjából 35 ezer forint körül kezdõdõ CMOS szenzoros kompaktokban már megtaláljuk az 1920 x 1080 képpontos videót, de viszonylag ritka a frissítési sebesség ilyen részletes állíthatósága. |
Hangfelvétel |
sztereó |
A kompakt fényképezõgépek hangminõsége |
Kompozíciós segédrács | 1 db (harmadoló jelzésekkel) | Elég gyakori szolgáltatás, bár a belépõ szintû gépekben nincs. |
Expo sorozat | 3 vagy 5 képes 0,3, 0,7, 1,0 és 2,0 Fé lépésközökkel |
Egy átlagosabb fényképezõgépben szinte alapnak számít a 3 képes sorozat, de a beállíthatóság többnyire szerényebb. |
Önkioldó | 2, 10 és 30 mp | A 2 és 10 mp-es késleltetésû önkioldó általános. |
Idõszakos expozíciós sorozat | 2-1500 kép 5, 8, 10, 15, 30 mp idõköz, vagy 1, 5, 10, 30 perc idõköz |
Egy-két gépben megtaláljuk, de nem elterjedt funkció. |
Képfeldolgozási beállítások | Színtelítettség (+/-5 lépésben) Kontraszt (+/-5 lépésben) Élesség (+/-5 lépésben) |
A felsõbb árkategóriás gépeknél már jobbára megtalálható a képfeldolgozás beállíthatósága. |
Extrák | Bekapcsolható expozíciós hang Digitális képstabilizálás AF segédfény Fotózás lezárt telefon esetén is |
A Nokia 808 által kínált beállításoknál általában többet kapunk egy átlagos kompaktban. |
Felvételi üzemmódok | Automatikus Témaprogramok Kreatív (K1-3, egyedi beállítások menthetõk) |
Mind az automatikus, mind a témaprogram mód elterjedt a fényképezõgépeken is. Kreatív, vagy manuális üzemmód esetén, a mobiloknál sokkal több beállítást kapunk. |
Beállítások (Kreatív módban) | Vakumód Expozíció kompenzáció (+/-4 Fé, 1/3 lépésenként) Fehéregyensúly (auto, napfény, felhõs, izzólámpa, fénycsõ) Érzékenység (auto, ISO50-1600, 1 Fé lépésekben) ND szûrõ (kikapcsolt, automatikus, bekapcsolt) |
Az expozíció kompenzáció szinte minden gépben |
Záridõ | automatikus: 2,7-1/2747 mp | 4-8 mp-es záridõ szinte minden átlag kompaktban adott. A záridõ legrövidebb értéke jobbára 1/1600-1/2000 mp. |
Témamódok (Rögzítési módok menüjében) |
Automata |
Nem ritka az ennél több témamódot kínáló |
Tárhely | Belsõ memória: 16 GB Kártyás bõvítés: max. 32 GB |
Ritkán elõfordul párszor 10 MB-os belsõ tárhely, de 16GB-os fényképezõgépeket nem találunk. |
Vezeték nélküli kommunikáció | DLNA, Bluetooth 3.0, NFC, Wi-Fi (802.11 b/g/n) | Mai napig igen ritkák a Wi-Fi-vel rendelkezõ fényképezõgépek. Az NFC-vel szereltek száma inkább a 0-át közelíti. |
Akkumulátor | 3,8V, 1400 mAh (cserélhetõ) 460-525 óra készenléti idõ |
Nehezen összevethetõ a sok más területen is használható mobiltelefonnal. Többnyire már a cserélhetõ lítium-ion akkumulátorok az elterjedtek |
GPS | igen (navigáció is) | Néhány kompaktban elérhetõ, de átlagosnak egyáltalán nem nevezhetõ extra. |
Méret |
123,9 x 60,2 x 13,9 mm (legvastagabb 18 mm) |
– |
Tömeg | 169 g | – |
Szenzor
A mobilkamerák szenzorméretét látva joggal legyintünk. Bizony, többnyire igen kis területre zsúfolnak több millió képpontot, ami nem tesz jót a képminőségnek. A Nokia 808 szakított ezzel a ma is gyakori hagyománnyal és egy átlag digitális kompakt szenzoránál 3x nagyobb méretű került bele. A Nokia 10,67 x 8mm-es CMOS érzékelőt, míg egy kompakt többnyire 1/2,3″-os, vagyis 6,17 x 4,55mm-eset használ.
Felbontás és zoom
A 808-as érzékelőjére 41 millió képpont került, ami sokszorosan meghaladja a fényképezőgépek jelenleg 14-16-20 megapixeles átlagát. A fenti nagy felületű szenzorral azonban ez a 41 millió nagyjából ugyanakkora méretű pixeleket jelent mint ha egy 1/2,3″-os érzékelőre 14,5 képpont kerülne. Vagyis fényhasznosítás terén a mai 16 megapixeles átlagnál egy kicsit jobb a PureView mobil.
Azért a Nokia csak félig gondolta komolyan ezt a 41 millió pixelt, ami valójában 38 Mpixeles maximális képméretet jelent. A PureView Pro technológia Pixel oversampling eljárásának köszönhetően több képpont összevonásával kisebb felbontások is elérhetőek. Magyarán ez azt jelenti, hogy 5, 8 vagy 14 pixelt összeadva a mobiltelefonoktól megszokottnál sokkal jobb minőségű 8, 5 és 3 megapixeles képek hozhatók létre.
A pixelek összevonásának másik nagy előnye a minőségi veszteség nélküli folyamatos digitális zoom. Igen, digitális, hiszen végeredményét tekintve nem különbözik a kompakt fényképezőgépek némelyikében kisebb felbontásnál használt képkivágástól. Itt is erről van szó. A 808-as modell tehát a 41 (38) megapixelből kivágva egy kisebb felbontású, de látszólag jobb nagyítású képet hoz létre.
A zoom funkció csak PureView módban, 8, 5 és 3 megapixelen használható és a felbontástól függő mértékű (2,2-3,5x zoomnak felel meg). Előnye, hogy ugyanúgy fokozatosan állítható, mint egy hagyományos optikai zoom.
Kisebb felbontásokban, például videónál ez a zoomátfogás akár 4-12x-es is lehet, bár utóbbihoz már 640 x 360 pixeles mozgóképet kell beállítanunk.
Szokásos ISO sorozatunkat ezúttal a maximális (38 Mpixel) felbontásban, valamint 8 megapixelen készítettük el, a készülék által kínált ISO50 és 1600 között.
Érzékenység – képzaj
Objektív
Valójában persze zoomolásnál nincs szó a gyújtótávolság fokozatos növeléséről, mivel a készülék Carl Zeiss optikája fix 8,02 mm gyújtótávolságú. Gyakorlatilag azonban mégis minőségveszteség nélküli „optikai” zoomot kapunk.
Bár a 2,5-3x-os zoom a digitális fényképezőgépeknél nem egyedi, hiszen az olcsóbbak is 4-5x-ös átfogásút használnak, az F2,4 fényerejű objektív különlegesnek számítana még a fényképező masinák között is. A különleges optikai zoomnak köszönhetően ez a fényerő „tele” állásban is érvényes.
Kijelző
Egyértelmű előny a mobiltelefonoknál, bár ezen a téren a Nokia 808 nem villog. Alig több mint 1 éve, már voltak ennél sokkal jobb felbontást nyújtó okostelefonok is. A 4″-os képátlóhoz ezúttal 640 x 360 képpont dukál, ami 184 pixel/inch pontsűrűséget jelent. Ez egy fényképezőgép számára sem elérhetetlen részletesség, főleg a jobbára 3″-os képméretet figyelembe véve. Nagy hátránya viszont, hogy az élőkép kontrasztátfogása nem túl meggyőző és sötétben borzasztóan belassul.
Az AMOLED kijelző viszont gyönyörű feketéket produkál, és a szuper érzékeny (kapacitív, multi-touch) érintőképernyő sem mindennapi a fotós világban, így egy átlagos kompakt géppel összevetve többet nyújt a Nokia mobilja.
Videó
A videó téma esetében hol a Nokia mobil, hogy a fényképezőgépek felé billen a képzeletbeli mérleg. A telefon által produkált FullHD felbontás ma már egy valamirevaló kompaktnak sem kottyan meg, sőt a beállítások terén nem egy fényképezőgép többet kínál. A képfrissítések beállításai azonban részletesebbek, hiszen itt négyfélét is választhatunk bármely felbontás mellé.
Nagy figyelmet fordított a Nokia a hangminőségre is. A telefon sztereó mikrofonja a Rich Recording (AAC, 256 kbit/s, 48000 Hz) technológia nyújtotta 25 Hz-19 kHz-es frekvencia tartományban működik, és akár 145 decibeles hangerővel is megbirkózik. A fényképezőgépek gyártói többnyire nem figyelnek ennyire a hangminőségre. Néhány kivételt csak a drága modellek között találunk.
LED fény
A telefon vakuja és annak beállításai csak felmondják a kötelező házi feladatot, de nem dobogtatják meg egy fotós szívét – persze a Xenon villanó egyáltalán nem általános még a mobilokon.
Ami viszont a fényképezőgépekről hiányzik, az a folyamatos fény, mely jelen esetben a vaku melletti kis LED-nek köszönhető. Távolabbi témáknál nem hatásos, de félhomályban, árnyékban, egy közeli tárgynál akár „életmentő” is lehet. A LED látja el az AF-segédfény feladatát is.
Időszakos expozíció
Nem egy olyan funkció, amit ne láttunk volna még digitális fényképezőgépben, de tény, hogy nem mindennapi. Főleg a magasabb szériás kompaktokban találkozni elvétve ezzel az érdekes szolgáltatással.
A 808-as Nokia esetében nagyon könnyű a beállítás. Egy csúszkán beállíthatjuk, hogy milyen hosszú legyen a sorozat (2-1500 kép, 10 lépésben), egy másikon pedig a fotók közti várakozási idő adható meg (5mp-30 percig, 9 lépésben). Ezután már csak egy fix letámasztási helyre, vagy egy mobiltelefon állványfejre lesz szükség és kezdődhet az időeltolásos mozi gyártása. A képek bármilyen felbontásúak lehetnek. A gond csak annyi, hogy önállóan nem fűzi mozgóképpé őket a telefon, még csak nem is jelzi (pl. egy másik mappába pakolva), hogy ezek egy időszakos sorozat képelemei. Ha gyorsított videót szeretnénk belőle, akkor utómunkára is szükség lesz.
Tárhely
16 GB-os tárhelyével – kétség sem férhet hozzá- túltesz bármely fényképezőgépen, ahol csak néhány modellben kapunk mutatóba pár MB-nyi belső memóriát. Ott főleg a memóriakártyák használata terjedt el, mely a 808-nál is lehetséges, hiszen 32GB-ig bővíthető microSD kártyákkal.
A telefonos kártyahasználat kissé körülményesebb mint a fényképezőgépes, de egy jó számítógépe USB kapcsolattal sokat egyszerűsíthetünk az életünkön és ehhez a modellhez elég jót fejlesztett a Nokia. Gyors, egyszerű, semmi különleges – pont úgy működik, ahogy kell.
A Nokia Suite szoftverből közvetlenül is megnyithatók multimédia fájljaink, de kb. két kattintással egy tetszőleges mappába importálhatunk minden friss fotót és videót. Kapunk néhány beállítási lehetőséget, és persze a fájlok mappái közti tallózást is, ha a kézi kiválogatásban jobban bízunk. Extraként legutóbbi hívásainkat és üzeneteink számát is közli a program, és leolvashatjuk az akku százalékos töltöttségét is.
Vezeték nélküli kommunikáció
Egy olyan terület, ahol a fényképezőgépek nem rúghatnak labdába és jellegüket tekintve egy mobiltelefonnal összevetve nem is fognak. A Nokia 808 Wi-Fi, DLNA, Bluetooth 3.0 és NFC kapcsolatot is kínál, míg egy fotómasinában örülünk, ha valami Wi-Fi kezdeményt kapunk, vagy megvásárolhatjuk mellé méregdrága adapterként.
GPS
Ugyanaz igaz rá, mint az előző szolgáltatásra. A mobilokban ez mára teljesen alapnak számít, míg a fényképezőgépeknél csak az elit klub büszkélkedhet GPS-szel. Pedig nem jönnek rosszul a fotók EXIF adatai közé mentett helyszín infók.
Mi az ami fejlesztésre szorul?
Ha fotózás szempontjából meg kéne nevezni egyetlen területet, ahol a mobiltelefonok (beleértve az általunk próbált kettőt) többnyire komoly hátrányban szenvednek, akkor az a beállítások sokszínűsége. Többségük kezdő fotósok kezébe, automata funkciókkal készült, és még az olyan fényképezésre kihegyezett nagyágyúk, mint a 808 PureView sem érik el fotós szolgáltatásokban egy közepes kompakt szintjét.
Kapunk ugyan komolyabbnak látszó beállításokat, így akár a fehéregyensúlyt, az érzékenységet, az AF módokat, vagy az expozíció korrekciót is elérhetjük, de ezek legfeljebb egy kezdő kompaktok szintjéig jutnak el.
Kicsit lassúnak találtam a gépet, főleg teljes felbontásban. Az expozíció sorozat például ilyen beállításban kínszenvedés. A mesterséges fényforrások korrekt színhőmérséklet beállításaival is meggyűlik a baja, kézi beállítást pedig nem kapunk.