A Sony egyértelműen az elegáns Canon Ixus-ok, a kis Pentax Optio-k és a napokban bemutatott Olympus μ-mini Digital ellen indította az L1-et. Legfőbb jellemzői között kell megemlíteni az apró méretet (ha a vastagságától eltekintünk, akkor kisebb, mint a Sony Ericsson T310-es mobiltelefonom), a nagyon elegáns külsőt, a masszív összeszerelést, a 4 megapixeles felbontást és nem utolsó sorban a háromszoros optikai zoomot.
 |
 |
A fényképezőgép nem csak kinézetre, de fogásra is olyan, mintha egy acélrudat szorongatnánk. A már-már unalmasig leegyszerűsített formát az előlap íves kialakítása dobja fel, amit a vízszintesen barázdált felület kellően jól kiemel. Az elegáns barázdáltság az L1 két oldallapját leszámítva az egész gépen megjelenik.
 |
 |
Az előlapon három dolog található: az optika, a vaku és az élességállítást segítő fényt kibocsátó lámpa (AF segédfény). Keresőhöz tartozó ablak nincs, mivel a gépen nincs átnézeti kereső. A 3x zoomátfogású (32-96 mm, kisfilmes rendszerre átszámolva), f/2,8-5,1 kezdő fényerejű objektívet egy bekapcsoláskor automatikusan elugró fém lap védi. A gépből működés közben csak egy vékony, kb. 7 mm-es tubus áll ki, amiből kevesen mondanák meg, hogy ez az optika 3x nagyításra is képes. Az AF segédfény a Sony hagyományoknak megfelelően vakítóan erős, narancssárga színű, és működésére nem lehet panasz. Az élességállítási rendszer ugyan néha-néha hibázhat, de ez az LCD monitoron az esetek jelentős többségében jól látható és az exponáló gomb felengedésével illetve újra lenyomásával (félig) gyorsan orvosolható. Az élességállítás folyamata egyébként átlagos sebességű, talán kevés fénynél tart kicsit soká (1-2 mp). A vaku 2-3 méterig jól megvilágítja a teret, azon túl maximum a környezeti fény enyhe kiegészítésére alkalmas.
A fényképezőgép tetejére került az exponáló gomb (hol máshol lenne), a zoom csúszka, a főkapcsoló és a módválasztó kapcsoló. Kezdjük ez utóbbival. A három állású elcsúsztatható kapcsoló a visszajátszás, az állókép és a videó módok közötti váltást biztosítja. A főkapcsoló egy enyhén süllyesztett apró gomb, aminek a megnyomása egyes férfi kollégák szerint csak megfelelően előkészített műkörömmel lehetséges. Tény, hogy nagyobbra is vehették volna, de ez sem használhatatlan. Ráadásul a kialakítás a véletlen bekapcsolódástól is jól védi az L1-et.
 |
 |
Az exponáló gomb nagyon csinos lett, egyetlen gond vele, hogy a félig lenyomott állás alig érezhető, ezért tanulni kell. A tervezési szempontból első számú hibának sorolnám azonban a zoom csúszkát. Annyira a gép szélére került, hogy kényelmesen nem igazán lehet használni. A mindennapi fotózás során azt vettem észre, hogy nem is igazán használtam, talán pont emiatt. Ha ugyanezt a csúszkát a hátlap jobb felső sarkába rakják, már sokkal jobb a helyzet.
A hátoldalon pontosan középen található az 1,5” képátlójú, 76.800 képpont felbontású LCD monitor, ami nemcsak a csökkentett tükröződésű bevonat, hanem a külső fényt visszaverő háttere miatt is említésre méltó. Erős napfényben ezek biztosítják a kép megkomponálásának lehetőségét. Erre szükség is van, hiszen a gépen nincs átnézeti kereső (ami véleményem szerint nem is nagyon hiányzik). A lekapcsolható háttérvilágítás és a külső fényt visszaverő kialakítás jelentős energiamegtakarítást is hozhat egy-egy napsütéses kiránduláson.
Az LCD monitoron a szokásos paraméterek mellett az akkumulátorkapacitás alapján számolt, még rendelkezésre álló működési idő is leolvasható. Ezt az adatot a Sony InfoLithium technológiája teszi lehetővé. Bár az L1 manuális állítási lehetőségeket igen korlátozottan kínál, az exponálógomb enyhe megnyomásakor a fénymérő által beállított expozíciós értékek megjelennek a kijelzőn, ami gyakorlottabb és figyelmesebb fotósoknak biztosít segítséget.
A monitor jobb oldalán található a mindenféle navigációra alkalmas apró joystick. A kialakítás kimondottan vagányra sikerült, és a használat során sem voltak problémák. Ezzel a karral lehet beállítani a vakumódot (fel), az önkioldót (le) a fénymérés módját (jobbra), illetve balra billentve ez aktiválja a gyors visszajátszás funkciót. Gyors visszajátszás esetén csak az utolsó kép nézhető meg, de lehetőség van a nagyításra és a legfontosabb paraméterek ellenőrzésére is. A képen szükség szerint a hisztogram is megjeleníthető, de a beégett részeket nem jelzi villogással. A hisztogram funkció egyébként felvétel módban is elérhető, így a kép megvilágítása még az exponáló gomb lenyomása előtt ellenőrizhető. Ez a funkció még sok drágább gépből is hiányzik.
A DSC-L1 markolat felőli oldala teljes egészében kinyitható. Ez az ajtó takarja az akkumulátor és a memóriakártya nyílásokat. Az előbb adtam egy rossz pontot a zoom csúszka tervezőinek. A második és egyben utolsó rossz pontot az ajtó kiötlőinek kell adni. Régen a Sony fényképezőgépek ajtajait lehetett mintának felhozni, mint műremeket. Ebben az esetben azonban valami hiba csúszott a számításba, mert ez az ajtó nem áll olyan patent módon, ahogy azt a Sonytól megszokhattuk. Általában nincs vele gond, de mikor a fotós határozottabban megmarkolja a fényképezőgépet, akkor az ajtó picit elcsúszik használója tenyerében. Ez nemcsak a Sony-hoz, de a DSC-L1 masszív kialakításához sem illik.
 |
 |
Hogy a pozitívumról se feledkezzünk meg: az ajtó kinyitása nem jelenti azonnal a fényképezőgép áramtalanítását is. Így ha a fényképezőgép még ír a kártyára, akkor az ajtó kinyitása ezt a műveletet nem szakítja félbe, sőt, a folyamatban lévő írásra egy a kártya mellett elhelyezett LED még figyelmeztet is. Okos megoldás. A DSC-L1 Memory Stick Duo kártyákkal megy, melyekből gond nélkül kezeli a 128 MB-nál nagyobb Pro változatokat is. Az akkumulátort egy extra karom tartja a helyén, így az az ajtó kinyílásakor nem csúszik ki a helyéről. Ez persze szükséges is ahhoz, hogy az utolsó kép memóriakártyára való kiírása gond nélkül megtörténhessen akkor is, ha az ajtó éppen nyitva van. Az akkumulátor típusa NP-FT1, 3,6V-os és 2,4Wh teljesítményű.
 |
A fényképezőgép másik oldalán egy gumiszalaggal rögzített ajtó alatt található a hálózati adapter és az USB csatlakozója. Az adapter nem csak a hálózatról való üzemhez, de az akkumulátor töltéséhez is nélkülözhetetlen. Az USB kapcsolat nagy sebességű USB 2.0 kompatibilis, ami sajnos még ritka ebben a kategóriában. Elismerésünk a Sonynak, hogy nem sajnálta ezt a technológiát, amivel könnyedén elérhető a 3-5 MB/mp-es képáttöltési sebesség is. A fényképezőgépet a szerkesztőségben használt Windows XP Pro operációs rendszer külön szoftver telepítése nélkül néhány másodperc alatt felismerte (de hát ez ma már szinte alapkövetelmény).
 |
A fényképezőgép alján egy a szokásosnál vékonyabb állványmenet található. Ennek valószínűleg a gépen belül uralkodó nagy zsúfoltság az oka. Hogy a gép mégis állványra tehető legyen, a Sony mellékel hozzá egy kiegészítő papucsot, aminek rögzítő csavarját kell ebbe a vékonyabb menetbe tekerni.
A hátlap jobb alsó sarkánál lévő kis fiók rejti az óra és a beállítások megjegyzéséhez szükséges energiát biztosító gombelemet. Valamilyen oknál fogva ez a gombelem be volt forrasztva, úgyhogy amikor kihúztam a fiókot, a gombelemről leszakadtak az érintkezők. Nem tudom, hogy ez csak a teszt készüléken volt így, vagy a boltba kerülő példányokon is így lesz megoldva, de ezt a próbát inkább nem javaslom a jövő L1 tulajdonosainak.
Felvételkészítés
A fényképezőgép a teljesen automatikus üzem mellett úgynevezett Program módban is használható. Ez utóbbiban az alapesetben csak a módválasztás és Setup pontokat tartalmazó alap menü a következőkkel egészül ki:
- Expozíció kompenzáció -2 – +2
- Élességállítás (Center AF, Multi AF)
- Fehéregyensúly (Auto, napfény, felhős, fénycső, izzó)
- Érzékenység (Auto, 100, 200, 400)
- Tömörítési arány (Fine, Normal)
- Felvételi mód (Normal, Burst [Sorozat], Multi Burst)
- Intervallum [Csak Multi Burst esetén] (1/7,5, 1/15, 1/30)
- Vakufényerő (+, Normal, -)
- Kép effektusok (Off, Sepia, B&W)
- Színtelítettség (+, Normal, -)
- Kontraszt (+, Normal, -)
- Képkeménység (+, Normal, -)
A felbontás beállítására külön gomb szolgál. A lehetséges értékek a következők:
- 4M (2304×1728)
- 3:2 (2304×1536) [az LCD-n látható kép alul és felül maszkolva van a pontos komponálást segítendő]
- 3M (2048×1536)
- 1M (1280×960)
- VGA (E-mail) (640×480)
Az automatikus és a program módok mellett a DSC-L1 a következő témamódokban is használható:
- beltéri
- tengerparti
- havas
- csoportkép/portré
- tájkép
- éjszakai portré
- éjszakai
Videofelvétel módban 640×480 és 160×120 pixeles felbontással lehet felvételeket készíteni. Az előbbiből rögtön Fine és Standard minőségben is. A Fine mód azonban a nagy elmentendő adatmennyiség miatt csak Memory Stick Pro kártyákkal választható ki. 640X480 pixeles felbontásnál egy 256 MB-os MS Duo Pro kártyára 3 perc 9 másodperc felvétel fér. Ez nem sok, de a felvétel minősége mindenért kárpótol. Ezt már tényleg el lehet fogadni digitális videokamera (miin DV) minőségnek. Standard tömörítés mellett a már említett kártyára 11 és fél perc fér. Itt a képminőségen már rendesen látszik a tömörítés hatása, de nem túl gyorsan mozgó témáknál még egész jól használható. Felvétel közben a zoom állása már nem változtatható, de a fénymérés és az élességállítás működik.
Visszajátszás
A képek visszajátszásának sebessége nagyon jó. Sem a képek lapozásánál, sem pedig a nagyításnál nem kell várni. A DSC-L1 képes a szokásos műveletekre: elforgatás, átméretezés, kivágás, nyomtatás és DPOF válogatás. Természetesen PictBridge kompatibilis és örömmel jelentjük, hogy nem csak 10×15-ös képeket tud nyomtatni, de a fényképezőgépen beállítható a papírméret, a dátum rányomtatása és a darabszám is. Az L1-gyel a kártya tartalma akár indexkép formában is kinyomtatható. Ez esetben egy A4-es lapra 80 apró, bélyeg méretű kép fér. A 4 megapixeles felbontás elégséges szép A4-es méretű képek nyomtatásához, de ebben a méretben célszerű a számítógépen keresztül nyomtatni, mert a fényképezőgép interpolálása miatt a kinyomtatott kép enyhén pixeles lesz.
Képminőség
Lényeges kérdés, hogy mit lehet kihozni a jól bevált elektronikából és egy ilyen apró optikából. A képeken egyértelműen látszik, hogy a rendszer leggyengébb pontja az optika. A képen felfedezhető hibákért mindig az optika tűnt felelősnek. Nagy látószög állásban ahogy általában, ez is torzít és a kromatikus aberráció is tetten érhető. Persze az átlagos felvételeknél ez nem olyan feltűnő, ahogy a lenti mintaképek többségén sem észrevehetők ezek az egyébként más ultrakompakt gépnél is jellemző hibák. A legzavaróbb talán a képek szélei felé csökkenő élesség.
Doboz tartalma
A fényképezőgép mellett a dobozban a következő tartozékok találhatók:
 |
- nyakszíj
- InfoLithium akkumulátor (NP-FT1)
- 16MB-os Memory Stick Duo
- Szoftver CD
- állványmenetes papucs
- USB kábel
- hálózati adapter
Értékelés
Remek kis ékszer és ráadásul szép képeket is készít. A DSC-L1 lehet második családi gép is, de akár feleség, barátnő kiváló karácsonyi ajándéka is. A hangsúly kétségtelenül a dizájnon van, de a tudásra sem igazán lehet panasz. A fényképezőgép tervezett piaci ára 89.900 Ft lesz, ami nem is sok egy ilyen kialakítású gépért. A boltokban a karácsonyi vásárlási láz kezdetén, novemberben jelenik majd meg először. Az itt bemutatott ezüst színű mellett az L1-nek létezik kék és pirosas árnyalatú változata is.
 |
 |
