Bevezető, felépítés
A tükör nélküli fényképezőgépek feltörekvő piaca ellenére a Tamron jó ideig szinte kizárólag csak tükörreflexes fényképezőgépekhez fejlesztett objektívet, annak ellenére, hogy a mikro NégyHarmados rendszer már több, mint 10 éve él (és annak ellenére is, hogy a szintén 3rd partynak számító Sigma már régóta készít MILC-ekre objektívet). Igaz, pont mikro NégyHarmadhoz jött ki az első MILC objektíve a japán gyártónak, de a 2013-ban megjelent 14-150mm f/3,5-5,8 Di III utazózoom után hosszú évekig nagy volt a csend.
Szerencsére nem tartott sokáig a Tamron félig-meddig Csipkerózsika álma, időben felismerték, hogy ahhoz, hogy ne jussanak a Tokina sorsára (kvázi a futottak még kategória), igenis el kell kezdeni komolyan venni a tükör nélküli rendszereket.
Ennek előszele volt a tavaly bejelentett 28-75mm f/2,8 Di III RXD, amelyet idén újabb full-frame szenzoros MILC-ekre fejlesztett objektívek követtek, így már nagy látószögű zoom, standard zoom és három fix gyújtótávolságú nagy látószögű objektív is elérhető a Sony E rendszerére. Hogy ezek közül melyik és mikor lesz elérhető Nikon Z vagy Canon RF bajonettre, arról egyelőre nincs hivatalos információ (ahogy egyébként ezekre a platformokra a Sigma sem kínál még objektívet).
A Tamron 28-75mm f/2,8 Di III RXD a szokásos riporterzoom kategóriába sorolható, igaz, manapság már inkább a nagyobb látószöget kínáló 24-70mm-es gyújtótávolságúakat szeretjük, a 70 vagy 75 mm kevésbé érdekes kérdés, mint a 24 vagy 28 mm-es nagylátószög. Persze nyilván van annak oka, hogy a Tamron maradt a 75,4-32,2 fokos látószögnél, így ugyanis vélhetően az objektív tömege is sokkal kedvezőbben alakulhatott, márpedig a felépítést és az adatokat elnézve a kis tömeg elérése komoly célja volt a gyártónak.
Az optikai rendszer 15 lencsetagból épül fel, ezek között egy extra alacsony szórású (XLD – Extra Low Dispersion), egy alacsony szórású (LD – Low Dispersion), egy aszférikus és két hibrid aszférikus lencsetag is alkalmazásra került, amelyek a kromatikus aberráció, a képsarki asztigmatizmus, illetve a geometriai torzítás csökkentésében játszanak szerepet, de az objektív kialakításához szükséges hosszt is hatékonyan csökkentik.
Az autofókuszt gyors és extra csendes léptetőmotorral (RXD – Rapid eXtra-silent stepping Drive) oldották meg, amely kedvező körülmények között valóban gyorsan fókuszba állítja az objektívet. A belső élességállításnak köszönhetően a frontlencse nem fordul el és nem is mozog előre-hátra az élességállítás során, a gyújtótávolság növelésével viszont az objektív hossza természetesen megnő.
Az objektív közelpontja nagylátószögnél 19 cm, míg 75 mm-es végállásnál 39 cm.
Az 54mm átmérőjű frontlencse elé 67 mm-es szűrőket tekerhetünk fel.
Az objektívhez az első és hátsó kupakokon túl hagyományos kialakítású szirom formájú napellenzőt kapunk.
A specifikáció a Tamron 28-75mm f/2,8 Di III RXD adatlapján tekinthető meg.
Használati tapasztalatok
A Tamron 28-75mm f/2,8 Di III RXD kedvező fényereje ellenére méretében is meglepően kicsi, de ezen felül a hőstabil műanyag tubusú objektív még könnyű is. Hossza 118 mm, tömege 550 gramm. Emiatt első körben azt gondolhatnánk, hogy nem képvisel komoly minőséget, ez azonban csak egy rossz prekoncepció.
Az objektív több ponton rendelkezik időjárás-állóságot biztosító szigeteléssel, ez a bajonett körül körbefutó gumi peremből már sejthető.
Az elöl elhelyezkedő zoomgyűrű kellően széles (3 cm) és könnyedén forgatható, akadást nem tapasztaltunk. A teljes zoomtartomány kb. 60 fok elforgatással bejárható, így gyorsan áttérhetünk nagy látószögről a kis tele végre (óramutató járásával megegyező irányba forgatva a zoomgyűrűt növelhető a gyújtótávolság, ahogy a Sony objektíveknél is).
Az élességet kézileg a hátrébb található gyűrűvel állíthatjuk be, ez csupán 1,5 cm szélességű, de ez is elég a kényelmes használathoz. A fókuszgyűrű elektronikusan vezérli a fókuszcsoportot mozgató motort, nincs közvetlen fizikai kapcsolat.
Gyors gyűrűforgatás esetén 90 fokkal bejárható a teljes fókusztartomány, de lassú forgatással finom beállítás is elérhető: lassan forgatva fél fordulattal (180 fok) jutunk el a közelponttól a végtelen tárgytávolságig.
Távolságskálát nem tartalmaz az objektív, hozzávetőleges skálát a váz kijelzőjén láthatunk (Sony). Ugyanígy nincs kapcsoló sem a tubuson, az autofókuszt a vázon állíthatjuk át kézi üzemmódúvá.
Bár a forgatási sebességtől függő különböző áttétellel működő elektronikus fókuszvezérlés miatt a profi videózáshoz (follow fókusz) csak korlátozottan alkalmas a Tamron 28-75mm f/2,8 Di III RXD objektív, ha megelégszünk a vázunk autofókuszával, akkor a csendes élességállítás miatt mozgóképfelvételre is használhatjuk. Így aztán most is megnéztük, hogy milyen jellegű és mennyire erős fókuszlégzéssel kell számolnunk. Ennél az objektívnél a tárgytávolság csökkentése kisebb látószöget ad, mértéke azonban nem vészes, mindössze 5% körüli.
