Sigma 45mm f/2,8 DG DN Contemporary – teszt

0

Felépítés

A full-frame szenzoros tükör nélküli fényképezőgépekhez készült Sigma DG DN objektíveket bemutató sorozatunk soron következő cikkében a haladó (kortárs) széria egyik vélhetően kedvelt darabját vesszük a górcső alá, a standard látószöget kínáló Sigma 45mm f/2,8 DG DN Contemporary modellt.

A 45mm-es gyújtótávolságú standard fix az emberi látáshoz legközelebb eső perspektívát adja a kisfilmes képkocka méretű szenzorral szerelt fényképezőgépeken. A jól ismert gyújtótávolsághoz itt most nem társul kiemelkedően magas fényerő, igaz, az f/2,8 is szép érték, de 50 mm környékén inkább az f/1,8 nevezhető átlagosnak, az f/1,4 és f/1,2 pedig jónak és nagynak. Nyilván van annak oka, hogy a japán gyártó f/2,8-nál megállt. Gondolhatnánk, hogy a kis tömeg érdekében tette ezt, a helyzet azonban az, hogy ez az objektív a kategóriájában nem tartozik a kifejezetten könnyű modellek közé: a Canon híres/hírhedt 50mm f/1,8 II illetve 50mm f/1,8 STM objektívjei 130 és 160 grammot nyomnak a Nikkor 50mm f/1,8D AF 155 grammos, amik persze csak részben relevánsak, hiszen ezeket DSLR-ekhez fejlesztették. Ami konkrétan a MILC-ek körébe tartozik, az a Sony FE 50mm f/1,8, amely szintén nem nehezebb 190 grammnál.
A Sigma 45mm f/2,8 DG DN C viszont 210 grammot nyom – ennek oka a fém tubus és fém gyűrűk használata.

Gondolhatnánk azt is, hogy a kis méret miatt kellett a fényerő szempontjából kompromisszumot kötni, de ez sem igazolható a méretbeli adatokkal, hiszen a Nikon készített már (még a filmes gépeihez) 45mm f/2,8 objektívet mindössze 17 mm-es vastagsággal (120 gramm tömeggel), tehát ezzel sem támasztható alá a visszafogott fényerő (a Sony FE 50mm f/1,8 is csak 1,5 cm-rel hosszabb a Sigma 45mm f/2,8-nál).

Vagy talán a nyitott blendén is penge rajzolat lehet az oka, esetleg a kiváló homogenitás és a sarkokban is tökéletes leképezés? Sajnos ezt sem állíthatjuk.
De akkor miért az f/2,8? Nos, bevallom őszintén, erre egyelőre nem tudok magyarázatot adni.

Egyelőre fogadjuk el, hogy a Sigma kínál egy kis méretű, viszonylag könnyű, retro külsejű, szerethető standard fixet a full-frame MILC-ekhez, amely f/2,8 fényerejű.

A Sigma 45mm f/2,8 DG DN Contemporary összesen 8 lencsetagból épül fel, ezek között alacsony szórású tag nincs, van viszont kettő aszférikus tag, amely jótékony hatású a képsarki leképezésre.

Az automatikus élességállításhoz léptetőmotort alkalmaztak, amely csendesen mozgatja a fókuszcsoport tagjait. A belső élességállításnak köszönhetően az objektív hossza nem változik fókuszálás közben és a frontlencse sem fordul el.
Az objektív támogatja az arc- és szemfelismerő AF-et is, valamint videofelvételeknél is jól használható. A 20 mm átmérőjű aprócska frontlencse elé 55 mm-es szűrőt tekerhetünk fel.

Hordtáskát ezúttal nem kapunk az objektív mellé, de napellenzőt igen, ráadásul ez is fémből készült, így illik a retro dizájnba. Más kérdés, hogy ezzel és az első+hátsó kupakokkal együtt már 275 grammot nyom az objektív. Valamit valamiért.

A specifikáció a Sigma 45mm f/2.8 DG DN C adatlapján tekinthető meg.

Használati tapasztalatok

Ahogy azt már írtuk, a fém tubusú objektív külsőre leginkább a retro vonalat követi. Szép, ez nem is kérdés. De nem csak szép, hanem időjárásálló is, így mostoha körülmények között is gond nélkül használhatjuk – erről egyébként a bajonett körül körbe futó gumi szigetelés is árulkodik. Méretét tekintve nem tartozik a legkisebb objektívek közé, de nagynak sem nevezhetjük. Fogalmazhatunk úgy, hogy fényereje és gyújtótávolsága alapján reális méreteket kapunk.

Érdekes egyébként, hogy bár precíz, fém bajonettes objektívről van szó, a Sony A7R II vázunkra szokatlanul nehezen volt feltekerhető. Ez persze lehet a váz problémája is, de más objektíveknél ennyire komoly szorulást eddig nem tapasztaltunk.

A Sigma 45mm f/2.8 DG DN C fókusz- és rekeszgyűrűvel is rendelkezik, utóbbin a szokásos módon 1/3 blendénként állítható a rekesz, de választható “A” mód is, amelynek során a gép vezérli a rekeszt (vagy a gépről vezéreljük mi).
Szabadon futó módra nem állítható a rekeszgyűrű, így a videózáshoz nem kapunk finomabb rekeszvezérlést, mint a szokásos 1/3 lépés…

Érdemes tudni, hogy a rekeszgyűrű nincs közvetlen fizikai kapcsolatban a rekesszel, csupán elektronikusan vezérli azt.
Bár az automata (A – vázról vezérelhető rekesz) és a gyűrű által beállítható rekeszértékek közötti ugrás érzésre kellően nagy ahhoz, hogy a fotós táskába elpakolás során ne állítódhasson el véletlenül a gyűrű, többször előfordult, hogy az A állásból 16-os rekeszbe került a rekeszgyűrű. Talán biztonságosabb lenne, ha a zoomobjektívek zoomreteszéhez hasonlóan itt is alkalmaznának egy rekeszgyűrűt reteszelő kapcsolót.

A fókuszgyűrű elég keskeny, csupán fél cm-es, erőteljesen bordázott. Ez elektronikusan vezérli a fókuszcsoportot, nincs közvetlen fizikai kapcsolat a lencsetagok és a fókuszgyűrű között. A közelpont és a végtelen tárgytávolság közötti átfókuszáláshoz gyors gyűrűforgatás esetén 180 fokkal kell elforgatnunk a fókuszgyűrűt, de lassú forgatással finom beállítás is elérhető: Lassan forgatva két teljes fordulattal (720 fok) járható végig a fókusztartomány!

Távolságskálát nem tartalmaz az objektív, hozzávetőleges skálát a váz kijelzőjén láthatunk (Sony).
Kapcsolóból egy került csak a tubusra, ez a szokásos AF/MF közötti váltást teszi lehetővé.

Mivel nem kifejezetten videózós/filmezős objektívnek készült a 45mm f/2,8 DG DN C, így nem meglepő, hogy van látható fókuszlégzés, azaz közelpontra állva itt kisebb a látószög, mint távoli témáknál. A két végállás között nincs azonban óriási eltérés, csupán 5%-nyi.

Látószög változás a tárgytávolság függvényében