Vanguard Auctus állványok

Irházy Róbert (Birdie) - 2012. március 29. 07:00 (Állványok)
Megnéztük a Vanguard két felső-középkategóriás állványát, a szénszálas Auctus 323CT-t és a fogasléces Auctus Plus 284AT alumínium tripodot. Olyan innovatív megoldásokkal találkoztunk, melyek mutatják, hogy a gyártó figyel a részletekre.

Vanguard Auctus 323CT

A Vanguard Auctus, illetve a következő oldalon bemutatásra kerülő Auctus Plus sorozat termékei főként a profiknak és a fotózással komolyabban foglalkozó amatőröknek. Mind az Auctus, mind az Auctus Plus szériában találunk alumíniumból (AT végződés) és szénszálas kompozit anyagból (CT végződés) készült tripodokat is.

Nézzük meg most az Auctus sorozat két szénszálas tagja közül a nagyobbikat, az Auctus 323CT-t.

A Vanguard Auctus 323CT tehát az egyszerűbb Auctus (értsd: nem a több szolgáltatást nyújtó Auctus Plus) széria legnagyobb, karbonszálas tagja. Három szekciós lábait a normál terpeszhez képest két szélesebb terpeszre is állíthatjuk a felső gomb felhúzása után, sőt, teljes vízszintesre állítás is elérhető, ez esetben a földfelszíntől akár 23 cm-re is fotózhatunk.

A lábak végén kombinált gumikupak helyezkedik el, mely barázdált mintázatával és emberi lábhoz hasonló formájával stabil beállítást nyújt normál terepen. Apró kavicsos terepnél a gumi vég leszerelése után elérhető fém tüskét alkalmazhatjuk, míg még mostohább terepen a széles talp a legjobb választás.

A szekciók kinyitáshoz gyorsszorítók elcsavarására van szükség. Kellemes meglepetés, hogy a két alsó szekció nyitásakor a lábak külső felületén beosztás segíti az azonos lábhossz elérését.

A középoszlop különleges kialakítású, hiszen nagyjából egyharmadnál kettészedhető (a kisebbik rész 18 cm), így nem lehetetleníti el a föld közeli fotózást nagy terpesznél, emellett pedig fejjel lefelé is beilleszthető. A középoszlop alján egyébként egy kiszerelhető kampót találunk, ahová fotóstáskánkat akaszthatjuk, illetve a horog lecsavarása után akár fej is helyezhető a szabványos 3/8"-os menetbe.

Az állvány felső részére egy vízmérték került, közvetlenül a lábak terpesztésére szolgáló gombok közelébe. A tripodra fejet nem szereltek, azt külön vásárolhatjuk meg. A fej rögzítését két módszernek köszönhetően igen precízen végezhejtük el. Egyrészt a szokásos módon alulról csavarral rögzíthető az elfordulás ellen, másrészt a fejet fogadó egység elcsavarásával az állvány felső talp része hozzászorítható a fejhez.

Az állvány terhelhetősége igen komoly, mintegy 18 kg, amely egy jó fejjel teleobjektívvel felszerelt DSLR jó megtámasztásához is elegendő.

A lábak felső részét itt is habosított anyaggal vonták be a kényelmesebb hordozáshoz, s szintén kapunk az állványhoz hordtáskát is.

Vanguard Auctus 323CT
Min. magasság (max. terpesszel) 23 cm
Max. magasság 144 cm
Max. magasság kihúzott középoszloppal 178 cm
Összecsukott hossz 75 cm
Legnagyobb csőátmérő 33 mm
Legkisebb csőátmérő 24 mm
Szekciók száma 3
Terhelhetőség 18 kg
Tömeg (fejjel együtt) 3,55 kg
A Vanguard Auctus 323CT bruttó 132.300 Ft-ért vásárolható meg.
Az Auctus széria tagjai:
  • Auctus 283AT (alumínium): 77e Ft
  • Auctus 323AT (alumínium): 88e Ft
  • Auctus 283CT (szénszálas): 120e Ft
  • Auctus 323CT (szénszálas): 132e Ft
  1. Vanguard Auctus 323CT
  2. Vanguard Auctus Plus 284AT
  • (04. 27.)Huawei P9 okostelefon teszt
    A gyártó legújabb üdvöskéje top hardverrel és ütősnek ígérkező fényképezőgéppel érkezett hozzánk. Lássuk, mit tud!

„Attól, hogy levetkőzik, még nem lesz szép” - interjú Filep Lajos fotóművésszel

A sporttól a háborúig rengeteg témát fotózott, örök szerelme a női test. A jelenleg Németországban élő Filep Lajos fotóművésszel A Nő című kiállítás előkészületei közben beszélgettünk.

„Fotós vagyok, nem riporter” – interjú Barakonyi Szabolcs fotóssal

A legjobban a saját főnöke szeret lenni, és véleménye szerint nem jó, ha egy kép direkt vicces akar lenni. Barakonyi Szabolcs, az Index fotósa beszélt az online világról, és arról, hogy egy fotóriporter is lehet művész.

„Ha elégedett vagy, baj van” – interjú Bóka Attila „Morten” fotóssal

Képeivel először a fotózz.hu-n, majd számtalan fórumon tarolt: Morten, bár előtte foglalkozott filmezéssel, mindössze három éve kezdett el komolyabban fotózni. Képei mégis gyorsan elismerést vívtak ki itthon és külföldön egyaránt. A spontán fotós vallja, hogy a fotózás közösségi formája motiváló erő, és egy kép akkor jó, ha örömet okoz az embereknek.

„Nem szabad akarni az alkotást” - interjú Keleti Éva fotográfussal

Az, hogy mi a művészet, nehéz megállapítani – vallja Keleti Éva, aki még most is folyamatosan küzd azért, hogy a fotóművészet az őt megillető helyére kerüljön elismertség szempontjából. Bár ma már ritkán fényképez, ezer szállal kötődik a fotós közeghez, és úgy gondolja: a digitális kor hamarosan letisztul, és visszatér a fotózás gyökereihez.

„Van, amikor meg kell csípned magad” – interjú Korbely Attila természetfotóssal

„Esélyem van megtapasztalni, ahogy egy faj képes kiirtani egy bolygót. Végülis ez egy felemelő dolog, hogy az ember egy ilyen hatalmas erőt lát maga körül mozogni, de ugyanakkor katasztrofális, hogy pont ebben élünk.” – vázolja a természetfotózás kettősségét Korbely Attila természetfotós.

„A fotózás nem technikai dolog” - interjú Gárdi Balázs fotóriporterrel

Rengeteg utazás, maximális szabadság, és némi életveszély: röviden így jellemezhető Gárdi Balázs szabadúszó fotóriporter élete, aki megjárta Afganisztánt, Iránt, képeit pedig a World Press Photo Awardson is díjazták. Van, aki egyenesen festőkhöz hasonlítja, ő viszont azt vallja, a fotós dolga az, hogy minél több embernek bemutathasson olyan problémákat, amiket ő fontosnak ítél.

Fotóelmélet: 100%

Állandó vita tárgya, hogy szabad-e a képeket 100%-os nagyításban egymáshoz hasonlítani, vagy a teljes kép szempontjából úgyis félrevezető eredményre jutnánk. Ehhez kapcsolódnak azok a viták is, amikor régebbi, kisebb felbontású fényképezőgépek képét állítják szembe a mai, „zajosabb és lágyabb” képeket adó utódaikkal. Nehéz igazságot tenni, de a részletek ismerete talán megkönnyíti a dolgunkat.

Fotóelmélet: Elektronikus keresők (EVF)

Néhány éve teljesen elképzelhetetlen volt egy professzionális, vagy akárcsak egy haladó amatőr fényképezőgép optikai TTL kereső nélkül. Ma azonban már - köszönhetően a technológia gyors fejlődésének - nem számít szentségtörésnek, ha egy gépre elektronikus kereső kerül. Nézzük meg, miben különböznek az elektronikus keresők alapvető típusai.

Fotóelmélet: Aliasing, anti-aliasing, moire

Amikor végtelen számú képi információt kell megpróbálnunk véges számú pixelen ábrázolnunk, akkor nagyon gyakran nemvárt problémákba ütközünk. A képfeldolgozó rendszereknek nem csak a nehézségekkel, de a mintavételezésből eredő fals információkkal is meg kell küzdeniük. A megoldást a sok vita alapját képező anti-alias szűrők jelentik.

Fotóelmélet: Automatikus élességállítás

Hiába az egyik legfontosabb jellemző, az automatikus élességállítás jellemzésére nem igazán akad olyan mérőszám, mint a felbontásra a megapixel, vagy a tárolókapacitásra a megabyte. Megadjuk ugyan a mérőmezők számát, vagy azok érzékenységét, de a működési algoritmust ezt ritkán jellemzi. Pedig nagyon frusztráló tud lenni, amikor az automatikus élességállítás rosszul vagy lassan működik. A megfelelő gép kiválasztásánál nem árt ha tudjuk, hogy hogyan is működik ez az alapvető funkció.

Fotóelmélet: Érzékelők 1

A fényképezőgépek jellemzésénél a legfontosabbnak tartott adatok egy része a képérzékelőre vonatkozik: típus, fizikai méret, felbontás. Érthető, hogy odafigyelünk ezekre az adatokra, hiszen az érzékelő az, ami a már megismert működésű optika által összegyűjtött fényt rögzíti. Sorozatunk mostani részében a legfontosabb érzékelőtípusokat tekintjük át.

Fotóelmélet: Optika 3

A fényképezőgépre tett objektívektől elvárjuk, hogy éles képet alkossanak, illetve hogy szabályozzák a fényképezőgépbe bejutó fény mennyiségét. Persze ezek nem egyszerű feladatok, de egy kis magyarázattal könnyen megérthetők. Fotóelméleti sorozatunk harmadik része ezért az élességállítással és a fényerővel, illetve a fényrekesz működésével foglalkozik, az előző két részben már megszokott részletességgel.