3D fotózás nem 3D képes fényképezőgéppel

0
538

A 3D fotózásra alkalmas fényképezőgépeket bemutató cikkünkben röviden már foglalkoztunk a térhatású fotózás mikéntjével, alapjaival, illetve az ezen területre közvetlenül alkalmas fényképezőgépekkel.

Most ismét elővesszük a témát, hiszen a Bayer Hungária Kft. által hirdetett Élet az erdőben című fotópályázatra 3D fotókkal is lehet nevezni. Mivel egyelőre kevesen fotóznak 3D-ben, a kategóriában magukat megmérettető fotósok nagyobb eséllyel indulhatnak a fődíjért, mint a többi kategória résztvevői.

A profi 3D-s, vagy sztereoszkópikus fényképek készítéséhez igazság szerint dupla optikás gépre lenne szükség, de van lehetőség arra is, hogy egy optikás géppel is készítsünk ilyen fotókat. Ilyenkor persze feltétel, hogy a téma ne mozduljon el, mert a térhatás eléréséhez a gép vízszintes irányú, optikai tengelyre merőleges eltolására van szükségünk, amely során két képet készítünk. Nyilván nem lenne előnyös, ha a jobb és bal oldali kép elkészítése között valami vagy valaki elmozdulna, ettől ugyanis felborulna a térhatás. Az eltolásos fotózást állványon vagy kézből is végezhetjük. Ezt a lehetőséget használja ki egyébként a legtöbb 3D képes kompakt gép is.
Az így készült képeket szoftveresen kell összeilleszteni, amit a kompakt 3D képes gépek önmaguk megoldanak, ilyen híján viszont nekünk kell majd foglalkozni ezzel is.
Más kérdés, hogy általában azt mondhatjuk, hogy a kézzel finomítható, általunk végezhető munka a legtöbbször jobb lehet, mint ha csak automatikára bízhatjuk a feladatot. Erről picit később.

Nézzük hogyan érdemes fotózni. A térhatású fotók készítésekor mindig figyelembe kell venni a tárgytávolságunkat. Teljesen másként kell pl. 3D makrót készíteni, mint tájképet. Makróknál ugyanis vigyázni kell a helyes bázistávolság megválasztására, mert nagyon könnyen áteshetünk a ló túlsó oldalára, aminek rosszabb esetben széteső, nem érezhető, jobb esetben csak nagyon eltúlzott térhatás (hipersztereoszkópia) lesz az eredménye, míg tájkép jellegű képeknél könnyen előfordulhat, hogy a nem elégséges bázistávolság (a két objektív távolsága, illetve eltolásos technika esetén a vízszintes eltolás hossza) miatt a térhatás elégtelen.
Bár pontos definíciót nehéz adni, s érdemes kísérletezgetni, illetve több képet is készíteni, általánosságban elmondható, hogy a helyes bázistávolságot a harmincad szabállyal kapjuk meg. Ez a tárgytávolságból határozza meg a tárgytávolságot, méghozzá úgy, hogy a tárgytávolság 30-ad részét érdemes választani bázistávolságnak. Tehát pl. 1 méter távolságban lévő téma esetén 3-4 cm-nél több ne legyen a két objektív közötti távolság. 10 méteres tárgytávolság esetén viszont 30 cm is elkél! Ha még ennél is távolabbi tárgyakat fotózunk, szükséges lehet akár 1 méteres eltérés is, ilyenkor viszont nagyon ügyelni kell rá, hogy előterünk ne legyen a képen, mert biztosan zavarossá teszi a végső képünket. Kifejezetten távoli tájképek fotózásánál érdemes ezt választani, amikor a hozzánk legközelebbi tereptárgy is legalább 30-40 méterre található.

A képek összeillesztésében hathatós segítséget nyújt az ingyen letölthető StereoPhoto Maker, melyet japán fejlesztő készít, s folyamatosan frissít.

képek betöltése után

automatikus igazítás

A szoftverben a képek betöltése után az illesztést kell elvégeznünk. Erre automatikus mód is rendelkezésre áll (Adjust/Auto alignment), de sokszor szükséges lehet a kézi finomhangolás is (Adjust/Easy Adjustment).

kézi finomhangolás

Ebben az esetben a témánkat mindkét képen azonos pozícióba, magyarul fedésbe érdemes helyezni, így alakul ki leginkább az előtér-háttér. Ezt nagyon praktikusan és ügyesen egér segítségével is végezhetjük: ha rákattintunk a mintaképre és nyomva tartott bal egérgomb mellett elhúzzuk az egeret, könnyedén fedésbe helyezhető a szükséges rész.

Ha végeztünk az illesztéssel, kiválaszthatjuk, hogy milyen módú sztereó képeket szeretnék készíteni: interlace-elt, vörös-cián, vörös-zöld, vörös-kék vagy sárga-kék anaglif (3D színes szemüveghez), ezeken belül monokróm vagy színes.
Ha szükséges, a színeket is korrigálhatjuk, ez főként akkor hasznos, ha fotózáskor különböző expozíciós időket mért a gépünk.
Ha esetleg elrontottuk volna a képek betöltését (jobb helyett a balt), és erre csak az illesztések és korrekciók után jövünk rá, akkor sincs veszve semmi, nem kell újból végigcsinálni a procedúrát, hiszen a View/Swap Left/Right menüpont képes a bal és jobb kép felcserélésére, amely szükséges lehet a helyes térhatás kialakításához.

A kész sztereo képet a választott módban JPEG ként, vagy sztereó JPS-ként menthetjük el (rendelkezésre állnak veszteség nélküli formátumok is), valamint elérhető a 3D TV-k által is támogatott .MPO formátum is.

Mit sem ér azonban egy sztereó kép, ha nem tudjuk megnézni. Talán manapság a legalapvetőbbnek és legdivatosabbnak a 3D TV-ket említhetnénk, mint megtekintési lehetőség, ezekhez szemüvegeket is kapunk. A nagy méret miatt a térhatás egyébként is élménydúsabb, mint ha kicsiben néznénk. Ezek a TV készülékek .MPO fájlokat fogadnak.
A legolcsóbb viszont az anaglif szemüveg, melyeket régebben mellékeltek a 3D-s mozikban. Ez többnyire piros és kék színszűrőket tartalmaz, s az anaglifok megtekintését teszi lehetővé.
Kevésbé olcsó és viszonylag nehezen beszerezhető, s nehéz is a sztereoszkóp. Ez gyakorlatilag két egymás mellé helyezett kép térhatású megtekintését teszi lehetősé úgy, hogy az egyik képet az egyik szemünkbe, a másik képet a másik szemünkbe juttatja egy-egy gyűjtőlencse segítségével.
Ha ezek egyike sem szimpatikus, még mindig van egy utolsó lehetőségünk: a saját szemünk. A térhatású kép egyik és másik felét egymás mellé helyezzük, majd párhuzamos nézéssel megpróbálunk a képek mögé nézni. Sok-sok gyakorlás után már ráérzünk a dolog nyitjára, s nagy élmény lesz, amikor is a két kép összecsúszása után sikerül fókuszálnunk és kialakul a térhatású kép. Fontos, hogy ilyen módszerrel csak kis méretű (kis látószög alatt látszó) képeket tudunk megtekinteni, s ezek részleteit nem nagyon tudjuk majd vizslatni. A fenti program használatakor viszont néha jól jön ez a technika.

Reméljük sikerült felkelteni a 3D-s fotózás iránti érdeklődést, s talán ezt majd a fotópályázatokon is kamatoztathatják Olvasóink.

Hozzászólások

hozzászólás

Hozzászólás

Ezzel az e-maillel már van regisztráció ezen a site-on. Használd a Belépés funkciót vagy adj meg másikat.

Hibás felhasználónevet vagy jelszót adtál meg

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.