Víz alatt: Sanyo VPC-AZ3

Szeretném előre bocsátani, hogy a cikknek nem célja a Sanyo VPC-AZ3 és a hozzá ajánlott vízálló tok képességeinek maradéktalan bemutatása. Jelen írás csupán egy kedvcsináló, hogy azok fejében is felmerüljön a víz alatti fotózás gondolata, akik már régen búvárkodnak, de a gépek és tokok magas ára miatt eddig nem szánták rá magukat a megfelelő eszközök beszerzésébe. A cikk szerzője lelkes, de gyakorlatlan amatőr búvár, akinek nem csak a búvárkodásról, de a mélyben való fotózásról is bőven van mit tanulnia.

A Sanyo-t nem szokás a nagy fotós gyártók között emlegetni, pedig termékeinek tudása és a készülékekhez kínált kiegészítők sora alapján a tradicionális gyártók között is megállná a helyét (nem véletlen, hiszen több fotós cégnek is gyárt OEM eszközöket). Ennek megfelelően a felső kategóriás VPC-AZ3 modellhez is lehet például vízálló tokot kapni. A kiegészítőt természetesen nem a Sanyo, hanem egy ebben megfelelő gyakorlattal rendelkező japán cég az Epoque gyártja. Az EHS-300 kódjelű búvártok a VPC-AZ3 és a VPC-MZ3 fényképezőgépeknek biztosít védelmet a felszín alatt akár 45 méteres mélységig.

A tok anyaga áttetsző műanyag. Alakra és méretre kicsit bumfordi, nem a szépség mintapéldája. A magyarázat persze egyszerű: a Sanyo fényképezőgép kezelőszervei bonyolult megoldások alkalmazását kívánták, így szükség van a nagy, ormótlannak tűnő tokra. Meg persze nem biztos, hogy egy toknál a külső a legfontosabb tulajdonság. A praktikus megoldásokban nincs hiány. Azonnal szimpatikus volt a zárszerkezet, mivel azt a mellékelt „szerszám” nélkül körömmel kinyitni nehéz feladat. Hogy miért jó az, ha nehéz kinyitni? Csak azért, mert a víz alatt véletlen kinyitott vagy kinyíló tok garantálja a fényképezőgép és a kártyán lévő összes adat végleges elvesztését.

Ügyesen lett kialakítva a gép hátlapján lévő LCD ablak is, ami víz alatt jól biztosítja az LCD láthatóságát (például nem csillog). Fontos megemlíteni, hogy a tokhoz speciális, nagy látószögű előtétlencse is csatlakoztatható, de ennek kipróbálására nem volt lehetőségünk.

A Sanyo VPC-AZ3 digitális fényképezőgép tervezői annak idején biztosan nem gondoltak arra, hogy munkájuk eredményét búvárok 30-40 méteres mélységben fogják használni. Erre a következtetésre akkor jutottam, mikor a vízálló tokba tett fényképezőgépet próbáltam a tokra kivezetett gombokkal és tárcsákkal beállítani. Az egyszerű gombok kivezetése viszonylag egyszerű feladat, de a tárcsák és csúszkák, illetve a négy irányba billenthető gomb kivezetése már némi ügyeskedést igényel. Az Epoque mérnökei persze megoldották. Nagyon fontos tudnivaló, hogy a tokba tett fényképezőgép kezelését még a felszínen nagyon meg kell tanulni, mert nem triviális. Kár lenne a víz alatt töltött rövid időből akár egy percet is a megfelelő funkció keresésére vesztegetni. A műveletek begyakorlása után a fényképezőgép tokon keresztüli beállítása és használata már gyerekjáték, de a gyakorlásra itt nagy szükség van.

A víz alatti fotózás problematikája
Biztos sokan észrevették már, hogy egy-egy kép minőségét mennyire meghatározza a megvilágítás. Ez a felszínen tapasztaltnál sokkal fontosabb a víz alatt. Minél mélyebbre megyünk ugyanis, annál kevesebb napfényre számíthatunk. Ez szabad szemmel nézve talán nem annyira feltűnő, hiszen szemünk jól alkalmazkodik a fényhez, de a számokkal dolgozó technikát nem lehet becsapni. A csökkenő fénymennyiség persze csak a probléma egyik része. A nagyobbik gond, hogy a víz a különböző színű fényeket különböző intenzitással nyeli el. A vízben lefelé haladva először a piros fénytől kell elvállnunk. Talán ez a leglátványosabb. A bőr kékes-zöldes színű lesz. 6 méteres mélységtől ezért pirosra ne számítsunk. Tovább haladva a sárga és a zöld is a víz áldozatává válik, és a hobbi búvárkodás határának számító 40 méteres mélységbe már csak a kék szín jut el. Ez az oka annak, hogy lentről felfelé nézve a víz kéknek tűnik.

Mit lehet ilyenkor tenni?
Persze van megoldás, hiszen a gyönyörű természetfilmeket és természetfotókat is elkészítik a profik. A legfontosabb feladat a gép helyes beállítása. Itt a próba során sajnos vétettünk: a fényképezőgép fehér-egyensúlyát auto állásban használtuk, ami nem biztos, hogy jót tett a színeknek. Sekély vízben célszerű lett volna napfény, mélyebben pedig felhős állásra állítani.
A beépített vaku a víz alatt szükségmegoldás. A fénye kicsi, 1-2 méteres távolságig lehet valami hatásra számítani, de szép képet azzal is csak sekély 5-6 méteres mélységig lehet készíteni. Igazán jó képeket külső fényforrás, vaku vagy lámpa használatával rögzíthetünk. Mi a Sanyo VPC-AZ3-at egy Sunpak G-Flash vakuval használtuk. A G-Flash hatása a mélyebben készült fotókon jól látható volt, de működése és hatása nem minden esetben tűnt konzekvensnek. A vaku nagy előnye, hogy slave módban használható, így a fényképezőgép beépített vakujának fényét érzékelve tudja időzíteni a villanást. A vaku fényereje széles skálán állítható és képes felismerni a sok digitális fényképezőgépen kikapcsolhatatlan elővillanásokat is.

A digitális fényképezőgépek víz alatti használatának egyik mellékterméke a párásodás. Gyakori jelenség, hogy a meleg tengerpartról a viszonylag hideg tengerbe levitt gép tokjába zárt levegő páratartalma a tok falára csapódik. Ez az optika és az LCD előtt lévő üveglapoknál jelenthet komoly problémát, elrontva esetleg egy jól megtervezett ígéretes merülést. Megoldásként sok gyártó apró páraelszívó zacskókat mellékel a gépekhez, így az szívja magába a tokba zárt vízpárát. Kicsit aggódtam a Sanyo miatt, mert a dobozában ilyen kiegészítőt nem találtam, de mint később kiderült, az aggodalmam alaptalannak bizonyult. A három merüléses és az egy snorkeles fotózás során egyszer sem volt gond a páralecsapódással.
Persze igyekeztem a páralecsapódást nem a véletlenre bízni, ezért a tokot még a légkondicionált (ezért kellően száraz levegőjű) szobájában lezártam és azon kívül nem nyitottam ki. Így a tokba zárt levegő páratartalma valószínűleg nagyon alacsony volt.

Néhány éve egy vízitúrára digitális fényképezőgéppel indultam. A nap folyamán a gép általában a hajóba kötött hordóban volt, de az egyik nap rábeszéltek, hogy tegyem át a kocsival utánunk szállított csomagomba. Koradélután jöttem rá, hogy milyen jól tettem, hogy hagytam magam rábeszélni. Egy erős sodráshoz érve a csónakunk felborult és a rosszul bezárt hordó megtelt vízzel. A gép megúszta, de a túra hátralévő részén már csak kocsival utazott, így napközben nem tudtam használni. Pedig bőven lett volna mit fotózni. Bár túlzásnak tűnhet egy 45 méteres mélységig vízálló tokkal védeni egy felszínen használt géped, de mégsem az. Ezek a masszív tokok ugyanis nem csak a víztől, de a portól, sártól és az ütődésektől is jól megóvják gépünket.

A vízalatti tok tárolására a gyártó egy műbőr (szövet) tokot is mellékel, ami az utazótáskában védi a tokot a karcolódások ellen. Apró, de kellemes figyelmesség.

Korlátozó tényezők a víz alatt
Fontos megemlíteni azt a triviális tényt, hogy a víz alatt nem lehet akkumulátort és memóriakártyát cserélni, így nagyon fontos, hogy mindkét terület rendben legyen. A VPC-AZ3 lítium ion akkumulátora minden merülésnél jól bírta a folyamatos strapát, így árammal nem volt gond. Mivel ez a fényképezőgép azon kevés középkategóriás kompakt gép egyike, amely támogatja az IBM Microdrive-okat, egyértelmű volt, hogy a képek tárolására ilyen kártyát használjunk. Míg a szintén velünk lévő Pentax gépben hamar betelt a 128 MB-os SD kártya, addig a Sanyo VPC-AZ3-mal gond nélkül bármennyit lehetett fotózni.

Képminőség
Szokásunktól eltérően a képeket ezalkalommal nem módosítatlan formában és teljes méretben tesszük közzé. A képek egy része ugyanis némi színkorrekciót igényelt. A snorkelezés során a felszínről egy levegővétellel leúszva és 2-3 méteres mélységben készített képeknél a napfény és a vaku fénye mellett szépek lettek a képek, minimális piros hozzáadásával javíthatóvá váltak. A mélyebben készült képeknél azonban, gyakorlatlanságunk és az elkövetett apróbb hibák miatt, még a külső vakus képeket is komolyabban korrigálni kellett. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy ez a felszerelés egy kis gyakorlás után ennél jóval többre is képes.

A VPC-AZ3 igazi előnye
A Sanyo fényképezőgép igazi előnye, hogy az egykor 180 ezer forintos árcédula helyett a kifutónak számító modell egy sokkal barátságosabb bruttó 75 ezer forintos címkét hord. Ezért a pénzért fém vázba szerelt, Microdrive-ot támogató, manuális beállítási lehetőséggel ellátott, 4 megapixeles digitális fényképezőgépet nem nagyon lehet kapni. Az akcióban egyes kiemelt MediaMarkt üzletek vesznek részt. A tok ára a cikk megjelenésekor bruttó 89.900 Ft.

A tokot és a gépet a kirándulásra a Sanyo fényképezőgépek hazai importőre a Guards Rt. biztosította.